Nagy Boldizsár

Lucy Strange azoknak az egzaltált, bogaras és szellemes angol írónőknek a sorát gazdagítja, ahová Sarah Perry (Az essexi kígyó) és Frances Hardinge (A hazugságok fája) is tartozik: a maguk sajátos stílusában mind olyan lányokat és nőket mutatnak be, akiket környezetük legjobb esetben csak szelíd bolondnak, rosszabb esetben ártalmas, őrült fruskának tart.

Lucy Strange azoknak az egzaltált, bogaras és szellemes angol írónőknek a sorát gazdagítja, ahová Sarah Perry (Az essexi kígyó) és Frances Hardinge (A hazugságok fája) is tartozik: a maguk sajátos stílusában mind olyan lányokat és nőket mutatnak be, akiket környezetük legjobb esetben csak szelíd bolondnak, rosszabb esetben ártalmas, őrült fruskának tart.

A múlt év egyik nagy meglepetéseként Kiss Judit Ágnes mesekönyvvel jelentkezett: a Babarókáról szóló történetek remek tükröt mutattak a néha idegesítő, de persze aranyos, óvodás korú gyerekekről és a cseppet sem tökéletes, de szintén szerethető szülőkről.

Beyoncé tematikus gyorstalpaló klipjei és a #MeToo-mozgalom médiavisszhangja után nem kérdés, hogy a feminizmus mára hívószóvá vált, eladható trendként kapták fel a könyvesek éppúgy, mint a mainstream magazinok. A gyerek- és ifjúsági könyvkiadás is nyitottabbá vált a téma iránt: az Esti mesék lázadó lányoknak sikere után a kiadók sorban jelentkeznek kifejezetten a női egyenjogúságot feldolgozó jó és kevésbé jó könyveikkel.

Mi az oka annak, hogy a bartóki zene gyakran egy darabjaira hullott világ disszonáns harmóniáját adja vissza?

Beyoncé tematikus gyorstalpaló klipjei és a #MeToo-mozgalom médiavisszhangja után nem kérdés, hogy a feminizmus mára hívószóvá vált, eladható trendként kapták fel a könyvesek éppúgy, mint a mainstream magazinok. A gyerek- és ifjúsági könyvkiadás is nyitottabbá vált a téma iránt: az Esti mesék lázadó lányoknak sikere után a kiadók sorban jelentkeznek kifejezetten a női egyenjogúságot feldolgozó jó és kevésbé jó könyveikkel.

Az idei ünnepi könyvhéten két gyerekirodalmi kuriózum is megjelenik, bennük eddig publikálatlan, a nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen művekkel.

Egészen abszurd és nemzetközi viszonylatban is példátlan, ami a magyar gyerekirodalmi piacon zajlik: harminc év alatt immár tíz magyar fordító esett neki a finnországi svéd írónő, Tove Jansson múmintörténeteinek.

J. K. Rowling egyik művét sem érte még annyi negatív kritika, mint Az elátkozott gyermeket. A pár hónapja megjelent könyvet olvasva nemcsak a nagy elvárásokat támasztó fanok fanyalognak, hanem neves recenzensek is a legnagyobb lapok hasábjain.

Elképesztő, miket művelnek a hanyatló nyugaton a legszebb meséinkkel! De váltig állítják, hogy nem csak provokálni akarnak.