Vita a 2003-as költségvetésről: Pénzfeldobás

  • Bugyinszki György
  • 2002. november 21.

Belpol

A héten megkezdődött a 2003-as költségvetés parlamenti vitája. A kormány szerint a jövő évi büdzsé takarékos ugyan, de nagy erénye, hogy folytatja a száznapos programok jóléti kiadásait. Az ellenzék "nadrágszíj-" vagy éppen "kamu költségvetésről" beszél. A tervezet ambiciózus növekedési és inflációs várakozásokra épül, és legfőbb célja az államháztartási hiány csökkentése.

A héten megkezdődött a 2003-as költségvetés parlamenti vitája. A kormány szerint a jövő évi büdzsé takarékos ugyan, de nagy erénye, hogy folytatja a száznapos programok jóléti kiadásait. Az ellenzék "nadrágszíj-" vagy éppen "kamu költségvetésről" beszél. A tervezet ambiciózus növekedési és inflációs várakozásokra épül, és legfőbb célja az államháztartási hiány csökkentése.Adeficit csökkentése komoly feladat, hiszen az idei 8,7 százalékról 4,5-re kívánja a kormány mérsékelni. Nemrégiben az európai uniós tagországok és a tagjelöltek pénzügyminiszteri értekezletén a hiány csökkentésére kifejezetten felszólították hazánkat. A szocialista érvelés szerint az egyszeri kiadásokat leszámítva csak 6 százalékos a hiány, amiből nem megoldhatatlan a 1,5 százalék lefaragása. A takarékosság jegyében csökken az államháztartási intézmények költségvetése, összesen mintegy 300 milliárd forintot vonnak el a tárcáktól, hogy forrást teremtsenek az új feladatokhoz. Nem lesz könnyű az előirányzott 4,4 százalékos gazdasági növekedés és az 5 százalékos infláció megvalósítása sem.

A makromutatók szintjén kevésbé problematikusak a bér- és járulékpolitikára vonatkozó számok. A beterjesztés értelmében 50 százalékkal nő a bírák és az ügyészek bére, és jövőre elkezdik bevezetni a 13. havi nyugdíjat (kezdetben az összeg egynegyedét kapják a jogosultak). A nyugdíjemelés így 8,4 százalékos lesz. A büdzsé legnagyobb vesztese a Gazdasági Minisztérium: új autópálya építésére és a közúthálózat fenntartására jóval - egyes kalkulációk szerint 70 százalékkal (!) - kevesebb jut az ideinél. Az érdekeltek keveslik a fővárosnak szánt költségvetési juttatások tervezett mértékét is (például a 4-es metró időarányos fedezete teljesen hiányzik - lásd erről A főváros elégedetlen című keretes írásunkat).

László Csaba pénzügyminiszter mind a költségvetési bizottságban, mind a Ház előtt tartott expozéjában elmondta: az anyag szervesen illeszkedik az Európai Uniónak bemutatott gazdaságpolitikai stratégiába; a küszöbön álló csatlakozás finanszírozási feladatai beépültek az előterjesztésbe. Elébe vágva azon véleményeknek, miszerint a száznapos programok rontották a gazdasági egyensúlyi mérleget, a miniszter hangsúlyozta: nem a Medgyessy-kormány halmozta fel a tetemes államháztartási hiányt. Mindössze annyi történt, hogy a deficit kiszámolásának módját az uniós elvárásokhoz igazították - innen a hirtelen növekmény. Valójában arról van szó, hogy most megjelentek olyan kötelezettségvállalások is az államháztartás "könyvelésében", amelyek eddig is terhet jelentettek, csak éppen nem voltak átláthatók - fejtegette László Csaba. Példaként az autópályák és a MÁV állami garanciás hiteleit említette.

