Mese a 12 találatról

Publicisztika

Több mint egy hete birkózik lelkesen a lakosság politikailag tudatos hányada (az első héten konkrétan 1, azaz egy százaléka) az új alkotmányról szóló ún. konzultációs kérdőívvel. A helyzetük akkor sem lesz könnyebb, ha útmutató gyanánt előbb elolvassák Szili Katalin és Szájer József bevezetőjét - Szili megdöbbentően szürreális mondatai (ő többek között "időjárási és természeti katasztrófákkal" indokolja az új alaptörvény szükségességét) még a leglelkesebb alkotmányozó honpolgárt is némi kétkedésre késztetik.

A kérdőív egyszerre zavarba ejtő és meghitten ismerős. Az olvasónak eszébe juthatnak iskolaévei, azon belül is a leghülyébb tantárgyak tesztszerű záróvizsgái, ahol látszólag minden válasz tökéletesen értelmetlen. De a tizenhármas tagoltság a totószelvényre is utalhat - amihez képest persze kifejezetten zavaró, hogy a legtöbb helyen a szokásos 1, x, 2 hármason felül van még egy negyedik opció is. Ha nem a pályaválasztó és nem is a vendégcsapat nyer, de nem is döntetlen, akkor mire gondolhatott Orbán? Egy idő után aztán rájövünk: eddig tévúton jártunk. A kérdőív szerzői egyértelműen a népszerű női/férfi magazinok tesztjein iskolázódtak, s egyben számítanak arra, hogy a megszólítottak világról alkotott tudása is azonos forrásból táplálkozik. Ez esetben ugyanis a kitöltő személy mind a tizenkét kérdésnél hibátlan érzékkel választja ki azt a megoldást, amelyhez tartozó pontszámot összeadva az élet boldog nyerteseinek vidám klaszterébe kerül (míg a vesztes csököttek ingázhatnak a pszichológus és a szexológus között). A kérdések számos esetben értelmetlenségükkel tüntetnek - sajnos a legtöbbjüknél tényleg a "nem tudom megítélni a kérdést" a helyes választás. Csak azért nem javasoljuk ezt ikszelni, nehogy piros plajbásszal kijavítva, alaposan lepontozva hozza vissza a postás a tavaszi felmérőt.

Ugyanakkor ne gondoljuk elhamarkodottan, hogy ez a levél is egyike lenne a Fidesz utóbbi időben szembeötlően felsűrűsödött médiahekkjeinek, mint a gyerekszavazatok, hamburgeradó vagy éppenséggel a lecserélendő Szabadság-szobor. Ezt a levelet nem gumicsontnak szánták, ennek küldetése van, jelesül az, hogy a hajánál fogva kirángassa az Orbán-alkotmányt az orbánságból, hogy áthárítsa a felelősséget az új alkotmány minden nyavalyájáért mindnyájunkra. Ez a levél olyan, mint a nemzeti konzultáció, amikor Orbán Viktor és Kudlik Júlia személyesen kérdezett meg hárommillió embert. Ez a levél azért van, mert a baloldali pártokat nem sikerült semmiféle mézesmadzaggal befírölni az Orbán-alkotmány szövegezésébe. Helyettük x-elhet a jó nép - csoda, hogy nem nyerhet érte hangszórót vagy álomutazást.

De ha már ennyire szerették volna megkérdezni a népet, meglehet, az államformánál kellett volna kezdeni. Arra mi is kíváncsiak lennénk, mit mondanának "az emberek", ha ne adj' isten referendumon szegeznék nekik a kérdést: köztársaságban szeretnének-e élni, vagy inkább egy államforma nélküli izében (miként pártunk és kormányunk tervezi)?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.