Manyasz Róbert

Erdoğan elnök a múlt héten megfenyegette az Európai Uniót, hogy ha az Európai Parlament most hozott – nem kötelező érvényű – határozata után a Bizottság leállítja a csatlakozási tárgyalásokat, három és fél millió embert zúdít a kontinensre.

260 halálos áldozat, másfél ezer sebesült, rekordgyorsaságú bukás, több mint 6 ezer letartóztatás – lapzártánkig ez a mérlege a múlt pénteki török puccsnak. Alább az okokat és a következményeket vizsgáljuk.

Oroszország már nemcsak a Közel-Keleten harcol a dzsihadistákkal: az Észak-Afganisztánba bejelentkező Iszlám Állam (IÁ) és a szíriai–iraki frontokon küzdő közép-ázsiai erők újból az évtizede elhagyott régióra terelték a figyelmét.

A menekültválságot nem Európa határainál, hanem a kiindulási helyén lehet orvosolni. Mi van most Szíriában, hogyan lett az, ami van, és hogyan kellene nekifogni a tűzoltásnak?

Tunéziában a szúszai turistacentrum elleni véres támadás után a kormány rendkívüli állapotot hirdetett, s a líbiai határon homokfal- és árokrendszer kiépítését tervezi. Ám az ellenség már a kapukon belül van.

A Kazahsztánt negyed évszázada irányító Nurszultán Nazarbajev tipikus posztszovjet vezetői életutat mondhat magáénak. Honnan jött az elnök, és hová tart országa?

Azerbajdzsán elmúlt húszéves történelme az Alijev családhoz kapcsolódik. Új barátaink nagy erőkkel igyekeznek a sikeres fiatal állam képét elültetni a világ fejében. A politikai rendszer súlyos torzulásai azonban egészen mást mutatnak.

Mára a Közel-Kelet legnagyobb problémája egyértelműen az Iszlám Állam (IS) nevű, Szíriában és Irakban egyre nagyobb teret nyerő, brutálisan erőszakos terrorszervezet lett. Kik ezek, és mit akarnak?

Az azóta elhalálozott líbiai vezető, Moamer Kadhafi sűrűn emlegette, hogy ha a rendszere megbukik, senki és semmi nem vet gátat a szélsőséges iszlamisták észak-afrikai térnyerésének. Bár a francia intervenció sikere cáfolni látszik e jóslatot, a radikálisok újbóli előretörése az iszlám világban immár nyugtalanító méreteket öltött.

Egy tucat fiatal tüntet mindennap rendületlenül a tuniszi miniszterelnöki hivatal előtt. A sokszoros túlerőben lévő rendőrök - miként a helyi közvélemény - ügyet sem vetnek rájuk. A forradalomnak nevezett tavalyi hatalomváltás óta egyetlen kérdés áll a tunéziai társadalmi viták középpontjában: hogyan tovább?

A Muszlim Testvériség alapítója, Haszan al-Banná nyolcvan éve megmondta: a hatalomhoz vezető úton sok türelemre és a fokozatosság elvének betartására van szükség. A szunnita iszlamista szervezet kigondolója eredményes metódust hirdetett: utódai most a folyamatos üldöztetések ellenére is felértek a politikai hatalom csúcsaira.