A kitűzött deficitcsökkentési, inflációs és GDP-növekedési célt - értelemszerűen - reálisnak tartja a pénzügyi tárca vezetője. A prioritások között a száznapos programok és a kormányprogram folytatását említette, kiemelve az olyan jóléti intézkedéseket, mint a 13. havi nyugdíj és családi pótlék bevezetése, a családi pótlék és az özvegyi nyugdíj 20 százalékos emelése. Az egészségügy és az oktatás területén az állami kiadásnövekedés elsősorban a közalkalmazotti béremelésekből ered - magyarázta László Csaba. Az infrastrukturális beruházásokról szólva elmondta: a fedezetek beépültek a költségvetésbe, de szükséges a finanszírozási konstrukciók átalakítása. Feladatként említette az állami újraelosztás mértékének csökkentését a fenntartható, egészséges gazdasági fejlődés érdekében, valamint az 50 százalékot meghaladó költségvetési kiadási szint mérséklését (a cél, hogy ez a mutató 40 százalék alá kerüljön). Az állami költségvetés felelőse úgy összegzett: minden értelmes kompromisszumra nyitott, ha az a hiányt nem növeli.

H

Az ellenzék irreálisnak ítéli a pénzromlásra és a hiányra vonatkozó várakozásokat, mert hol vannak azok a törvények, amelyek alátámasztanák ezeket a számokat. A jelentős deficit okául ők a száznapos osztogatást jelölték meg. Mádi László (Fidesz) a bizottsági ülésen kifejtette: belátja, nehéz dolga van a kormánynak, hiszen az ígéretei miatt most megszorításra kényszerül. Szerinte a tervezetet az osztogatás determinációi, a beruházások visszafogása, a stratégiai gondolkodás hiánya jellemzi, más szavakkal: a "túlélési és könyvelői szemlélet". Mádi az érveit Békesi László volt szocialista pénzügyminiszter aggodalmas szavainak a citálásával kívánta igazolni.

Font Sándor (MDF) megítélése szerint jellemző a MSZP-SZDSZ kormány vezetési stílusára, hogy a zárszámadási és az adótörvények vitájához hasonlóan most is időzavarba kergeti az ellenzéki képviselőket azzal, hogy nem juttatja el hozzájuk időben az előterjesztést - márpedig több ezer oldalt egy nap alatt képtelenség átolvasni. A képviselő a családtámogatási tételek kapcsán megjegyezte: az elmúlt években is volt ilyen apró emelésekből vagy húsz; ám egy tudatos, átgondolt gazdaságpolitikai koncepció részeként. Visszautalva László Csaba egy korábbi mondására, miszerint legkedvesebb adóneme az áfa, a jobboldali politikus példátlannak nevezte a jövőre tervezett 24 százalékos, mintegy 300 milliárdos adónövekményt. Ezzel a GDP-hez viszonyított adóbevételek 43,2 százalékról 43,4-re nőnek - mutatott rá Font. A képviselő úgy látja: amikor a kormány kijelöl egy területet, ahol komoly kiadásnövekedés várható, újabb félelmekre ad okot azzal, hogy a tételt vajon mely terület karcsúsítása árán fedezik. Álláspontja szerint a belügyi és a gazdasági tárca járt a legrosszabbul a tervezettel: utóbbi jövőre csupán 80 kilométer autópályát építhet (79 milliárd jut erre a célra, 1 km megépítése körülbelül 1 milliárd forint), ami előrevetíti a ciklusra ígért 800 km tarthatatlanságát. A közúthálózat fenntartására és javítására a szükséges 119 milliárd helyett csupán 55 milliárd jut, ami szintén nehezen egyeztethető össze a Fideszt ért bírálatokkal.

Font hiányolta a megígért négyéves költségvetési kerettörvényt is, és értetlenkedve idézte Kuncze Gábor (SZDSZ) nyilatkozatát, mely szerint túl erős a forint. Úgy látja: ha az infláció gerjesztése a kormány célja, ez a költségvetés kitűnően alkalmas erre. Font bírálta a kormány privatizációs terveit is.

