A héten megkezdődött a 2003-as költségvetés parlamenti vitája. A kormány szerint a jövő évi büdzsé takarékos ugyan, de nagy erénye, hogy folytatja a száznapos programok jóléti kiadásait. Az ellenzék "nadrágszíj-" vagy éppen "kamu költségvetésről" beszél. A tervezet ambiciózus növekedési és inflációs várakozásokra épül, és legfőbb célja az államháztartási hiány csökkentése.Adeficit csökkentése komoly feladat, hiszen az idei 8,7 százalékról 4,5-re kívánja a kormány mérsékelni. Nemrégiben az európai uniós tagországok és a tagjelöltek pénzügyminiszteri értekezletén a hiány csökkentésére kifejezetten felszólították hazánkat. A szocialista érvelés szerint az egyszeri kiadásokat leszámítva csak 6 százalékos a hiány, amiből nem megoldhatatlan a 1,5 százalék lefaragása. A takarékosság jegyében csökken az államháztartási intézmények költségvetése, összesen mintegy 300 milliárd forintot vonnak el a tárcáktól, hogy forrást teremtsenek az új feladatokhoz. Nem lesz könnyű az előirányzott 4,4 százalékos gazdasági növekedés és az 5 százalékos infláció megvalósítása sem.
A makromutatók szintjén kevésbé problematikusak a bér- és járulékpolitikára vonatkozó számok. A beterjesztés értelmében 50 százalékkal nő a bírák és az ügyészek bére, és jövőre elkezdik bevezetni a 13. havi nyugdíjat (kezdetben az összeg egynegyedét kapják a jogosultak). A nyugdíjemelés így 8,4 százalékos lesz. A büdzsé legnagyobb vesztese a Gazdasági Minisztérium: új autópálya építésére és a közúthálózat fenntartására jóval - egyes kalkulációk szerint 70 százalékkal (!) - kevesebb jut az ideinél. Az érdekeltek keveslik a fővárosnak szánt költségvetési juttatások tervezett mértékét is (például a 4-es metró időarányos fedezete teljesen hiányzik - lásd erről A főváros elégedetlen című keretes írásunkat).
László Csaba pénzügyminiszter mind a költségvetési bizottságban, mind a Ház előtt tartott expozéjában elmondta: az anyag szervesen illeszkedik az Európai Uniónak bemutatott gazdaságpolitikai stratégiába; a küszöbön álló csatlakozás finanszírozási feladatai beépültek az előterjesztésbe. Elébe vágva azon véleményeknek, miszerint a száznapos programok rontották a gazdasági egyensúlyi mérleget, a miniszter hangsúlyozta: nem a Medgyessy-kormány halmozta fel a tetemes államháztartási hiányt. Mindössze annyi történt, hogy a deficit kiszámolásának módját az uniós elvárásokhoz igazították - innen a hirtelen növekmény. Valójában arról van szó, hogy most megjelentek olyan kötelezettségvállalások is az államháztartás "könyvelésében", amelyek eddig is terhet jelentettek, csak éppen nem voltak átláthatók - fejtegette László Csaba. Példaként az autópályák és a MÁV állami garanciás hiteleit említette.
A kitűzött deficitcsökkentési, inflációs és GDP-növekedési célt - értelemszerűen - reálisnak tartja a pénzügyi tárca vezetője. A prioritások között a száznapos programok és a kormányprogram folytatását említette, kiemelve az olyan jóléti intézkedéseket, mint a 13. havi nyugdíj és családi pótlék bevezetése, a családi pótlék és az özvegyi nyugdíj 20 százalékos emelése. Az egészségügy és az oktatás területén az állami kiadásnövekedés elsősorban a közalkalmazotti béremelésekből ered - magyarázta László Csaba. Az infrastrukturális beruházásokról szólva elmondta: a fedezetek beépültek a költségvetésbe, de szükséges a finanszírozási konstrukciók átalakítása. Feladatként említette az állami újraelosztás mértékének csökkentését a fenntartható, egészséges gazdasági fejlődés érdekében, valamint az 50 százalékot meghaladó költségvetési kiadási szint mérséklését (a cél, hogy ez a mutató 40 százalék alá kerüljön). Az állami költségvetés felelőse úgy összegzett: minden értelmes kompromisszumra nyitott, ha az a hiányt nem növeli.
