A tervezet időzítése meglehetősen szerencsétlenre sikeredett, mivel nagyjából ezzel egy időben történt a hatvani tragédia (egy anya lelőtte három gyermekét - közülük ketten meghaltak -, majd végzett magával). De egy ilyen módosítás a szomorú aktualitástól eltekintve is komoly ellenszenvre és vitákra adhat okot. Dávid Ibolya volt igazságügyi miniszter szerint e változtatással az állam nem teljesítené a bűncselekmények áldozataival szembeni törvényi és erkölcsi kötelezettségét. A Fidesz egyenesen amnesztiáról beszél: a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek enyhítése ugyanis visszamenőleges hatályú, vagyis a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó. A beterjesztők érvelése szerint viszont nem indokolt az életkor szerinti különbségtétel, mert minden emberi élet egyformán értékes.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője a Narancsnak elmondta: 1999-ben
a Fidesz indítványára
vált a kiskorú megölése az emberölés minősített esetévé. A politikus egyetért azzal, hogy emberélet és emberélet között nincsen különbség, de megjegyezte: a bűncselekmények megítélésekor évszázadok óta figyelembe vesznek enyhítő és súlyosbító körülményeket. "Ha egy magatehetetlen idős asszonnyal szemben követnek el rablógyilkosságot, vagy megölnek egy 13 éves kislányt, ott mindenképpen indokolt a súlyosabb büntetés" - érvelt. Szerinte a mostani változtatással az a baj, hogy bár a bírónak maradna mérlegelési lehetősége, vagyis figyelembe veheti a súlyosbító körülményeket, az eddig vagylagosan alkalmazható életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására már nem lenne módja - a kiszabható büntetés maximuma 15 év. Répássy úgy látja: a kiskorúak megölésének ugyanolyan minősített esetnek kell lennie, mint a különös kegyetlenséggel vagy az aljas indokból elkövetett emberölésnek. A fideszes politikus érthetetlennek tartja a módosítástervezet azon érvelését, miszerint nem indokolt az emberölést a sértett életkora alapján súlyosabbnak minősíteni; a gyerekkorúak megölését nyilvánvalóan fokozottabban ítéli el a társadalom - jegyezte meg Répássy Róbert.
Kérdésünkre, hogy a három évvel ezelőtti szigorításnak volt-e kézzelfogható eredménye, vagyis viszszatartó ereje, Répássy elmondta: gyerekgyilkosságok azóta is történtek, de arról nincsen tudomása, hogy a súlyosbított törvény alapján született volna döntés. "Ezek az ügyek még valószínűleg folyamatban vannak, hiszen három év a büntetőbíráskodásban nem olyan nagy idő. Egy ilyen rövid időszakra nézve még nem lehet kriminalisztikai következtetéseket levonni, hiszen a tendenciák nem rajzolódtak ki világosan. A változtatás éppen azért is lenne káros, mert nem adnánk elég időt a szigorítás hatásának az érvényesülésére." A másik nagy gond Répássy szerint az, hogy a büntetőjog általános elvei értelmében az enyhítésnek - ellentétben a szigorítással - visszamenőleges hatálya van. "Így a folyamatban lévő ügyek elkövetői
fellélegezhetnének,
hiszen míg a jelenlegi törvények szerint várhatóan 15 és 25 év között szabadulhatnának legelőször feltételesen, a módosítás elfogadása esetén legfeljebb 15 évet kaphatnának, nem számítva a kedvezményeket" - tette hozzá.
Dr. Soós László, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályának vezetője, a törvénymódosítás kidolgozója a Narancsnak leszögezte: "Nem az a fontos, hogy ki a módosítás szövegének az előkészítője, hanem hogy a kormány elfogadta a tervezetet, és az ő beterjesztésükre tárgyalja majd a parlament." Soós szerint az 1999-es büntetőjogi szigorítás nagy része eltúlzott volt mind az általános, mind a különös rész rendelkezései tekintetében. Hangsúlyozta: nemcsak arról az elvi kérdésről van szó, hogy emberölés és emberölés között nem lehet különbséget tenni, de a változtatást ellenzők jogi logikája is problematikus. "Amikor ugyanis a 14 év alatti személy megölését minősített esetté tették, azzal egy időben a csecsemőgyilkosság szankcióit nem változtatták. Az áldozat védtelenségére épülő érvelések ezért számomra értelmezhetetlenek" - értékelt a főosztályvezető. Felvetésünkre, hogy akkor miért nem a csecsemő megölésének büntetési tételét emelték, Soós László kifejtette: "Azzal felborítanánk azt az évszázados bírói gyakorlatot, amely az ilyen bűncselekményekre 3 és 5 év közötti szabadságvesztést ró ki." A Fidesz amnesztiavádjára reagálva pedig azt mondta: "A Fidesz
fogalomzavarban van
akkor, amikor az enyhítést az amnesztiával azonosítja." Ugyanakkor Soós kiemelte: az, hogy a 14 év alattiak megölését ismét az emberölés alapesetévé teszik, nem zárja ki, hogy ha más minősítő körülmény fennáll, azokat a bíróságok alkalmazzák. Azon kérdésünkre, hogy a módosítás előkészítőjeként számol-e az elutasító társadalmi fogadtatással, a jogász azt válaszolta: "Ez az igazságügyi miniszter feladata, én ezzel nem foglalkoztam."
A parlamenti erőviszonyok ismeretében a beterjesztés várhatóan jogerőre emelkedik, tehát győz a "minden élet egyformán értékes" érv. A Fidesz ugyanakkor kérni fogja, hogy a szóban forgó rendelkezés módosításakor a képviselők - a személyes felelősséget átérezve - név szerint szavazzanak.
