A szerk.

  • A szerk.

A szerk. cikkei

Knin ágyúi

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék háromtagú tanácsa első fokon 24 év börtönbüntetést szabott ki Ante Gotovinára, a Horvát Hadsereg tábornokára, a spliti katonai körzet egykori parancsnokára, a híres Vihar hadművelet irányítójára. Gotovinát - és Mladen Markacot, a spliti katonai körzet katonai rendőrségének a vezetőjét: ő 18 évet kapott - az ítélet üldözés, elűzés (deportálás), fosztogatás, gyilkosság és embertelen bánásmód bűntettében marasztalta el. A Vihar hadművelet során, 1995 augusztusának első napjaiban a Horvát Köztársaság hadserege visszafoglalta azokat a területeket, amelyek fölött úgy 1990-től megszűnt Zágráb szuverenitása, s amelyeket 1991-től formálisan is a horvátországi szeparatista szerbek bábállama, a "Krajinai Szerb Köztársaság" hatóságai irányítottak. Így részben helyreállt a független Horvátország területi egysége (a többi elbitangolt országrész később, békés úton ért haza).

A másik kar

Van egy csomó lusta, dologtalan miniszterelnök a világban, akik nem akarják elhinni, hogy egy dolog csak akkor van elintézve, ha ők maguk intézik el. Szerencsére a miénk nem ilyen, tavaly december 11-én például, a devecseri katasztrófa ügyében indult nyomozás negyedik napján a rendőrségi szóvivő helyett ő jelentette be a parlamentben egy gyanúsított őrizetbe vételét. Sőt, már előre szólt: a gátszakadás után a helyszínen megállapította - evvel is vállára véve több komplett tényfeltáró bizottság meg egy rakás hatóság munkáját -, hogy itt emberi mulasztás történt, aminek felelőse van, akit szépen deresre is fognak húzni.

Hazugság Művek

"Daniel Cohn-Bendit nem válaszolt az MTI Hírcentrum tudósítójának egyértelmű kérdésére, majd később elhagyta a sajtótájékoztató helyszínét" - válaszolta az index.hu azon kérdésére Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója, amely azt firtatta, hogy "etikusnak és helyénvalónak" tartja-e a Hírcentrum (a királyi rádióban és televízióban publikált) tudósítását Daniel Cohn-Bendit szerepléséről az Európai Zöldpárt budapesti sajtótájékoztatóján.

A jövőbe tekint

Az érzelmeket, a szívet állította szembe az értelemmel Orbán Viktor, amikor azt próbálta indokolni, hogy miért marad ki Magyarország a 23 uniós tagállam Euró Plusznak nevezett megállapodásából. E szerint a kormány józan, számtani alapon döntött a gazdasági integráció magasabb formájának elutasításáról: ennek egy elemével, a vállalatok társasági adóalapjának egységesítésével állítólag Magyarország rosszul járna. A külföldi és magyar cégek a megállapodásból következő magasabb itthoni adóterhek miatt elpályáznának hazánkból, emiatt csökkennének az adóbevételek, és nőne a munkanélküliség.

Pomócsi visszatér

Emlékeznek még Kellér Dezső és Salamon Béla Pomócsi marad c. örökbecsű jelenetére? Pomócsi, hogy ne helyezzék le Bogdányba, folyton azt kiabálta, hogy "ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni".

Magyar, levelezőn

Orbán Viktor úgy kezdett, mint egy Váci Mihály-epigon, amikor felidézte a nemzeti konzultáció dicső kezdeteit: a korán kelők, a minden reggel munkába indulók, a tisztességgel gürcölők felszólalásáról beszélt - mint saját alkotmánya hét esztendőre visszanyúló gyökeréről. S ahogy haladt előre március 28-i - az alkotmányozási folyamatot egyszerre leíró és megkoronázó - parlamenti beszédében, úgy vitte tovább ezt a mélységesen populista és szükségképpen hazug retorikát. Mely szerint végre egyet akar a magyar, ami pedig korábban nem volt jellemző reá. Mikor nem volt?

Intés a mészárosokhoz

A líbiai nyugati katonai intervenció motivációiról sok mindent el lehet mondani, ócsárló hangnemben, gúnyosan lebiggyedő ajakkal, és olyasfajta tekintettel, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy tulajdonosa mindent tud a világ működéséről és alapvető, helyrehozhatatlan romlottságáról, az ún. "demokráciák" valódi működéséről (melyek homlokzata csak a legnyersebb hatalmi gengszterháborúk elfedését szolgálja). Möszjő Sarkozy azért vette rá az ENSZ Biztonsági Tanácsát a no fly zone-ról szóló határozatra, mert a Kadhafi család pénzelte a választási kampányát, és most csak azt az irattartó szekrényt akarja kilőni, amiben a nyugták vannak. Jó, ez marhaság, más nem is mondta, csak az egyik Kadhafi gyerek, és ő se nagyon.