A bizottsági vitán több ellenzéki képviselő is felvetette: az államháztartási törvény 5 százaléknál nagyobb hiány esetében pótköltségvetés készítését írja elő, a kormány tehát jelenleg "a törvénysértés állapotában van". Hargitay János (Fidesz) felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszéknek a költségvetéssel kapcsolatos azon észrevételére, hogy a szerkezeti különbség miatt nincs lehetőség a korábbi büdzsével való összevetésre. (Lásd Az ÁSZ is számot vetett című írásunkat.)

Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter, a költségvetési bizottság elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy nyár óta nő a munkanélküliség, mert a munkahelyteremtés terén tavasz óta nem történt semmi. Varga indokolatlannak nevezte a most tapasztalható drámai mértékű beruházás-visszafogást: szerinte a választási ígéretek teljesítéséből keletkezett hiányt a kormány most az olyan kisebb érdekérvényesítő képességű területekre "nyomja rá", mint az önkormányzatok, az államilag támogatott bérlakásépítés, a turizmus, a vasúthálózat-fejlesztés, valamint a térség- és területfelzárkóztatási célelőirányzatok. A makrogazdasági mutatókkal kapcsolatos várakozásokról Varga kifejtette: egyetlen gazdaságkutató intézet nem jutott ilyen optimista következtetésekre. Az expénzügyminiszter azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a közszférában az idei 50 százalékos bérnövekedés után jövőre nem lesz emelés; úgy véli, ez azt üzeni az embereknek, hogy a gazdasági növekedéstől függetlenül, kizárólag a kormány kénye-kedvén múlik az emelés. Varga Mihály lapunknak elmondta: ami május óta az államháztartásban történik, az elképesztő, "mintha a kormány szabályszerűen lapátolná ki a pénzt a kasszából". Az exminiszter szerint a magas hiányt nem lehet a Fidesz-kormány nyakába varrni. Hozzátette: a kormány azért helyezte ilyen indokolatlanul optimista alapokra a költségvetést, hogy a hiányt "betakarja". "A kormány nem érdekelt az infláció leszorításában, sőt éppen ellenkezőleg, mert az állami kiadásokat így lehet inflálni, vagyis a költségvetésben többletforrásokhoz jutni" - fejtegette.

H

László Csaba a kritikákra válaszul a bizottsági ülésen elmondta: számára összeegyeztethetetlen az, hogy egyrészről osztogatásról, másrészről pedig megszorításokról beszél az ellenzék. Visszautasította a közalkalmazottak inproduktívnak nevezését, és rámutatott: például az oktatásban dolgozók bérének rendezése a gazdaság hosszú távú versenyképességéhez elengedhetetlenül fontos. Elismerte, hogy egyes tételeknél komoly mértékű a csökkenés, de arra is felhívta a figyelmet, miszerint nem kizárólag a támogatás mértéke mutatja, hogy egyes területeken milyen jól végzi a dolgát a kormány. A Széchenyi-tervvel kapcsolatos kritikákra azt válaszolta: az, amit e program keretében az előző kormány a gazdaságba pumpált, aprópénz volt más, elhibázott gazdasági döntéshez - például a reálkamat irreálisan magasan tartásához - képest. A gyakorlat az volt, hogy egy szigorú monetáris politikához laza költségvetés párosult, most viszont - éppen az infláció csökkentésének igényét szem előtt tartva - egy szigorúbb, takarékosabb büdzsére volt szükség - érvelt László Csaba. A belügyi és önkormányzati tételekről a tárcavezető is nagy vitára számít a parlamentben, és lát lehetőségeket az átcsoportosításra. Az autópályákról elmondta: "Öröm látni, hogy az ellenzéki képviselők elkezdték keresni a sztrádaépítésekkel kapcsolatos konkrétumokat a költségvetésben, az előző ciklusban ugyanis ilyeneket nem láthattak benne." A pótköltségvetés szükségességéről megjegyezte: mivel már az év elején is ismert tételekről van szó, akár már az előző kormány is eleget tehetett volna törvényi kötelezettségének. Leszögezte: a kormány jogértelmezése szerint csak a költségvetésről szóló parlamenti döntés után válik valóságossá a többlethiányt okozó adósságelemek átvállalása, addig tehát jogilag nem számolhatnak pótköltségvetés készítésével. László Csaba ismertette a kormány terveit is: "Azt fogjuk kérni, hogy a beépült tételeket vegye tudomásul a Ház, és egyben mentse fel a kormányt a pótköltségvetés benyújtásának kötelezettsége alól."

