Az Orbán-csomag

A szerk.

Hétfő óta ténykérdés, amit eddig is emlegettünk sokszor, de mindig feltételes módban: Orbán Viktor nem akar (tud) semmit megváltoztatni, jobb terv híján neki jó minden úgy, ahogy húsz éve eszi már a fene. Pedig egy hónapja még azzal etette Európát, hogy hamarosan mélyreható szerkezeti változtatások jönnek, amiből hatékonyság, gazdaságosság és kozmikus léptékű fejlődés fakad. Persze ez is kamu volt, hisz a belengetett reformok, a segélyezési rendszer felszámolása, a gyógyszerár-támogatások csökkentése csak bajt és nyomort hozhatnak, pénzt annál kevesebbet (bővebben lásd nagyinterjúnkban).

Hétfő óta ténykérdés, amit eddig is emlegettünk sokszor, de mindig feltételes módban: Orbán Viktor nem akar (tud) semmit megváltoztatni, jobb terv híján neki jó minden úgy, ahogy húsz éve eszi már a fene. Pedig egy hónapja még azzal etette Európát, hogy hamarosan mélyreható szerkezeti változtatások jönnek, amiből hatékonyság, gazdaságosság és kozmikus léptékű fejlődés fakad. Persze ez is kamu volt, hisz a belengetett reformok, a segélyezési rendszer felszámolása, a gyógyszerár-támogatások csökkentése csak bajt és nyomort hozhatnak, pénzt annál kevesebbet (bővebben lásd nagyinterjúnkban).

Mindezek helyett érkezett most az Orbán-csomag, drasztikus megszorításokkal - 250 milliárd forintot vesznek el a "minisztériumoktól". Afelől nem lehetnek illúzióink, hogy e csapolás végül kinek jelent majd véráldozatot - honnan is szedne a Nemzeti Erőforrás Minisztérium hirtelen 40, a belügyminisztérium 35 milliárd forintot? Ennek ellenére, amikor az "Orbán-csomag" kifejezést használtuk, finoman fogalmaztunk. Mert ugyan a fűnyíróelv szerint alkalmazott brutális pénzelvonás a legmesszebbmenőkig kimeríti a "csomag" fogalmáról kialakított legújabb kori ismereteinket, valójában ennél jóval nagyobb disznóságról van szó. Konkrétan arról, hogy Orbán Viktor az orránál fogva vezette Magyarország parlamentjét, ilyenformán - s ez még pikánsabbá teszi a sztorit - saját pártját is, ami ott dekkol a kétharmadával, mint döntéshozó. Elfogadtattak velük egy költségvetést erre az évre, amiről aztán hipp-hopp kiderült, hogy lakik benne felesleges 250 milliárd huffocska, csak eddig senki sem vette észre. Nos, nagyon vághatták a fideszes erők, hogy miről is szavaznak, ha most bizonyos helyekről még az összpénz tíz százalékát is el lehet szedni. Jött a kormány, s mintha semmi köze sem lenne ehhez az inkompetens társasághoz, elővett egy másik költségvetést. Amire a lelkes parlament napokon belül azt mondja, hogy jaj, ezer szorri, de ez az igazi. Máris módosítanunk kell a csak egy-két hete élő költségvetést, mert stabilitási alapot képzünk. És azt nem mondja, hogy Magyarország 2011-es "szigorú" költségvetése egy ócska fecni volt, amire ráfirkáltak egy rossz viccet, és mindenki bevette - pedig ez az igazság.

Az az igazság, hogy megint elszednek egy tonna pénzt, és most sem csinálnak semmit. S különben is, ez a Matolcsy úr dolga, majd megcsinálja. Ha véletlenül mégsem, akkor jön egy új Matolcsy úr, akinek persze kell majd adni egy kis időt, hogy teljesen átlássa a dolgokat - a sok csúnyaságot, amit itt hagytak a Gyurcsányék -, és kialakítsa az elképzeléseit, de addigra a nyakunkon lesz az új választás, amikor már mélyreható szerkezeti változtatásokba felelőtlenség lenne belefogni - s így megy majd egész az utolsó szögig.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.