könyv - MATTHIJS VAN BOXSEL: A BUTASÁG ENCIKLOPÉDIÁJA

  • - kg -
  • 2009. június 11.

Zene

A holland szerző rést talált a kurrens világmagyarázatok palettáján. Felfedezte az ember leghűségesebb társát; nem a kutyát, hanem a minden dolgok mélyén ott csaholó emberi butaságot.
A holland szerzõ rést talált a kurrens világmagyarázatok palettáján. Felfedezte az ember leghûségesebb társát; nem a kutyát, hanem a minden dolgok mélyén ott csaholó emberi butaságot. A szerzõ az enciklopédia mûfaját találta legalkalmasabbnak szerelmetes tárgya megismertetésére; a butasággal hadilábon állók szemében talán túlságosan is nagyvonalú mûfaji eljárás ez, de indokolja Van Boxsel meggyõzõdése, miszerint nagy butaság lebecsülni a butaságot, ezt az öröktõl fogva fennálló, mindenkinek otthont adó világbirodalmat. A fölösleges hadakozás helyett õ inkább a diplomatikus kiegyezést, az ironikus (de nem minden bosszúságtól mentes) szemlélõdést javasolja. Szimpatikus program, már ha túl tudjuk tenni magunkat a kezdõtételen, miszerint a butaság "inkább szabály, mint kivétel", illetve, hogy "egyetlen ember sem elég intelligens ahhoz, hogy képes legyen megérteni a saját butaságát". A szerzõ is inkább a mások butaságának, az õsidõk óta gyarapodó, közös butasághalmaz szemléltetésén munkálkodik, és ehhez a francia tájépítészet és Tapsi Hapsi éppúgy alkalmas szemléltetõeszköz, mint a Darwin-díj kitüntetettjei, Naszreddin hodzsa vagy Hollandia.

Van Boxsel kétszeresen is szerencsés szerzõ: egyrészt, mert otthonról hozott példáiért honfitársai nem bélyegezték - amúgy jó magyar szokás szerint - hazaárulónak, másrészt, mert olyan neves butaságkutatók dolgoztak a keze alá, mint például Milton, Musil, Andersen vagy Asimov. Bármely kornál csapjuk is fel butaságoktól hemzsegõ esszégyûjteményét, egy nem minden komolytalanságot nélkülözõ tudós férfiú kacsint vissza ránk. Egy butaságunkban osztozó (és abból meg is élõ) gyûjtõ, aki érezhetõen örömét leli egy-egy egzotikus butaság, tetszetõs ellentmondás vagy csinos ördögi kör felfedezésében.

Fordította: Balogh Tamás. Nyitott Könyvmûhely, 2009, 262 oldal, 3490 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.