A 2003-as büdzsé két problematikus területét (az útépítések és a főváros finanszírozása) SZDSZ-es politikusok irányítják; voltak is olyan hangok, hogy e területek "elsorvasztása" tudatos koncepció szerint zajlik. László Csaba erről a Narancsnak azt mondta: "A kormány egységes, közösen nyújtottuk be a tervezetet, ezért ilyen megkülönböztetésnek nem látom értelmét."

Bugyinszki György

Az ÁSZ is számot vetett

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben véleményezi a költségvetési tervezetet. Mivel nem vizsgálódásról van szó, ezért az ÁSZ nem ad ki jelentést, csupán közvetíti a meglátásait. Kovács Árpád, a szervezet elnöke a költségvetési bizottság ülésén elmondta: idén különleges pénzügyi év volt, hiszen a parlamenti és a helyhatósági választások miatt valamelyest megtörtek a gazdasági folyamatok. A benyújtott tervezetben Kovács több veszélypontot is lát: a költségvetési intézményekben nem történtek meg azok a finanszírozási és teljesítményértékelési felülvizsgálatok, amelyek alapján egyáltalán meg lehetne ítélni, hogy az eddig felhasznált, illetve előirányzott összeg soknak vagy kevésnek mondható. A GDP-növekmény tervezett mértéke is kockázati tényező, mert igen feszített tempót követel a gazdaságtól, és a legkisebb megingás is azt eredményezheti, hogy dől az ösz-szes keretszám. További gyenge pontként Kovács Árpád a társadalombiztosítási bevételek alultervezését említette. Bizonytalansági elemként értékelte még azt is, hogy az ÁSZ a büdzsé véleményezésekor nem kapott adatokat az ÁPV Rt.-től.

A főváros elégedetlen

Demszky Gábor budapesti főpolgármester a tervezet nyilvánosságra kerülésekor sérelmezte, hogy az Orbán-kormány fővárosellenes diszkriminatív intézkedéseinek jó része az idei büdzsében is megtalálható. A budapesti illetékbevételek fele például továbbra is a megyéknek megy, és hiába emelkedik a személyi jövedelemadó 5-ről 10 százalékra, ezt a pénzt elviszi a közalkalmazotti béremelés. Sem a BKV normatív állami támogatásának visszaállítása, sem a vállalat 35 milliárdos adósságának átvállalása nem szerepel a tervezetben. Nincs benne továbbá egy fillér sem a 4-es metróra, az új Duna-hídra és a 2-es metró felújítására sem. Demszky szerint a BKV konszolidációjára felhasználandó 10 milliárdos többletigény mellett legalább még egyszer 10 milliárd kellene Budapestnek. A fővárosi Fidesz-frakció is kevesli az előirányzatot, és javasolta, hogy az ellenzéki pártok is vegyenek részt Demszky és a kormány tárgyalásain. Varga Mihálytól (Fidesz) megkérdeztük, hogy az Orbán-kormány négy évének tükrében nem tartja-e hiteltelennek a fideszes aggódást és tenni akarást. "Meglepő, de a számokat átnézve nem indokolatlan az az értékelés, hogy Demszky Gábor ma már visszasírja a polgári kormány időszakát, amelyről most kiderül, hogy mégsem adott olyan kevés támogatást Budapestnek" - kommentálta Varga a tervezet ezen részét.

A Pénzügyminisztérium november végére ígéri, hogy átdolgozza a költségvetés Budapestre vonatkozó részét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.