Kempf Zita

  • Kempf Zita

Kempf Zita cikkei

Meddő próbálkozások - Egyedülálló terméketlen nők gyermekvállalása

  • Kempf Zita
A magyar törvények csak párok számára engedélyezik a részvételt az ún. asszisztált reprodukciós eljárásban, így például a lombikprogramban. Ez nehéz helyzetbe hozza a pár nélkül élő nőket, és végleg lehetetlenné teszi a gyermekvállalást a meddő egyedülállók számára. Két nő vállalta, hogy elmondja: a kilátástalanság miként vezetett odáig, hogy illegális úton termékenyítsék meg őket.

"Menjünk vissza!" (Toldy-Schedel Emil belgyógyász, önkéntes orvos)

  • Kempf Zita
A szökõár után rengeteg hír érkezett Thaiföldrõl. Kevesebb Srí Lankáról, Indiából, és szinte alig Indonéziából, pedig a legtöbben - mintegy százhatvanezren - ott haltak meg. Tíz nap is eltelt, mire a polgárháborús övezetbe beengedték az elsõ külföldi orvoscsoportot. A magyarok között ott volt Toldy-Schedel Emil harminchárom éves belgyógyász. (Portréját lásd: Fiatal felnõttkor, Magyar Narancs, 2004. szeptember 16.)

A romák munkaerõ-piaci diszkriminációja: Befogadó nemzet

  • Kempf Zita
Törvény tiltja a faji alapú megkülönböztetést, mégis élesen jelentkezik a munkahelyi felvételi eljárások során. "Azért nem kellek, mert cigány vagyok" - érzik sokszor az elutasítottak, és bár a lehetõség megvolt erre, sokáig senki sem perelt. Idén azonban megszületett az esélyegyenlõségi törvény és vele az elsõ - a sértettnek kedvezõ - ítélet. Néhányan már találtak ügyvédet, aki vállalta képviseletüket, és bizonyítani tudta az elõítéletes szándékot.

Siketek és hallássérültek a munkaerõpiacon: Az elutasítás csendje

  • Kempf Zita
A siketek nem fogyatékosnak tartják magukat, hanem nyelvi kisebbségnek. A társadalom viszont többnyire úgy tekint a hallássérültekre, mint nehézkesen képezhetõ, kvalifikált munkakörökben nem foglalkoztatható rokkantakra. Ez is oka annak, hogy a hallássérültek tizenöt százaléka végez középiskolát, és csupán tíz százalékuk képes elhelyezkedni.

Tizenöt éves a rendszerváltás: Fiatal felnõttkor

  • Kempf Zita
Tizenöt évvel ezelõtt, 1989. szeptember 18-án zárultak le a Nemzeti Kerekasztal (NKA) tárgyalásai. Az állampárt és ellenzéke közötti megállapodás a vértelen átmenet fõ szabályait rögzítette. Az NKA és az újraírt alkotmány politikai jelentõségét következõ számunkban vizsgáljuk. Most hat, 33 éves fiatal felnõttet faggattunk arról, honnan indultak, hová jutottak, s hogyan érzik magukat a megörökölt új világban. Közös bennük, hogy felnõttkoruk egyidõs a demokráciával: mindannyian 1989-ben töltötték be a 18. életévüket.

Esély, egyenlõség, törvény: Lopók között fehér ember (Hátrányos megkülönböztetés az állásinterjún - négy év etnikai diszkriminációs esetei)

  • Kempf Zita
Törvény tiltja a faji alapú megkülönböztetést, az mégis élesen jelentkezik a munkahelyi felvételi eljárások során. "Azért nem vettek fel, mert cigány vagyok" - érzik sokszor az elutasítottak, és bár a lehetõség megvolt erre, 2000-ig senki nem indított diszkriminációs pert. Akkor azonban megszületett az elsõ - sértettnek kedvezõ - ítélet, és egyre többen felbátorodnak. Ismert már néhány ember, aki véghezvitte a többszörösen lehetetlent. Talált ügyvédet, aki felvállalja a képviseletét, és sikerült bizonyítani az elõítéletes szándékot.

Élet az agglomerációban: A jó levegő ára

  • Kempf Zita
Nem csak a magyar, fogy a budapesti is: évente tízezrek hagyják el a fővárost. Igaz, nem mennek messzire, többségük megyén belül marad, kertes házat, egészséges és emberléptékű környezetet keres az agglomerációban. A befogadó települések persze nem növekedni szeretnének, hanem fejlődni, mégis bőkezűen osztják a földet.

Kövess minket: