Animációs dokumentumfilm

Crulic, a túlvilágra vezető út

  • Kovács Bálint
  • 2013. január 6.

Film

A lengyel börtönben ok nélkül fogva tartott román vendégmunkás, Claudio Crulic tiltakozó éhségsztrájkjában és halálában egy őserejű tragédiát látott meg Anca Damian rendező: a jogtalanság elleni harc, a kisember elvek és moralitásérzék táplálta küzdelmének archetípusát.

Az esetről animációs dokumentumfilmet rendezett, amely szenvtelenül és fémes hidegséggel megy végig Crulic életútján a nehéz gyerekkortól a börtönig, a cellától a kórházig, a bíróságtól a hullaházig. A férfi története szinte felfoghatatlan: "csak" egy pénztárcalopással vádolták meg, ami egy olyan napon történt, amikor bizonyítottan az országban sem volt - mégis hónapokig kellett börtönben ülnie, az ügy felelőseinek teljes érdektelensége, rosszabb esetben cinizmusa mellett.

Az animáció tökéletes forma a történet elmondásához - legalábbis Damian kezében biztosan az. Amennyire lineárisan és a meglepetések puszta lehetősége nélkül halad a történet (a film Crulic holtteste mellől indul, optimizmusnak innentől nincs helye), annyira sokoldalú a szó minden értelmében a képi világ: az összes létező animációs technika keveredik itt megkapó könnyedséggel és leleménnyel, s egy-egy képen belül is többféle kreatív megoldás tartja fenn folyamatosan a figyelmet. A film hol szarkazmussal, máshol tárgyilagossággal, végül pedig költőien beszél a tragédiába illő sorsról.

A dokumentarizmus és a mondanivaló azonban konfliktusba kerül: a történtek tárgyszerű követése mellett nincs szó semmiféle elemelésről, ugyanakkor Damian nem járja körül kellő alapossággal a tényeket, s a filmvégi, egy-két percnyi híradós riportok kivételével semmit nem ágyaz kontextusba, vagy próbál más szemszögből megmutatni - ami azért elég zavaró.

Forgalmazza az Anjou Lafayette

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.