Új ügynöktörvény: Titokgazdálkodj okosan!

  • Bugyinszki György
  • 2002. december 5.

Belpol

A héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés az ügynöktörvény módosításáról szóló tervezetet. Ezt a koalíciós pártok jegyzik, amelyek nem minden részletkérdésben értenek egyet: a szocialisták a nemzetbiztonsági érdekeket hangsúlyozzák, a szabaddemokraták viszont a minél szélesebb nyilvánosság hívei.

A héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés az ügynöktörvény módosításáról szóló tervezetet. Ezt a koalíciós pártok jegyzik, amelyek nem minden részletkérdésben értenek egyet: a szocialisták a nemzetbiztonsági érdekeket hangsúlyozzák, a szabaddemokraták viszont a minél szélesebb nyilvánosság hívei.Aminiszterelnök titkosszolgálati múltjának napvilágra kerülése az előzménye és oka a törvény újraszabályozásának. Eddig a közszereplők átvilágításakor csak a III/3-as ügyosztállyal (belső elhárítás) fennálló kapcsolatot vizsgálták, és ha megállapították az együttműködést, felszólították az érintettet a tisztségről való lemondásra. Ha ezt nem tette meg, érintettségét nyilvánosságra hozták. A mostani módosítástervezet szerint

a teljes III-as

főcsoportfőnökségre kiterjesztenék az átvilágítást, és automatikusan a közvélemény elé tárnák a szűrőn fennakadtak nevét. Az érintettség fogalmát újraértelmezik: ha valakinek a neve felbukkan egy-egy iratban, megvizsgálnák azt is, hogy valóban történt-e tényleges munkavégzés. Arról jelenleg is folyik a vita az MSZP és az SZDSZ között, hogy a vizsgált személyek köre csak a közszolgálatban tevékenykedőkre korlátozódjon, avagy érintse a magas egyházi tisztséget betöltőket, a média, a szakszervezetek és a közalapítványok vezetőit is.

Az ellenzék a pártállami titkosszolgálatokkal való együttműködés nyilvánosságra hozatala helyett a köztisztségek vállalását kizáró összeférhetetlenség kimondását szorgalmazza (szerintük az MSZMP központi és politikai bizottságának tagjait is ki kellene zárni a közéletből). Tóth András (MSZP), a Miniszterelnöki Hivatal titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkára - aki a javaslatok kidolgozásának szocialista felelőse - a Narancsnak erről úgy vélekedett: "Ez a követelés 13 évvel a rendszerváltoztatás után veszélyeztetné a jogbiztonságot, és ezért összeférhetetlen lenne a jogállami normákkal." Fodor Gábor, aki szabaddemokrata részről jegyzi a tervezetet, elmondta: "Egy demokratikus államban a választópolgároknak kell eldönteniük, hogy mit tekintenek köztisztséget kizáró oknak." Az ellenzék által kívánatosnak tartott szabályozás esetén Medgyessy Péter miniszterelnöknek is távoznia kellene. Tóth András erre így reagál: "A Fideszt zavarja a Medgyessy-kormány eddigi tevékenységének társadalmi elismerése, ezért próbálja ezt a kérdést napirenden tartani." Fodor Gábor szerint az ügynöktörvény lényege nem az összeférhetetlenség kimondása, hanem az, hogy őszintén szembenézzünk a múlttal, és hogy a politikusok ne legyenek zsarolhatók.

Tóth úgy látja: a média- és az egyházi vezetőkre való kiterjesztés kérdésében különbséget kell tenni a közhatalmat gyakorlók és a magánszféra közéleti szereplői között. "Ez következik az Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalásából is, amely szerint az átvilágítandók körét csak egységes ismérvek alapján lehet meghatározni" - véli. A közszereplők ilyen széles körének vizsgálatát ezért

nem is támogatja

az MSZP. Fodor Gábor és az SZDSZ másként ítéli meg ugyanezt: mindenkire ki kellene terjeszteni a törvényt, akinek a közéletre jelentős a befolyása, vagyis ezrek véleményét alakíthatja.

Problematikus dolog évtizedek múltán megállapítani, hogy ki végzett érdemi munkát az állambiztonsági szervek kötelékében. Az államtitkár szerint éppen ezért "az elfogadásra javasolt törvény csak a nyilvántartások alapján egyértelműen bizonyítható érintettség megállapítására szorítkozik". Előfordulhat az is, hogy a kiterjesztett átvilágítás eredménye nem hozható nyilvánosságra (például a katonai elhárítás területén dolgozók esetében), mert aktuális nemzetbiztonsági érdekeket sért, tehát az érintett mindenféle szankció alól mentesül. Tóth András ezzel kapcsolatban leszögezte: "A törvénytervezet csak ténymegállapításra szorítkozik, szankcionálni tehát nincs mit."

Az előterjesztéshez félszáznál is több módosító javaslatot nyújtott be a kormányoldal, s ez a tény felveti az előkészítetlenség aggályát. A titokügyi államtitkár szerint azonban ez - a tárgykör bonyolultságát figyelembe véve - elkerülhetetlen volt, és ebből még nem feltétlenül az következik, hogy a tervezet rossz.

Az új, "nyilvánosságtörvénynek" is nevezett módosítás tárgyalásával egy időben kerül a Ház elé az állambiztonsági levéltár létrehozásáról szóló előterjesztés is, amely a megfigyeltek és a tudományos kutatók számára tenné megismerhetővé az iratokat. Abban jelenleg még a koalíciós pártok között sincs egyetértés, hogy a nemzetbiztonsági érdekek miatt zárolt papírok köréről a titkosszolgálatok (az MSZP javaslata) vagy egy háromfős testület döntsön. Tóth András lapunknak elmondta: a levéltárnak nem átadandó ügycsoportokat a nemzetbiztonsági törvény konkrétan meghatározza. Példaként azon hírszerzőket említette, akik a romániai falurombolás őrült tervét eljuttatták a nyugat-európai emberi jogi szervezetekhez. "A hasonló ügyek feltárásában közreműködők nevét kötelességünk titokban tartani, de hangsúlyozom, ez a kör az adatok elenyésző része" - jegyezte meg.

Egy módosító indítvány szerint a megfigyeltek bepillanthatnának ugyan a róluk szóló iratokba, de azok tartalmát

nem hozhatnák nyilvánosságra

Tóth kiemelte: figyelembe kell venni, hogy egy harmadik személyre vonatkozó adatokkal csak ő jogosult rendelkezni. Aki ezt megszegné, arra az államtitkár szerint a jelenleg is hatályos, a jogosulatlan adatkezelésről és a különleges személyes adatokkal való visszaélésről szóló törvény szankciói vonatkoznának.

Fodor Gábor a Narancsnak úgy fogalmazott: bár helyesnek tartaná, ha a megfigyeltek nyilvánosságra hozhatnák a róluk szóló, megismert adatokat, ezt a kompromiszszumot hajlandók megkötni. Ha már nem sikerült elérni, hogy minden adat korlátlanul hozzáférhető legyen - noha korábban úgy tűnt, ezt a szocialisták is támogatják -, Fodor fontosnak tartja a civil kontrollt azon iratoknál, amelyeknél fenntartják a titkos minősítést.

Bugyinszki György

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.