Kiss Ilona

Száz éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin. Kiss Ilona a Nobel-díjas orosz író tíz évvel ezelőtti halála után írt portrét lapunkba.

Az alábbiakban röviden vázoljuk a Dunaferr-tulajdonosok gazdasági-politikai hátterét.

Szombaton Orbán Viktor nyitotta meg az életét bemutató tárlatot a Terror Házában. Az író halála után az új kiállítás kurátora, Kiss Ilona írt róla kétrészes, nagy portrét a Narancsba.

Egy hónappal a halála után Vlagyimir Putyin is megszólalt, április 25-én, az Egyenes adás c. tévéműsorban elmondta: két levelet kapott tőle, s Berezovszkij mindkettőben elismeri, hogy követett el hibákat, megbánta mohóságát, és kéri, hadd térhessen vissza Oroszországba.

Míg a világ boldogabb felében sorra legalizálják az egyneműek házasságát, addig Oroszországban az elmúlt hónapban különösen represszív törvényeket fogadtak el a melegek ellen. De nincs biztonságban senki, aki nem a "vaginális behatolást" választja.

A börtönévek alatt az egykori simlis privatizátor az önkényuralom elleni küzdelem ikonjává nemesült. A legendák szerint azzal írta alá másfél évtizedes ítéletét, hogy garbóban jelent meg a szokásos évi oligarchatalálkozón 2000-ben. Az elnök megsértődött: "Bezzeg ha Bushhoz menne, nyakkendőt kötne!". Persze az orosz exolajmágnást nem a ruházkodása miatt vetette tömlöcbe Putyin. De miért?

Luxuslakópark lett a Cseresznyéskertből. A legendás színdarabbal reklámozott, Moszkva mellett épülő villák leendő tulajdonosait azonban aligha Csehov műve vonzza, inkább az akciós árak. Egy orosz kutató által végzett gyors közvélemény-kutatás szerint a 2010-es intenzív Csehov-év után sem lett olvasott író Csehovból, az érettségizők továbbra is az előre gyártott puskákból futják át a kötelező Csehovok tartalmát. A 70-es években, a "Csehov befeketítése és diszkreditálása ellen" című párthatározat jegyében összeállított Csehov-sorozat ott van ugyan minden orosz értelmiségi polcán (hulladék papír gyűjtését igazoló szelvénnyel lehetett akkor hozzájutni), de - különösen a prózaköteteket - ma már ritkán ütik fel. A nézett Csehovval más a helyzet: a darabok többsége nem kerül le a színlapokról a jubileumi év túltermelése után sem; egy Csehovval mindig be lehet vinni elég embert a nézőtérre, mindig el lehet hitetni, hogy a legátlagosabb Sirály-előadás is két órában összefoglalja a lélek összes rejtelmeit.

Az orosz kultúra legnagyobb mítoszával számol le Vlagyimir Szorokin, amikor a Négyek szíve című regényében módszeresen lemészároltatja négy főhősével egyikük anyját: villanyfűrésszel hasítják ketté a fejét, hogy a présgép az összes folyadékot könnyen kinyomja belőle, villanykéssel felaprózva, villany-darálóval pépesítik a testét, hogy abból is kicsapja a gyümölcscentrifuga azt, ami a lényeg: a nedvet.