Magyar Narancs: Nehéz mûfajba sorolni a filmjét. Akad benne gyilkosság, mégsem krimi, szerelem, szex, mégsem love story. Kik és milyen alkotások voltak hatással önre?
David Mackenzie: A hatvanas évek angol "kitchen sink" filmjeit említeném, melyek az alsóbb társadalmi rétegeket, a munkások világát mutatták be, mint Lindsay Anderson vagy Tony Richardson munkái. A Young Adam is ebben a társadalmi közegben játszódik, fõszerepben egy íróval, aki egy uszályra szegõdik matróznak. Tapasztalni akar, olyan dolgokat keres, melyek megérinthetik, de mialatt az uszály elõrehalad, õ változatlan marad.
Megemlíteném az Utolsó tangó Párizsban címû filmet is - a szex és a gyász közötti viszony mindig izgatott. Szoros kapcsolatban állnak egymással: a gyászra, a veszteség okozta bánatra a reprodukálás az emberi válasz. Szaporodás és halál elválaszthatatlanok.
De Jean Vigo 1934-es filmjét, a L'atalante-t mondhatnám - nem véletlen, hogy hasonló nevet (Atlantic Eve - a szerk.) adtam az uszálynak. A párhuzam egyértelmû: mindkét filmben központi helyet kap egy folyón haladó uszály, melyen a történet java része zajlik.
MN: A fõhõs a film jelen idejében minden útjába kerülõ hölggyel szexuális kapcsolatot létesít, és a múltját is egy viszonyon, a Cathie-vel folytatott románcon keresztül ismerhetjük meg.
DM: Joe Taylor magányos ember, sötét titkokkal, de ebben a filmben minden karakter magányos, akik a szexet a kommunikáció egy formájaként használják. Azok az asszonyok, akikkel közelebbi kapcsolatba kerül, az egyedüllétét enyhítik ideig-óráig.
MN: A könyv és a belõle készült film címe talányos, minthogy egyetlen, Adam névre hallgató szereplõ sem bukkan fel.
DM: Az az igazság, hogy aggódtam is kicsit emiatt, félõ volt, hogy megkeverheti a nézõket, akik valamiféle gyerekfilmet várnak majd. A cím szerintem biblikus utalású - magyarázatom szerint a fõszereplõ, Joe Taylor az édenkert Ádámja, aki kiûzetett a paradicsomból, miután az eredendõ bûnt elkövette.
MN: A film fõszerepeit skót származású színészek alakítják, élükön egy hollywoodi sztárral, Ewan McGregorral.
DM: Fontos szempont volt a számomra, hogy skót színészek játsszák a fõszerepeket - Tilda Swintonon és Ewan McGregoron kívül túl sok számottevõ filmszínész nincs Skóciában, a választásom limitált volt tehát. Az Ewan által megformált karakter nem egy szeretetre méltó figura, számomra azonban elengedhetetlen volt, hogy a nézõk megkedveljék, olyannak találják, akire oda lehet és kell figyelni órákon keresztül. Erre csak õ képes.
MN: A kötetnek született Trocchi tollából egy pornográf változata is, melyet ön elmondása szerint az elsõ oldalak után abbahagyott, az adaptációhoz az eredeti mûvet használta fel. Mégis akadtak olyan hangok, melyek a pornográfia vádjával illették a filmet.
DM: Központi szerep jut a szexnek, de ezt nem nevezném pornográfiának. Amerikában a film a legszigorúbb korhatáros besorolást kapta, ami azt jelenti, hogy a tizenhét éven aluliak még szülõi felügyelettel sem vehetnek jegyet rá. 'szintén szólva bosszant kicsit a dolog, az Ewan meztelen pénisze körül kirobbant botrányról nem is beszélve.
MN: A könyv az 50-es években játszódik - ma is releváns ez a történet?
DM: Nem változtattam meg a kort, mert az irodalmi mûben kitüntetett szerep jutott a halálbüntetésnek, a folyóból kifogott holttest feltételezett gyilkosát sújtják vele. Az elõkészületek alatt volt egy idõszak, mikor úgy tûnt, áttesszük a filmet Amerikába és a Mississippi folyóra, mivel ebben az államban még ma is van halálbüntetés, de aztán úgy találtam, nem igazán életszerû, hogy egy amerikai család egy uszályon töltse az életét, ellentétben egy skóttal. A filmet megpróbáltam idõtlenné tenni, mivel alapvetõ kérdésekrõl, a morálról, a férfi-nõ kapcsolatról, a szeretetrõl és a szexrõl szól.
Ezek bárhol és bármikor relevánsak.
Hungler Tímea
Bárka-komplexus
Young Adam
Egy lány holtteste úszik a folyóban, sápadt testét csak egy hártyányi kombiné borítja. Meztelensége nyílt és brutális volna, így azonban kétértelmû a látványa és túlmutat önmagán. A kamera ráközelít a libabõrös, hófehér karjára, a tehetetlenül csüngõ lábára. Az arcát nem látjuk.
Már az elején érezhetõ, hogy ez a holttest szimbolikus értelmet nyer majd. Megtalálói, Joe és Les, illetve Les felesége és gyerekük egy hajón élnek. Életük egyszerû, viszonyaik nemkülönben: Joe-nak viszonya van Les feleségével. Ritka szép, ahogy ebben filmben a lelki és a képi viszonyok-terek egymást építik. A hajó nyirkos, sötét fedélközében szinte patkányként meghúzódó furcsa négyes nyomora és lelki sivársága maga a lustán, szinte magától úszó bárka, állandóan nedves fedélzetével, a száradó ruhák gõzével. Joe kilóg a sorból, minden jel arra utal, hogy õ nem ide való. Csakhogy õ sem tudja, hova. Ewan McGregor lenyûgözõ alakításában részletrõl részletre bontakozik ki egy önmagát elfogadni képtelen, komplexusokkal küszködõ ember, a múltját folyton lezáró és folyton újrakezdõ típus, aki fél, s ezért képtelen szeretni, kötõdni, s patológiás, minden intimitást nélkülözõ szexualitásba menekül. Mivel jóképû, s hallgatagsága biztonságot sugall, a nõk belékapaszkodnának, de Joe csak kudarcait ismétli. Élete egyszer csak értelmet nyerhetne, pont a vízbe fúlt lány kapcsán. De él-e a lehetõséggel? Tessék utánanézni, megéri.
- dercsényi -
Forgalmazza a Budapest Film
