Feministák muszlinruhában

  • Nagy Boldizsár
  • 2019. október 15.

Sorköz

Lucy Strange azoknak az egzaltált, bogaras és szellemes angol írónőknek a sorát gazdagítja, ahová Sarah Perry (Az essexi kígyó) és Frances Hardinge (A hazugságok fája) is tartozik: a maguk sajátos stílusában mind olyan lányokat és nőket mutatnak be, akiket környezetük legjobb esetben csak szelíd bolondnak, rosszabb esetben ártalmas, őrült fruskának tart.

Az 1800-as évek végén és 1900-as évek első felében játszódó regényeik nem attól érdekesek, hogy fűzőbe és puffos ujjú muszlinruhába öltöztetett, 21. századi, emancipált gondolkodású feministákról szólnak, hanem attól, hogy főszereplőik empirikus tapasztalatait, tudását, irracionálisnak tetsző sejtéseit nem fedi le a korabeli társadalom fogalomkészlete, narrációjukat nem segíti a szerző mai tudása.

Épp ellenkezőleg, az elbeszélés szépségét és feszültségét az adja, hogy a narrátor képtelen kifejezni a különcség, kirekesztettség élményét, kizárólag az őrület korabeli, konstruált képzetéhez tudja közelíteni, és ha a valóságban már nem bízhat, kénytelen újra meg újra a metafizika nyelvezetét használni.

false

 

Fotó: Facebook/Lucy Strange

 

Szövegük így lesz egyszerre gazdag és megbomlott,

realista és a mítoszok ködébe vesző, tudományos igényű és menthetetlenül lírai. Hőseik pedig nemcsak koruk ellenállói, hanem paradox módon annak tipikus termékei, képviselői is.

false

Lucy Strange emellett azért is fontos szerző, mert tud egyedi nézőpontból írni a 20. századi történelem traumatikus eseményeiről. Második regényének helyszíne Anglia délkeleti része, Kent megye (különös módon mindhárom írónő Dél-Angliában született, és a regényeik is itt játszódnak),

Nagy-Britannia most üzent hadat Németországnak,

a tengerparti faluban pedig már a nácik érkezése előtt szétszakad az éppen csak kamaszodó Petra családja: német származású anyját internálótáborba küldik, apja, aki a világítótorony őreként dolgozik, új, titokzatos feladatokat kap a faluvezetéstől, nővére pedig úgy tűnik, az ellenséggel szimpatizál.

A faluban egyre gyakoribbak a szabotázsakciók, ez pedig legalább olyan rémisztő, mint az égen időnként átvonuló bombázók, a fenyegető evakuálás vagy az, ki éli túl a Dinamó-hadműveletet, és ki nem. Bárki ellenség lehet, ébred rá Pet, a legközelebbi rokon is, de az sem elképzelhetetlen, hogy mitikus lények avatkoznak közbe.

A regény kísérteties magánmitológiáját Eric Ravilious festményei és cornwalli, valamint cumbriai mítoszok inspirálták, de ahogy Perry meg Hardinge gótikus elemekkel flörtölő történelmi regényeiben, úgy itt sem egyszerűen allegorikus jelentőségű a természetfeletti szál, hanem az olvasó félrevezetését szolgálja – merthogy ezek a bogaras és bizarr szerzők imádnak játszani és meglepetést okozni a legsötétebb történetek legszomorúbb epizódjaiban is, hogy egy pillanatra se érezzük azt, tudjuk, mi történt. Külön öröm, hogy a fordítás olyan szép, mintha a regény egyenesen magyarul íródott volna.

Fordította: Ruff Orsolya. Manó Könyvek, 2019, 352 oldal, 2990 Ft

(Kritikánk a Magyar Narancs hetilap 2019. augusztus 29-i számában jelent meg, most újraközöljük online.)

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.