Bugyinszki György

Alig valamivel több mint egy év múlva a magyar polgárok leadják szavazataikat

Az Európai Unió közös, csaknem 100 ezer oldalas joganyaga hazánk csatlakozásának napjától túlnyomórészt nálunk is kötelező érvényűvé válik. Hol tart manapság az oly´ sokat emlegetett jogharmonizáció? Felkészültek-e a gyakorló bírák és jogászok, illetve a jogászképzés a csatlakozásra? Mi történik, ha a nemzeti és a közösségi jog ellentmond egymásnak? Hogyan módosul a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság szerepe a belépés után?

Általános tájékozódást jelentenek a külföldi továbbtanuláshoz ezek az oldalak:

Magyar Narancs: Egy korábbi könyvében, a

A kormánykoalíció választási ígéretei között kiemelt helyen szerepelt a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele. Az Országgyűlés most tárgyalja az üvegzseb-program fantázianévre hallgató ún. salátatörvényt. A tervezet 19 jogszabályt módosítana, újrafogalmazná például az üzleti titok és a közérdekű adat viszonyát, kibővítené az Állami Számvevőszék hatáskörét, szigorítaná a közalapítványok működési rendjét és a közbeszerzési eljárás szabályait (ezért nevezik salátatörvénynek). A törvénycsomag egyes elemei kétharmadosak, vagyis az ellenzék együttműködésére is szükség van.

A múlt hét végén némi nyugtalanság költözött a Magyarország uniós csatlakozásáért aggódók szívébe: a friss közvélemény-kutatási adatok szerint a múlt évben mérthez képest csökkent azok száma, akik előnyösnek tartják Magyarország uniós csatlakozását, és a biztos szavazók körében is visszaesett a csatlakozás támogatása. A kormánypártok még mindig magabiztosak, sokan Orbán Viktor láthatatlan kezét vélik a dologban,

Zömében huszonéves beszélgetőpartnereinket arról kérdeztük, hogyan szembesültek először származásukkal, és okozott-e számukra ez bármiféle belső konfliktust.

A héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés az ügynöktörvény módosításáról szóló tervezetet. Ezt a koalíciós pártok jegyzik, amelyek nem minden részletkérdésben értenek egyet: a szocialisták a nemzetbiztonsági érdekeket hangsúlyozzák, a szabaddemokraták viszont a minél szélesebb nyilvánosság hívei.

A dolgok hétfői állása szerint a fővárosi közgyűlés november 28-án (lapunk megjelenése napján) megszavazza Budapest új főpolgármester-helyetteseit, pontot téve a hetek óta húzódó koalíciós tárgyalássorozat végére. Az MSZP és az SZDSZ közti ellentétek oka az volt, hogy a szocialisták a korábbinál több forrás felett kívántak rendelkezni: a nagyberuházásokért felelős gazdasági helyettesi poszt kialakítását szorgalmazták, továbbá az uniós támogatások felügyeletére is igényt tartottak.

A héten megkezdődött a 2003-as költségvetés parlamenti vitája. A kormány szerint a jövő évi büdzsé takarékos ugyan, de nagy erénye, hogy folytatja a száznapos programok jóléti kiadásait. Az ellenzék "nadrágszíj-" vagy éppen "kamu költségvetésről" beszél. A tervezet ambiciózus növekedési és inflációs várakozásokra épül, és legfőbb célja az államháztartási hiány csökkentése.

Magyar Narancs: Az Egyesült Államok több vezetője is úgy fogalmazott: amennyiben Szaddám Huszein nem teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1441-es határozatában foglaltakat, fenntartják maguknak a jogot arra, hogy akár egyoldalúan is katonai akciót indítsanak. Utal-e erre bármi is ebben az ENSZ-határozatban?

A héten az Országház elé kerülő törvénymódosítási javaslat értelmében a jövőben enyhülne a 14 év alatti személy sérelmére elkövetett emberölés büntetési tétele. A cselekményt eddig életfogytiglani szabadságvesztéssel is szankcionálhatta a bíróság, a változtatás elfogadásával azonban legfeljebb 15 évet kaphatna a tettes. A módosítás annak a nagyszabású csomagnak a része, amelyben - Bárándy Péter igazságügyi miniszter beterjesztésére - 172 törvényt és törvényerejű rendeletet változtatna meg, illetve törölne el az Országgyűlés.