Rejtélyes arab befektető vette meg az Orbán Viktor házával szemközti villát

  • Urfi Péter
  • 2016. október 19.

Belpol

Ghaith Pharaon a gyanú szerint terroristák pénzét kezelte, az Interpol most is körözi, mégis zavarba ejtően közel került az Orbán családhoz.

Csalás, pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, valamint prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése – az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentése szerint többek között ezeket a bűncselekményeket követte el a Bank of Credit and Commerce International (BCCI).

Ennek a banknak volt az egyik vezetője és egyben leghíresebb strómanja Ghaith Pharaon. A holnap az újságosokhoz kerülő Magyar Narancsban az ő életútját rajzoljuk meg a szaúdi királyi udvartól az amerikai tivornyákon át a seregélyesi szüreti bálig.

Kedvcsinálóként pedig megmutatjuk az egyik Pharaon-cég villáját:

A villa tornya a Kútvölgyi útról

A villa tornya a Kútvölgyi útról

Fotó: Németh Dániel

A budai Cinege utca 4. szám alatt található, helyi védettségű villaépület korábban óvodaként is működött, de már régóta lakatlan. Egyszer szerepelt a hírekben: az ezredforduló környékén, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor miniszterelnöki határozatot adott ki róla, hogy itt kell kialakítani az egyik közjogi méltóság (az utolsó tervváltozat szerint az Országgyűlés elnöke) rezidenciáját. Ebből a tervből nem lett semmi, hiszen a Fidesz elvesztette a választásokat, de Orbánnak megtetszhetett a hely, hiszen rögtön 2002 májusában megvásárolta a szemközti, Cinege utca 5. szám alatti házat.

Ezen a képen látható, hogy villa felső bejárata pontosan Orbánékkal szemben található:

Balra Pharaonék, jobbra Orbánék kapuja

Balra Pharaonék, jobbra Orbánék kapuja

Fotó: Németh Dániel

A Kútvölgyi út és a Cinege utca közti, 573 m²-es lakóterületű villát, valamint a szomszédos – Cinege utca 6. szám alatti – telket ugyanaz a cég vásárolta meg tavaly októberben. A vevő a Pharaon-Delta Kft., amelynek tulajdonosa Ammar M. Abu Namous, aki Ghaith Pharaon ügyvédjeként annak összes magyarországi cégét vezeti és – papíron – birtokolja. Őt nemrég lefotóztuk, ahogy Tiborcz Istvánnal és a kormányközeli Naffa család egyik tagjával tárgyal.

A földhivatali nyilvántartásból

A földhivatali nyilvántartásból

 

 

A nyomtatott Narancs cikkéből kiderül az is, milyen magyar kastélyokat vásároltak a Pharaon-cégek, és mit szólnak ehhez a helyiek, de megírtuk azt is, milyen üzleteket kötöttek Pharaonék az Orbán családhoz közel álló cégekkel, és hogy milyen titkosszolgálati játszmák feltételezhetők a háttérben.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

„Belül éget”

Nagyon fiatalon lett a Berlini Filharmonikusok vezető fuvolaszólistája, ma már felerészt a saját projektjein dolgozik. A fuvolista szabadságáról, régi- és újzenéről, mindenféle inspirációforrásokról beszélgettünk vele.