Több mint egy hete birkózik lelkesen a lakosság politikailag tudatos hányada (az első héten konkrétan 1, azaz egy százaléka) az új alkotmányról szóló ún. konzultációs kérdőívvel. A helyzetük akkor sem lesz könnyebb, ha útmutató gyanánt előbb elolvassák Szili Katalin és Szájer József bevezetőjét - Szili megdöbbentően szürreális mondatai (ő többek között "időjárási és természeti katasztrófákkal" indokolja az új alaptörvény szükségességét) még a leglelkesebb alkotmányozó honpolgárt is némi kétkedésre késztetik.
A kérdőív egyszerre zavarba ejtő és meghitten ismerős. Az olvasónak eszébe juthatnak iskolaévei, azon belül is a leghülyébb tantárgyak tesztszerű záróvizsgái, ahol látszólag minden válasz tökéletesen értelmetlen. De a tizenhármas tagoltság a totószelvényre is utalhat - amihez képest persze kifejezetten zavaró, hogy a legtöbb helyen a szokásos 1, x, 2 hármason felül van még egy negyedik opció is. Ha nem a pályaválasztó és nem is a vendégcsapat nyer, de nem is döntetlen, akkor mire gondolhatott Orbán? Egy idő után aztán rájövünk: eddig tévúton jártunk. A kérdőív szerzői egyértelműen a népszerű női/férfi magazinok tesztjein iskolázódtak, s egyben számítanak arra, hogy a megszólítottak világról alkotott tudása is azonos forrásból táplálkozik. Ez esetben ugyanis a kitöltő személy mind a tizenkét kérdésnél hibátlan érzékkel választja ki azt a megoldást, amelyhez tartozó pontszámot összeadva az élet boldog nyerteseinek vidám klaszterébe kerül (míg a vesztes csököttek ingázhatnak a pszichológus és a szexológus között). A kérdések számos esetben értelmetlenségükkel tüntetnek - sajnos a legtöbbjüknél tényleg a "nem tudom megítélni a kérdést" a helyes választás. Csak azért nem javasoljuk ezt ikszelni, nehogy piros plajbásszal kijavítva, alaposan lepontozva hozza vissza a postás a tavaszi felmérőt.
Ugyanakkor ne gondoljuk elhamarkodottan, hogy ez a levél is egyike lenne a Fidesz utóbbi időben szembeötlően felsűrűsödött médiahekkjeinek, mint a gyerekszavazatok, hamburgeradó vagy éppenséggel a lecserélendő Szabadság-szobor. Ezt a levelet nem gumicsontnak szánták, ennek küldetése van, jelesül az, hogy a hajánál fogva kirángassa az Orbán-alkotmányt az orbánságból, hogy áthárítsa a felelősséget az új alkotmány minden nyavalyájáért mindnyájunkra. Ez a levél olyan, mint a nemzeti konzultáció, amikor Orbán Viktor és Kudlik Júlia személyesen kérdezett meg hárommillió embert. Ez a levél azért van, mert a baloldali pártokat nem sikerült semmiféle mézesmadzaggal befírölni az Orbán-alkotmány szövegezésébe. Helyettük x-elhet a jó nép - csoda, hogy nem nyerhet érte hangszórót vagy álomutazást.
De ha már ennyire szerették volna megkérdezni a népet, meglehet, az államformánál kellett volna kezdeni. Arra mi is kíváncsiak lennénk, mit mondanának "az emberek", ha ne adj' isten referendumon szegeznék nekik a kérdést: köztársaságban szeretnének-e élni, vagy inkább egy államforma nélküli izében (miként pártunk és kormányunk tervezi)?
