Könyv

Feministák muszlinruhában

Lucy Strange: A világítótorony legendája

  • Nagy Boldizsár
  • 2019. szeptember 29.

Könyv

Lucy Strange azoknak az egzaltált, bogaras és szellemes angol írónőknek a sorát gazdagítja, ahová Sarah Perry (Az essexi kígyó) és Frances Hardinge (A hazugságok fája) is tartozik: a maguk sajátos stílusában mind olyan lányokat és nőket mutatnak be, akiket környezetük legjobb esetben csak szelíd bolondnak, rosszabb esetben ártalmas, őrült fruskának tart.

Az 1800-as évek végén és 1900-as évek első felében játszódó regényeik nem attól érdekesek, hogy fűzőbe és puffos ujjú muszlinruhába öltöztetett, 21. századi, emancipált gondolkodású feministákról szólnak, hanem attól, hogy főszereplőik empirikus tapasztalatait, tudását, irracionálisnak tetsző sejtéseit nem fedi le a korabeli társadalom fogalomkészlete, narrációjukat nem segíti a szerző mai tudása. Épp ellenkezőleg, az elbeszélés szépségét és feszültségét az adja, hogy a narrátor képtelen kifejezni a különcség, kirekesztettség élményét, kizárólag az őrület korabeli, konstruált képzetéhez tudja közelíteni, és ha a valóságban már nem bízhat, kénytelen újra meg újra a metafizika nyelvezetét használni. Szövegük így lesz egyszerre gazdag és megbomlott, realista és a mítoszok ködébe vesző, tudományos igényű és menthetetlenül lírai. Hőseik pedig nemcsak koruk ellenállói, hanem paradox módon annak tipikus termékei, képviselői is.

Lucy Strange emellett azért is fontos szerző, mert tud egyedi nézőpontból írni a 20. századi történelem traumatikus eseményeiről. Második regényének helyszíne Anglia délkeleti része, Kent megye (különös módon mindhárom írónő Dél-Angliában született, és a regényeik is itt játszódnak), Nagy-Britannia most üzent hadat Németországnak, a tengerparti faluban pedig már a nácik érkezése előtt szétszakad az éppen csak kamaszodó Petra családja: német származású anyját internálótáborba küldik, apja, aki a világítótorony őreként dolgozik, új, titokzatos feladatokat kap a faluvezetéstől, nővére pedig úgy tűnik, az ellenséggel szimpatizál. A faluban egyre gyakoribbak a szabotázsakciók, ez pedig legalább olyan rémisztő, mint az égen időnként átvonuló bombázók, a fenyegető evakuálás vagy az, ki éli túl a Dinamó-hadműveletet, és ki nem. Bárki ellenség lehet, ébred rá Pet, a legközelebbi rokon is, de az sem elképzelhetetlen, hogy mitikus lények avatkoznak közbe.
A regény kísérteties magánmitológiáját Eric Ravilious festményei és cornwalli, valamint cumbriai mítoszok inspirálták, de ahogy Perry meg Hardinge gótikus elemekkel flörtölő történelmi regényeiben, úgy itt sem egyszerűen allegorikus jelentőségű a természetfeletti szál, hanem az olvasó félrevezetését szolgálja – merthogy ezek a bogaras és bizarr szerzők imádnak játszani és meglepetést okozni a legsötétebb történetek legszomorúbb epizódjaiban is, hogy egy pillanatra se érezzük azt, tudjuk, mi történt. Külön öröm, hogy a fordítás olyan szép, mintha a regény egyenesen magyarul íródott volna.

Fordította: Ruff Orsolya. Manó Könyvek, 2019, 352 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.

Te kinek képzeled magad?

Miután leérettségiztek, összehoztak egy zenés darabot a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatos diákjai arról, hogyan élték meg konfliktusaikat az igazgatónővel, aki fideszes önkormányzati képviselő. Az előadás kész, fesztiválon szerepelnek vele.