Hungler Tímea

A büféslány, az éjjeliõr és az autótolvaj románcában Torino elsõ számú nevezetessége, a nemzeti mozimúzeumként üzemelõ Mole Antonelliana is fõszerepet kapott. A tavalyi Berlinalén két különdíjjal jutalmazott Éjfél után rendezõjével beszélgettünk.

A háromszögben ábrázolt szem a 17. századtól a Szentháromság és Isten jelképe a keresztény ikonográfiában. Itt egy zöldbe játszó, szemcsés, nehezen kivehetõ, elmosódott látószerv van a vásznon, alig-alig ismerjük fel, kérdés, hogy mi figyeljük-e õt, vagy õ figyel bennünket. A perspektíva vált - a szem nézõpontjából nézhetjük tovább az eseményeket: egy prostitúcióra bírt lány történetének jeleneteit. A szereplõk mondatait pár másodperc idõeltolódással egy hang ismétli meg - úgy tûnik, a szem nem csupán lát, de hall is mindent.

Azok az ötvenes évek! Kenyérjegy és lódenkabát, hat-három és Rákosi pajtás, épülõ-szépülõ szocialista városok és zakatolás. Koltai Róbert, mint arra már a Csocsó, avagy éljen május 1-je! címû filmje is bizonyíték, meglehetõsen vonzódik az érához - új mozijában is visszatér hozzá: az emberöltõnyit átfogó történet java része ekkor játszódik.

A hazánkban kevésbé jegyzett, ám nemzetközi szinten elismert olasz származású skót író, a beatirodalom fenegyerekének tartott Alexander Trocchi könyve nyomán készítette el komoly szakmai visszhangot kiváltó filmjét (Young Adam).

Nemzetközi sztárok, Anette Bening, Jeremy Irons fõszereplésével készítette el új játékfilmjét William Somerset Maugham Színház címû regényébõl. A komédia középpontjában London sztárja, a negyvenes éveiben járó színésznõ, Julia áll, aki, hogy némi színt vigyen a mindennapi rutinba, ifjú szeretõ után néz.

Janisch Attila Másnap címû filmjének a fõszereplõjét sokáig csak Gáspár Sándor öccseként emlegették, jóllehet számos, vidéki színházakban megformált jelentõs szerep van már mögötte. Ezúttal egy fényképészt játszik, aki - miközben családi örökségét, egy tanyát igyekszik megtalálni az ismeretlen vidéken - gyilkossági ügybe keveredik. Alakításáért a filmszemlén elnyerte a legjobb férfi színésznek járó díjat.

A Krétakör alapítójának elsõ nagyjátékfilmje, a médiavalóságot tárgyaló Nexxt bemutatásakor finoman szólva is vegyes fogadtatásban részesült. A színházrendezõ pár év múlva jelentkezett csak a Jött egy busz címû szkeccsfilmben önálló fejezettel, valamint most a Határontúl címû kisfilmmel, mely az idei velencei filmfesztiválon képviselte hazánkat.

A Moszkva tér rendezõjével új filmjérõl beszélgettünk: az idei magyar szemlén közönségdíjat nyert Szezon három karcagi pincérfiú sorsán keresztül nyújt betekintést a vendéglátóipar rejtelmeibe.

Öt év kihagyás után, túl nagy comebackjén, õsztõl Arkagyina lesz (Csehov: Sirály) az Örkény István Színházban (lánykori nevén Madách Kamara), a moziban meg Török Ferenc Szezonjában domborít.

Kertész Imre, Koltai Lajos, Ennio Morricone neve sem volt elég ahhoz, hogy minden idõk legdrágább magyar filmje, a Sorstalanság elkészítése zökkenõmentesen haladjon.

Negyedszerre vették fel a fõiskolára, színészként megjárta Kaposvárt, a Krétakört, jelenleg a Radnóti Miklós Színház tagja. Tavaly a Kontrollban nyújtott alakításáért elnyerte a filmkritikusok díját, közönségkedvencként Súgó Csiga-díjat kapott. Az Állítsátok meg Terézanyut! forgatását már befejezte, hamarosan a Csak szex és más semmi forgatásán áll a kamerák elé.

A Filmkultúra egykori fõszerkesztõje, Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Mészáros Márta, Makk Károly közvetlen munkatársa, számos nagy sikerû, filmes tárgyú könyv szerzõje, a New York University tanára most forgatókönyvíróként is bemutatkozik Magyarországon. A Nobel-díjas portugál író, José Saramago Kõtutaj címû regénye ösztönözte a film megírására.