A szerk.

A nyelvtanulás és az új médiumok viszonyát körbejáró cikkünkben (A legjobb otthon, február 10.) tévesen szerepelt Fekete Anita blogjának a címe. A helyes verzió: http://tudatosnyelvtanulo.blogspot.com. Elnézést! .

Lapunk 2011. február 10-i számának A magyar arany c.

1992 augusztusában, a Magyarok III. Világkongresszusán G. Nagyné Maczó Ágnes országgyűlési képviselő fölvetette, hogy tegyék kötelezővé az általános iskolákban a rovásírás tanítását. Az ötlet a döntéshozók semmilyen szintjét nem érte el, noha magyarnak lenni akkoriban is kiemelt örömforrásnak számított.

A Magyar Narancs február 24-i számában megjelent Sturm und Drang c. cikk azon állítása, miszerint a Blikk Navracsics Tibort Habony Árpád biztatására támadta volna meg, nem igaz.

"De ha nem is mondott semmit a miniszterelnök - a régi paradigma szerint, az azt jelentené, mintha semmit sem mondott volna?" - A Századvég Alapítvány legújabb elemzésének harmadik mondata ez, de már itt leizzadtunk. Főleg, hogy ekkor már másodszor kerül elő a "régi paradigma" (sőt: "paradigmák"!), aminek, mint kisvártatva kiderül, mindannyian foglyai azok (mi is), akik Orbán Viktor évértékelőjéből és parlamenti beszédéből a "konkétumokat" hiányolták. Annyit azért megjegyeznénk, hogy "konkrétumok" alatt mindenki a reformintézkedések többször megígért, ám mindannyiszor elhalasztott bejelentését értette. Hiszen Orbán egyre laposabb megszólalásaiból kiderült, hogy halvány elképzelése sincs arról, merre tovább a mások pénzének hatalmi kényszerrel kieszközölt elvétele után. Vagy ha van, akkor azzal kellene indítania, hogy 2002 utáni politikáját - ha nagyon engedékenyek vagyunk, akkor a 2008-as "szociális népszavazás" kampányával kezdett politikáját - megtagadja. Beleértve legújabb büszkeségét, az adótörvény módosítását is, ami kártékonyságában az MSZP legendás 2006-os áfacsökkentési akciójával vetekszik.

"Ellenzékben, persze, megtehetnénk, hogy nem foglalkozunk a realitásokkal, és csak verjük az asztalt még több pénzért, és ha a kormány nem tudja az igényeket kielégíteni - persze, hogyan is tudná? -, akkor azonnal nemzethalált kiáltunk, és a kormány fejét követeljük. Bizony, így mentek nálunk ezek a dolgok az elmúlt húsz évben, igen, ezt tette velünk is a mai kormánypárt a megelőző nyolc évben" - mondta Gyurcsány Ferenc a Corinthia Grand Hotel Royal szállodában, a múlt héten.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, tavaly májusban elfogadott törvény ama rendelkezését, amely lehetővé tette az indoklás nélküli, azonnali elbocsátásukat. A törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja az AB múlt heti határozata szerint egy rakás jogot sért, mégpedig olyanokat, melyekre okkal gondolunk mint köztársaságunk sarokköveire. Ilyen sértett a jogállamiság elve (mert az indoklás nélküli kirúgás veszélye akár a jogsértő utasítások végrehajtására is rábírhatja a kormánytisztviselőt, s ez veszélyezteti a közigazgatás törvény alá rendeltségének az elvét). Ilyen sértett a tisztességes jogorvoslathoz való jog is (mert ha nem kell indoklás, nincs mit perelni sem, ha a kirúgott munkavállaló netán sérelmezné az elbocsátását); a közhivatal vállalásához való jog; sőt, még az emberi méltósághoz való jog is (mert a jogszabály "az állami feladatmegoldás eszközeként", s nem bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal bíró emberi lényként tekintett a munkavállalóra). Ennyiben tehát a jogalkotónak címzett súlyos kritikaként is felfoghatjuk a határozatot - az indoklási szakasz a laikusoknak is szemet szúróan, iskolásan evidens. Pedig a jogszabályt feltehetően jogvégzett, nadrágos emberek írták, és nekik is tudniuk kellett, hogy amit művelnek, alkotmányellenes. Ez esetben a cinizmus vezette tollukat, netán a forradalmi hevület (és ez a kettő csak annyira elválasztható egymástól, mint a papírlap két oldala). Ha meg nem tudták, úgy alkalmatlan, sötét tuskók, akiket azonnal ki kéne rúgni, és még az indokláson sem kellene sokat gondolkodni.

Az igazi hír nem az, hogy a Jobbik elnöke a parlamenti ülésszak nyitányát felhasználva végre nagy nyilvánosság előtt is zsidózhatott és cigányozhatott egy sort. Az sem, hogy mindezt a betiltott Magyar Gárda mellényében tette (a tavalyi alakulóülésen is abban feszített). Még csak nem is az, hogy az MSZP-politikusok hosszú idő után olyat cselekedtek, amivel fenntartás nélkül egyet lehet érteni: egyikük rendőrt hívott, a szocialista alelnök pedig amint tehette, azonnal rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze a pimasz gesztus miatt - hiszen a jogerősen betiltott egyesület egyenruhájában grasszálni nyílt törvénysértés. Az igazi hír az, hogy...

Hétfő óta ténykérdés, amit eddig is emlegettünk sokszor, de mindig feltételes módban: Orbán Viktor nem akar (tud) semmit megváltoztatni, jobb terv híján neki jó minden úgy, ahogy húsz éve eszi már a fene. Pedig egy hónapja még azzal etette Európát, hogy hamarosan mélyreható szerkezeti változtatások jönnek, amiből hatékonyság, gazdaságosság és kozmikus léptékű fejlődés fakad. Persze ez is kamu volt, hisz a belengetett reformok, a segélyezési rendszer felszámolása, a gyógyszerár-támogatások csökkentése csak bajt és nyomort hozhatnak, pénzt annál kevesebbet (bővebben lásd nagyinterjúnkban).

...plus c'est la même chose, mondotta egy francia bölcs valamikor, hogy kicsoda, juszt sem fogunk utánanézni, pedig megtehetnénk. Minél többet változik, annál inkább ugyanaz marad.