- kg -

A frissen ébredt Jessica Albát (29) meggyűrűzi Ashton Kutcher (32), akinek Jennifer Garner (38) a legjobb barátnéja, de Jennifert az ág is húzza, meg Patrick Dempsey (44), mert Patrick nem az, akinek mondja magát, de Anne Hathawaynek (28) sem egészen tiszta a lelkiismerete, midőn Topher Grace (32) mellett ébred, még jó, hogy Queen Latifah (40), a főnök asszonya jól átlát rajta, de senki sem olyan éleslátó, mint Hector Elizondo (74) és Shirley MacLaine (76), akik egy egész emberöltőt leéltek egymás mellett, de Valentin-napon őket is érik meglepetések, hát még Julia Robertset (43), a távoli szolgálatból hazatérő katonanőt, aki Bradley Cooperrel (35) utazik egy gépen, miközben valahol lent, Los Angelesben Jamie Foxx (43) pacsizni tanítja Jessica Bielt (28), miközben Kathy Bates (62) kétszer is felhúzza a szemöldökét. Garry Marshall (76) aggkori őszikéje a jancsói utat járja be: haverok és havernők lépnek a kamera elé, s míg egyik szemükkel tisztelegnek a nagy öregnek, a másikkal magukat adják valami kis habos-szerelmes, valentinos-egymásratalálós történet ürügyén.

Budapest és Sin City határában járunk, a sötétben bujkáló velős pacalok, peep-show-ban vetkőző pincérnők, többnapos borosták és a véget nem érő éjszakák földjén. Alkalmasabb tájat nehéz is lenne elképzelni egy búskomorságát kívül hordó, az élet napos oldalait még lábjegyzetileg sem ismerő képregényhez.

"Magyar Narancs: Idén Paul Schraderrel forgattad Yoram Kaniuk regényét a holokausztról és annak pszichés utóhatásáról. Jeff Goldblum: Schrader így jellemezte a filmet: egy férfi, aki egyszer kutya volt, találkozik egy kutyával, aki egyszer ember volt.

1999-et írunk. Kosovóban háború dúl, a román tévében az Esmeralda. A két dúlás közül az utóbbi tartja nagyobb izgalomban Capalnitüa ivarérett gimnazistáit - a gazzal gazdagon felvert romániai település diáksága spanyoltudását szaporítja a szappanopera segítségével. Az angol mint világnyelv megkerülhetetlenségéről hamarosan ők is értesülnek, ámbár nem a tévéből, hanem a helyi vasútállomás felől: Szerbiába tartó amerikai NATO-egység gördül be az állomásra, s gördülne tovább is, ha az állomásfőnök hirtelen támadt törvénytisztelete (a szállítmányt képező radarlokátornak nincsenek ki a papírjai) el nem napolná a továbbállást.

Joggal merülhet fel a hivatali hűtlenkedés vádja Jean-Claude Van Damme ügyében. Bizony, elmaradtunk filmjei premierjeiről (igaz, az utóbbi időkben jórészt a DVD-piacra gyúrt), s a tékában sem kérdeztünk sűrűn utána.

M. Night Shyamalan tavaly azzal igyekezett frászt hozni a publikumra, hogy lesből lefilmezett (s így növényjogaiban mélyen megsértett) egy csomó fűt, fát s bokrot, majd úgy mutogatta őket, mint ádáz ellenségeinket, melyek bosszúból a sok szennyezésért, öngyilkosságra ösztönző gázokat eregetnek miránk, bűnös kipufogókra - nos, ezek után tényleg nem maradt más, mint visszatérni a horror alapjaihoz.

A szeniorok versenyében az idei romkom válogatót Sandra Bullock nyerte, már ha pusztán a pályamunkák anyagi vonzatai alapján ítélkezünk. A Nász-ajánlat, melyben a (film szerinti) korát messze meghaladó művésznő Alaszkával méri össze a bájait, minden várakozáson felül teljesített - de vajon akkor miért nem jött össze ugyanez Renée Zellwegernek, hisz ő meg a fagyos Minnesotában futotta le az idei romkom köröket.

Láttam a boldogságot én, ólomból volt, foga sárga és alig 10 centiméter. Gondosan beállított hajzata méregzöld, pofázmánya krétafehér, sétapálcája arany, s noha újságmellékletként látta meg a napvilágot, elég biztosan áll a talapzatán, mi több, narancsszínű mellényével ördögien harmonizáló padlizsánlila frakkjának gyűrődései is jól kivehetők.

film - MÁSNAPOSOK Ha jó magaviseletű fiú vígjátékban jegygyűrűt villant, ott a kérdéses ékszer hamarosan rossz testrészen végzi. Még egy olyan igazoltan szofisztikált lélek, mint Woody Allen is kijátszotta egyszer a gyűrűs kártyát, és kései munkássága egyik szokatlanul derűs pillanatában Drew Barrymore-ral nyelette le a fagylaltba rejtett drágaságot.

A holland szerző rést talált a kurrens világmagyarázatok palettáján. Felfedezte az ember leghűségesebb társát; nem a kutyát, hanem a minden dolgok mélyén ott csaholó emberi butaságot.

Guy Ritchie újdonatúj Sherlock Holmes-feldolgozása (hamarosan a mozikban) kapcsán várhatóan sok szó esik majd a korábbi filmváltozatokról, s minthogy Holmes együttélése a felvevőgéppel majdnem egyidős a filmtörténettel, terjedelmes megemlékezésekre számíthatunk. Kisbetűs bejegyzés a híres Holmes-interpretációk sűrűjében ez az 1988-as darab, melyben a legnagyobb veszélyt maga a detektív jelenti a brit világbirodalom békés mindennapjaira.

Elég rosszul áll a lengyelek szénája (ez akár egy második rész alcíme is lehetne: Piás polák bérgyilkos 2: A lengyelek szénája). A család feje, Roman bácsi szerint mikor az írek visszatérnek Chinatownból, átveszik az egész várost, kivéve azt a kis részt, amit a feketék uralnak.