Gyűlölet és rettegés

Úgy lett, ahogy gondoltuk. Lázár János tartott vasárnap egy sajtótájékoztatót, ahol elmondta, hogy közlendőjét brutálisan kiforgatták, ő nem is akkor mondta, nem is azt mondta, hogy aki szegény, az meg is érdemli, vagy azt, hogy aki szegény, az maradjon is az, jaj, dehogy is. ' a megélhetési politikusokról beszélt, hogy akinek nincsen pénze, ne menjen politikusnak, de az őt ért súlyos inszinuáció ellenére is bocsánatot kér azoktól, akiket netán megbántottak szövegkörnyezetükből csalfán kiragadott szavai. Jó, hogy épp azt nem mondta, hogy neki vannak szegény barátai is.

Lassan beérik a Nemzeti Együttműködés Rendszere

Bemegy Schiffer és csapata (LMP) az ülésterembe, leülnek, gyér taps a kormánypártok padsoraiból, bemegy Mesterházy és bandája (MSZP), erős fütty ugyanonnan, leülnek. Megkezdődik a Fidesz alkotmánytervezetének vitája. Miután pár fideszes lelkes szavakkal méltatja a dokumentumot, jelentkezik Schiffer. Õ a vezérszónok. Hosszú percekig ecseteli a kommunizmus a.k.a. Gyurcsány Ferenc bűneit, majd elismeri, hogy az alkotmánytervezet "alapvetően rendben van". "Mert nem csak arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy az országnak új alkotmányra van szüksége - ezt mint felelős ellenzéki párt, mi sem vitathatjuk. És nem is csak arról, hogy a kétharmados többségnek megkérdőjelezhetetlen a felhatalmazása az új alaptörvény megalkotására. De elismerés illeti a kormánypártokat azért, mert alapos, körültekintő munkát végeztek. Az új Alkotmány nemcsak az ezeréves nemzet egységét teremti meg, de feltámadásának legszilárdabb alapjait is. Méltó lesz nevére: a Húsvéti Alkotmány elnevezésre." Ezután viszont a bírálat szavai következnek: az ökopárt elnöke arra kéri az alkotmányozó többséget, hogy lehetőség szerint "zöldítse be" az alkotmányt, azaz foglalják normaszövegbe a környezet és a jövő generációk, meg az egészséges élethez való jog erőteljesebb védelmét, ebben az LMP kész segítséget nyújtani a kodifikátornak. (Nem mintha rászorulna, de több szem talán többet lát - teszi hozzá a kormánypárt tagjaiban egyöntetű rokonszenvet kiváltó szerénységgel Schiffer.) "Szakértőink már dolgoznak is a halvány önbeásó sáska (Acrotylus longipe), valamint a butabogár (Pentodon idiota) élőhelyeinek védettségére vonatkozó módosító indítványunkon." Megköszöni a figyelmet. Leül.

Nem hazudik

Bár a múlt héten nyilvánosságra hozott alkotmánytervezet (melynek részleteit rögtön lapunk elején vesézzük ki) indoklási szakaszt nem tartalmaz arra nézvést, hogy miért kell hazánk hivatalos elnevezését Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatni, sok intellektuális leleményesség azért nem kell annak a megfejtéséhez, hogy a régi névvel mi volt Orbán baja.

Feltartott kézzel

"Magyarok! Férfiak és asszonyok! Felhívásunk mindenkihez szól, aki ebben a Hazában él és a jövőben is itt akar ÉLNI. Nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy ártatlan embereket, gyermekeket terrorizálnak, bántalmaznak, sőt nem ritkán halálukat okozzák olyan emberek, akik a munkát messziről elkerülik és csak a társadalom nyakán élősködve követelik jogaikat, megfeledkezve kötelességeikről. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tekintettel a Gyöngyöspatán kialakult helyzetre, mozgósította polgárőreit, hogy 24 órás járőrszolgálattal biztosítsák a környék közbiztonságát" - áll a nevezett egylet honlapján, távolról sem véletlenül. Mert a helyzet valóban az, hogy 2011 márciusában Magyarország egyik településén, Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának alig is módosított változatában járőröznek. Miként teszik azt a Véderő nevű fél- vagy inkább egészen katonai mozgalom ugyancsak uniformisba bújt tagjai is - igaz, az ő honlapjukon nincsen ide irányuló toborzás, de virtigli horogkeresztes zászló már 3700 forinttól kapható.

Így jöttek

Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az ún. semmisségi törvényt. Érvényüket vesztik mindazon elsőfokú, a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti tömegoszlatások során elkövetett cselekményekre vonatkozó ítéletek, amelyeket az eljáró bírók kizárólag rendőri jelentésekre és tanúvallomásokra alapoztak.

Kövess minket: