Urfi Péter

A komikus, akiről az elmúlt hetekben túl sokszor írták le, hogy „a legviccesebb magyar”, valószínűleg vicsorogva küldene el a jó édes anyjába bárkit, aki korunk egyik legszerethetőbb és leg­inspirálóbb gondolkodójának merészelné nevezni. Pedig.

Az Orbán család közeli barátja, Adnan Polat jó nagyokat nyilatkozott.

Sokkal népszerűbb, mint az északi, mégis rosszabb a híre. De biztos, hogy csak a beach meg a buli járja az élet lapos oldalán? És mi történik, ha eltávolodunk kicsit a parttól?

A könyvhétre jelenik meg Felperzselt ország című könyve, amely 1944–45 krónikája a korabeli emlékiratok tükrében, s elindul válogatásában a munkaszolgálatosoknak emléket állító könyvsorozat, a Tanúságtevők. A 85 éves író, irodalomtörténész, műfordító a New York-palotában, a „Mélyvízben” adott nekünk randevút – a saját asztalánál. Az asztallap alatt a portréja, szemelvények a díjaiból és a pályatársak méltatásai.

A frankfurti illetőségű Stefan Hantel slágerét, a Disko Partizanit alighanem az is ismeri, aki még a művész nevét sem hallotta. A bukovinai és balkáni és mindenféle zenét gátlástalanul keverő producert és dj-t a menekülttáborokról is kérdeztük.

A kortárs költészet klasszikusának életműsorozata indul a Jelenkornál. Ennek első, a napokban boltokba került darabja az eredetileg 1980-ban megjelent, monumentális verseskötet, a Világpor. A déli határzár mellett fekvő Palicson élő szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre, itt próbáltunk interjút készíteni vele. A szó hagyományos értelmében ez nem sikerült.

Amit a kormány művelt ezzel az ártalmatlan díjjal, az egyrészt példátlan, másrészt nagyon is jellemző az orbánista kultúrpolitika tébolyára.

A Sziget programigazgatójaként ismerte meg a nyilvánosság, most némi kihagyás után újra ez a munkája. Néhány éve megpályázta a Trafót, sikertelenül. Még soha nem adott politikai interjút, és nem beszélt részletesen fideszes karrierjéről: az alapító nyilatkozatról, Pozsgay Imre legyőzéséről vagy arról, milyen volt Szájer József személyi titkárának lenni. A menekültellenes propaganda viszont kihozta a sodrából.

Holokauszt és Hollywood, zsigeri hatás és vizuális újítás, nézőkbe vetett bizalom és az utolsó figyelmeztetés – a filmrendezővel, az esztétával és a művészettörténésszel néhány órával azután beszélgettünk, hogy Nemes Jeles László filmje megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart.

Munkatársunk éppen Molenbeekben volt, amikor elkezdtek lőni, majd elfogták a legkeresettebb európai bűnözőt, Szalah Abdeszlamot.

A kormánybiztos szerint a New York Times hatalmas dicsérete után mindenkinek el kellene ismernie az érdemeit. De várjunk csak, mit is írtak pontosan azok az amerikaiak?