H
Font Sándor (MDF) megítélése szerint jellemző a MSZP-SZDSZ kormány vezetési stílusára, hogy a zárszámadási és az adótörvények vitájához hasonlóan most is időzavarba kergeti az ellenzéki képviselőket azzal, hogy nem juttatja el hozzájuk időben az előterjesztést - márpedig több ezer oldalt egy nap alatt képtelenség átolvasni. A képviselő a családtámogatási tételek kapcsán megjegyezte: az elmúlt években is volt ilyen apró emelésekből vagy húsz; ám egy tudatos, átgondolt gazdaságpolitikai koncepció részeként. Visszautalva László Csaba egy korábbi mondására, miszerint legkedvesebb adóneme az áfa, a jobboldali politikus példátlannak nevezte a jövőre tervezett 24 százalékos, mintegy 300 milliárdos adónövekményt. Ezzel a GDP-hez viszonyított adóbevételek 43,2 százalékról 43,4-re nőnek - mutatott rá Font. A képviselő úgy látja: amikor a kormány kijelöl egy területet, ahol komoly kiadásnövekedés várható, újabb félelmekre ad okot azzal, hogy a tételt vajon mely terület karcsúsítása árán fedezik. Álláspontja szerint a belügyi és a gazdasági tárca járt a legrosszabbul a tervezettel: utóbbi jövőre csupán 80 kilométer autópályát építhet (79 milliárd jut erre a célra, 1 km megépítése körülbelül 1 milliárd forint), ami előrevetíti a ciklusra ígért 800 km tarthatatlanságát. A közúthálózat fenntartására és javítására a szükséges 119 milliárd helyett csupán 55 milliárd jut, ami szintén nehezen egyeztethető össze a Fideszt ért bírálatokkal.
Font hiányolta a megígért négyéves költségvetési kerettörvényt is, és értetlenkedve idézte Kuncze Gábor (SZDSZ) nyilatkozatát, mely szerint túl erős a forint. Úgy látja: ha az infláció gerjesztése a kormány célja, ez a költségvetés kitűnően alkalmas erre. Font bírálta a kormány privatizációs terveit is.
A bizottsági vitán több ellenzéki képviselő is felvetette: az államháztartási törvény 5 százaléknál nagyobb hiány esetében pótköltségvetés készítését írja elő, a kormány tehát jelenleg "a törvénysértés állapotában van". Hargitay János (Fidesz) felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszéknek a költségvetéssel kapcsolatos azon észrevételére, hogy a szerkezeti különbség miatt nincs lehetőség a korábbi büdzsével való összevetésre. (Lásd Az ÁSZ is számot vetett című írásunkat.)
Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter, a költségvetési bizottság elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy nyár óta nő a munkanélküliség, mert a munkahelyteremtés terén tavasz óta nem történt semmi. Varga indokolatlannak nevezte a most tapasztalható drámai mértékű beruházás-visszafogást: szerinte a választási ígéretek teljesítéséből keletkezett hiányt a kormány most az olyan kisebb érdekérvényesítő képességű területekre "nyomja rá", mint az önkormányzatok, az államilag támogatott bérlakásépítés, a turizmus, a vasúthálózat-fejlesztés, valamint a térség- és területfelzárkóztatási célelőirányzatok. A makrogazdasági mutatókkal kapcsolatos várakozásokról Varga kifejtette: egyetlen gazdaságkutató intézet nem jutott ilyen optimista következtetésekre. Az expénzügyminiszter azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a közszférában az idei 50 százalékos bérnövekedés után jövőre nem lesz emelés; úgy véli, ez azt üzeni az embereknek, hogy a gazdasági növekedéstől függetlenül, kizárólag a kormány kénye-kedvén múlik az emelés. Varga Mihály lapunknak elmondta: ami május óta az államháztartásban történik, az elképesztő, "mintha a kormány szabályszerűen lapátolná ki a pénzt a kasszából". Az exminiszter szerint a magas hiányt nem lehet a Fidesz-kormány nyakába varrni. Hozzátette: a kormány azért helyezte ilyen indokolatlanul optimista alapokra a költségvetést, hogy a hiányt "betakarja". "A kormány nem érdekelt az infláció leszorításában, sőt éppen ellenkezőleg, mert az állami kiadásokat így lehet inflálni, vagyis a költségvetésben többletforrásokhoz jutni" - fejtegette.
H
László Csaba a kritikákra válaszul a bizottsági ülésen elmondta: számára összeegyeztethetetlen az, hogy egyrészről osztogatásról, másrészről pedig megszorításokról beszél az ellenzék. Visszautasította a közalkalmazottak inproduktívnak nevezését, és rámutatott: például az oktatásban dolgozók bérének rendezése a gazdaság hosszú távú versenyképességéhez elengedhetetlenül fontos. Elismerte, hogy egyes tételeknél komoly mértékű a csökkenés, de arra is felhívta a figyelmet, miszerint nem kizárólag a támogatás mértéke mutatja, hogy egyes területeken milyen jól végzi a dolgát a kormány. A Széchenyi-tervvel kapcsolatos kritikákra azt válaszolta: az, amit e program keretében az előző kormány a gazdaságba pumpált, aprópénz volt más, elhibázott gazdasági döntéshez - például a reálkamat irreálisan magasan tartásához - képest. A gyakorlat az volt, hogy egy szigorú monetáris politikához laza költségvetés párosult, most viszont - éppen az infláció csökkentésének igényét szem előtt tartva - egy szigorúbb, takarékosabb büdzsére volt szükség - érvelt László Csaba. A belügyi és önkormányzati tételekről a tárcavezető is nagy vitára számít a parlamentben, és lát lehetőségeket az átcsoportosításra. Az autópályákról elmondta: "Öröm látni, hogy az ellenzéki képviselők elkezdték keresni a sztrádaépítésekkel kapcsolatos konkrétumokat a költségvetésben, az előző ciklusban ugyanis ilyeneket nem láthattak benne." A pótköltségvetés szükségességéről megjegyezte: mivel már az év elején is ismert tételekről van szó, akár már az előző kormány is eleget tehetett volna törvényi kötelezettségének. Leszögezte: a kormány jogértelmezése szerint csak a költségvetésről szóló parlamenti döntés után válik valóságossá a többlethiányt okozó adósságelemek átvállalása, addig tehát jogilag nem számolhatnak pótköltségvetés készítésével. László Csaba ismertette a kormány terveit is: "Azt fogjuk kérni, hogy a beépült tételeket vegye tudomásul a Ház, és egyben mentse fel a kormányt a pótköltségvetés benyújtásának kötelezettsége alól."
A 2003-as büdzsé két problematikus területét (az útépítések és a főváros finanszírozása) SZDSZ-es politikusok irányítják; voltak is olyan hangok, hogy e területek "elsorvasztása" tudatos koncepció szerint zajlik. László Csaba erről a Narancsnak azt mondta: "A kormány egységes, közösen nyújtottuk be a tervezetet, ezért ilyen megkülönböztetésnek nem látom értelmét."
Bugyinszki György
Az ÁSZ is számot vetett
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben véleményezi a költségvetési tervezetet. Mivel nem vizsgálódásról van szó, ezért az ÁSZ nem ad ki jelentést, csupán közvetíti a meglátásait. Kovács Árpád, a szervezet elnöke a költségvetési bizottság ülésén elmondta: idén különleges pénzügyi év volt, hiszen a parlamenti és a helyhatósági választások miatt valamelyest megtörtek a gazdasági folyamatok. A benyújtott tervezetben Kovács több veszélypontot is lát: a költségvetési intézményekben nem történtek meg azok a finanszírozási és teljesítményértékelési felülvizsgálatok, amelyek alapján egyáltalán meg lehetne ítélni, hogy az eddig felhasznált, illetve előirányzott összeg soknak vagy kevésnek mondható. A GDP-növekmény tervezett mértéke is kockázati tényező, mert igen feszített tempót követel a gazdaságtól, és a legkisebb megingás is azt eredményezheti, hogy dől az ösz-szes keretszám. További gyenge pontként Kovács Árpád a társadalombiztosítási bevételek alultervezését említette. Bizonytalansági elemként értékelte még azt is, hogy az ÁSZ a büdzsé véleményezésekor nem kapott adatokat az ÁPV Rt.-től.
A főváros elégedetlen
Demszky Gábor budapesti főpolgármester a tervezet nyilvánosságra kerülésekor sérelmezte, hogy az Orbán-kormány fővárosellenes diszkriminatív intézkedéseinek jó része az idei büdzsében is megtalálható. A budapesti illetékbevételek fele például továbbra is a megyéknek megy, és hiába emelkedik a személyi jövedelemadó 5-ről 10 százalékra, ezt a pénzt elviszi a közalkalmazotti béremelés. Sem a BKV normatív állami támogatásának visszaállítása, sem a vállalat 35 milliárdos adósságának átvállalása nem szerepel a tervezetben. Nincs benne továbbá egy fillér sem a 4-es metróra, az új Duna-hídra és a 2-es metró felújítására sem. Demszky szerint a BKV konszolidációjára felhasználandó 10 milliárdos többletigény mellett legalább még egyszer 10 milliárd kellene Budapestnek. A fővárosi Fidesz-frakció is kevesli az előirányzatot, és javasolta, hogy az ellenzéki pártok is vegyenek részt Demszky és a kormány tárgyalásain. Varga Mihálytól (Fidesz) megkérdeztük, hogy az Orbán-kormány négy évének tükrében nem tartja-e hiteltelennek a fideszes aggódást és tenni akarást. "Meglepő, de a számokat átnézve nem indokolatlan az az értékelés, hogy Demszky Gábor ma már visszasírja a polgári kormány időszakát, amelyről most kiderül, hogy mégsem adott olyan kevés támogatást Budapestnek" - kommentálta Varga a tervezet ezen részét.
A Pénzügyminisztérium november végére ígéri, hogy átdolgozza a költségvetés Budapestre vonatkozó részét.
