A héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés az ügynöktörvény módosításáról szóló tervezetet. Ezt a koalíciós pártok jegyzik, amelyek nem minden részletkérdésben értenek egyet: a szocialisták a nemzetbiztonsági érdekeket hangsúlyozzák, a szabaddemokraták viszont a minél szélesebb nyilvánosság hívei.Aminiszterelnök titkosszolgálati múltjának napvilágra kerülése az előzménye és oka a törvény újraszabályozásának. Eddig a közszereplők átvilágításakor csak a III/3-as ügyosztállyal (belső elhárítás) fennálló kapcsolatot vizsgálták, és ha megállapították az együttműködést, felszólították az érintettet a tisztségről való lemondásra. Ha ezt nem tette meg, érintettségét nyilvánosságra hozták. A mostani módosítástervezet szerint
a teljes III-as
főcsoportfőnökségre kiterjesztenék az átvilágítást, és automatikusan a közvélemény elé tárnák a szűrőn fennakadtak nevét. Az érintettség fogalmát újraértelmezik: ha valakinek a neve felbukkan egy-egy iratban, megvizsgálnák azt is, hogy valóban történt-e tényleges munkavégzés. Arról jelenleg is folyik a vita az MSZP és az SZDSZ között, hogy a vizsgált személyek köre csak a közszolgálatban tevékenykedőkre korlátozódjon, avagy érintse a magas egyházi tisztséget betöltőket, a média, a szakszervezetek és a közalapítványok vezetőit is.
Az ellenzék a pártállami titkosszolgálatokkal való együttműködés nyilvánosságra hozatala helyett a köztisztségek vállalását kizáró összeférhetetlenség kimondását szorgalmazza (szerintük az MSZMP központi és politikai bizottságának tagjait is ki kellene zárni a közéletből). Tóth András (MSZP), a Miniszterelnöki Hivatal titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkára - aki a javaslatok kidolgozásának szocialista felelőse - a Narancsnak erről úgy vélekedett: "Ez a követelés 13 évvel a rendszerváltoztatás után veszélyeztetné a jogbiztonságot, és ezért összeférhetetlen lenne a jogállami normákkal." Fodor Gábor, aki szabaddemokrata részről jegyzi a tervezetet, elmondta: "Egy demokratikus államban a választópolgároknak kell eldönteniük, hogy mit tekintenek köztisztséget kizáró oknak." Az ellenzék által kívánatosnak tartott szabályozás esetén Medgyessy Péter miniszterelnöknek is távoznia kellene. Tóth András erre így reagál: "A Fideszt zavarja a Medgyessy-kormány eddigi tevékenységének társadalmi elismerése, ezért próbálja ezt a kérdést napirenden tartani." Fodor Gábor szerint az ügynöktörvény lényege nem az összeférhetetlenség kimondása, hanem az, hogy őszintén szembenézzünk a múlttal, és hogy a politikusok ne legyenek zsarolhatók.
Tóth úgy látja: a média- és az egyházi vezetőkre való kiterjesztés kérdésében különbséget kell tenni a közhatalmat gyakorlók és a magánszféra közéleti szereplői között. "Ez következik az Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalásából is, amely szerint az átvilágítandók körét csak egységes ismérvek alapján lehet meghatározni" - véli. A közszereplők ilyen széles körének vizsgálatát ezért
nem is támogatja
az MSZP. Fodor Gábor és az SZDSZ másként ítéli meg ugyanezt: mindenkire ki kellene terjeszteni a törvényt, akinek a közéletre jelentős a befolyása, vagyis ezrek véleményét alakíthatja.
Problematikus dolog évtizedek múltán megállapítani, hogy ki végzett érdemi munkát az állambiztonsági szervek kötelékében. Az államtitkár szerint éppen ezért "az elfogadásra javasolt törvény csak a nyilvántartások alapján egyértelműen bizonyítható érintettség megállapítására szorítkozik". Előfordulhat az is, hogy a kiterjesztett átvilágítás eredménye nem hozható nyilvánosságra (például a katonai elhárítás területén dolgozók esetében), mert aktuális nemzetbiztonsági érdekeket sért, tehát az érintett mindenféle szankció alól mentesül. Tóth András ezzel kapcsolatban leszögezte: "A törvénytervezet csak ténymegállapításra szorítkozik, szankcionálni tehát nincs mit."
Az előterjesztéshez félszáznál is több módosító javaslatot nyújtott be a kormányoldal, s ez a tény felveti az előkészítetlenség aggályát. A titokügyi államtitkár szerint azonban ez - a tárgykör bonyolultságát figyelembe véve - elkerülhetetlen volt, és ebből még nem feltétlenül az következik, hogy a tervezet rossz.
Az új, "nyilvánosságtörvénynek" is nevezett módosítás tárgyalásával egy időben kerül a Ház elé az állambiztonsági levéltár létrehozásáról szóló előterjesztés is, amely a megfigyeltek és a tudományos kutatók számára tenné megismerhetővé az iratokat. Abban jelenleg még a koalíciós pártok között sincs egyetértés, hogy a nemzetbiztonsági érdekek miatt zárolt papírok köréről a titkosszolgálatok (az MSZP javaslata) vagy egy háromfős testület döntsön. Tóth András lapunknak elmondta: a levéltárnak nem átadandó ügycsoportokat a nemzetbiztonsági törvény konkrétan meghatározza. Példaként azon hírszerzőket említette, akik a romániai falurombolás őrült tervét eljuttatták a nyugat-európai emberi jogi szervezetekhez. "A hasonló ügyek feltárásában közreműködők nevét kötelességünk titokban tartani, de hangsúlyozom, ez a kör az adatok elenyésző része" - jegyezte meg.
Egy módosító indítvány szerint a megfigyeltek bepillanthatnának ugyan a róluk szóló iratokba, de azok tartalmát
nem hozhatnák nyilvánosságra
Tóth kiemelte: figyelembe kell venni, hogy egy harmadik személyre vonatkozó adatokkal csak ő jogosult rendelkezni. Aki ezt megszegné, arra az államtitkár szerint a jelenleg is hatályos, a jogosulatlan adatkezelésről és a különleges személyes adatokkal való visszaélésről szóló törvény szankciói vonatkoznának.
Fodor Gábor a Narancsnak úgy fogalmazott: bár helyesnek tartaná, ha a megfigyeltek nyilvánosságra hozhatnák a róluk szóló, megismert adatokat, ezt a kompromiszszumot hajlandók megkötni. Ha már nem sikerült elérni, hogy minden adat korlátlanul hozzáférhető legyen - noha korábban úgy tűnt, ezt a szocialisták is támogatják -, Fodor fontosnak tartja a civil kontrollt azon iratoknál, amelyeknél fenntartják a titkos minősítést.
Bugyinszki György
