Rejtélyes arab befektető vette meg az Orbán Viktor házával szemközti villát

  • Urfi Péter
  • 2016. október 19.

Belpol

Ghaith Pharaon a gyanú szerint terroristák pénzét kezelte, az Interpol most is körözi, mégis zavarba ejtően közel került az Orbán családhoz.

Csalás, pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, valamint prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése – az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentése szerint többek között ezeket a bűncselekményeket követte el a Bank of Credit and Commerce International (BCCI).

Ennek a banknak volt az egyik vezetője és egyben leghíresebb strómanja Ghaith Pharaon. A holnap az újságosokhoz kerülő Magyar Narancsban az ő életútját rajzoljuk meg a szaúdi királyi udvartól az amerikai tivornyákon át a seregélyesi szüreti bálig.

Kedvcsinálóként pedig megmutatjuk az egyik Pharaon-cég villáját:

A villa tornya a Kútvölgyi útról

A villa tornya a Kútvölgyi útról

Fotó: Németh Dániel

A budai Cinege utca 4. szám alatt található, helyi védettségű villaépület korábban óvodaként is működött, de már régóta lakatlan. Egyszer szerepelt a hírekben: az ezredforduló környékén, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor miniszterelnöki határozatot adott ki róla, hogy itt kell kialakítani az egyik közjogi méltóság (az utolsó tervváltozat szerint az Országgyűlés elnöke) rezidenciáját. Ebből a tervből nem lett semmi, hiszen a Fidesz elvesztette a választásokat, de Orbánnak megtetszhetett a hely, hiszen rögtön 2002 májusában megvásárolta a szemközti, Cinege utca 5. szám alatti házat.

Ezen a képen látható, hogy villa felső bejárata pontosan Orbánékkal szemben található:

Balra Pharaonék, jobbra Orbánék kapuja

Balra Pharaonék, jobbra Orbánék kapuja

Fotó: Németh Dániel

A Kútvölgyi út és a Cinege utca közti, 573 m²-es lakóterületű villát, valamint a szomszédos – Cinege utca 6. szám alatti – telket ugyanaz a cég vásárolta meg tavaly októberben. A vevő a Pharaon-Delta Kft., amelynek tulajdonosa Ammar M. Abu Namous, aki Ghaith Pharaon ügyvédjeként annak összes magyarországi cégét vezeti és – papíron – birtokolja. Őt nemrég lefotóztuk, ahogy Tiborcz Istvánnal és a kormányközeli Naffa család egyik tagjával tárgyal.

A földhivatali nyilvántartásból

A földhivatali nyilvántartásból

 

 

A nyomtatott Narancs cikkéből kiderül az is, milyen magyar kastélyokat vásároltak a Pharaon-cégek, és mit szólnak ehhez a helyiek, de megírtuk azt is, milyen üzleteket kötöttek Pharaonék az Orbán családhoz közel álló cégekkel, és hogy milyen titkosszolgálati játszmák feltételezhetők a háttérben.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.