Vincze Ádám

A tél kíméletlenségét csakis gonoszabbnál gonoszabb metállemezekkel enyhíthettük, de azért tavaszra is maradt épp elég (amerikai, japán és norvég) csemege.

A Disfear és a Zeke gyors, rövid és kíméletlen hardcore/punk zenéje felől indult, de annál jóval dallamosabb budapesti zenekar közel tíz éve alakult. Első lemeze, a Death Rock City 2007-ben, az igen erős The Black Horn pedig tavaly év végén jelent meg: ebből az alkalomból kérdeztük a zenekar basszusgitáros-énekesét.

A profi amerikai sportligák közül ezúttal a jégkorongosok, vagyis a National Hockey League (NHL) körül zajlik a balhé. A játékos-szakszervezet és a csapatok tulajdonosai hónapok óta képtelenek megegyezni, ennek köszönhetően az egész szezon kútba eshet.

Papírforma és egy meglepetés: az underground legtekintélyesebb amerikai szereplői mellé felzárkózik egy ismeretlen finn versenyző.

Komolyan megijedtem, amikor először szembesültem a massachusettsi káosz-hardcore istenségek első videoklipjével, amit a lemeznyitó Aimless Arrow-hoz készítettek.

A nagymágocsi Angertea Magyarország egyik legegyénibb hangulatú zenekara, és ezt olyanok is aláírhatják, mint a zenekar előző kislemezén vendégeskedő Scott Reeder, a Kyuss basszusgitárosa, illetve az anyag hangmérnöke, a Grammy-díjas Neil Kernon, aki a Tool-Neurosis-vonalon mozgó csapatot annak idején a Myspace-en fedezte fel. Az Angertea nemrég egy norvég kiadónál jelentette meg Nr. 4: Songs Exhaled című lemezét, amin Billy Gould, a Faith No More basszusgitárosa is vendégszerepel. A zenekar basszusgitárosával (képünk bal oldalán) és gitáros-énekesével (középen) beszéltünk.

Négy zenekar - hármuk igazi veteránokból álló, kipróbált alakulat, míg a negyedik fiatal tagokkal reciklál egy húsz évvel ezelőtti stílust, és meglepő módon még jól is áll neki - négy erős lemez, négy betöltött hely 2012 legjobb metállemezeinek képzeletbeli listáján.

A gazdasági válság hatásai alól a szórakoztatóipar, ezen belül a koncertszervezők sem tudták kivonni magukat - a válság kezdete óta eltelt három év jól érzékelhető változásai ugyanakkor nem formálták át drasztikusan a szakmát. Körképünkben nyolc kisebb-nagyobb, külföldi zenekarokat rendszeresen hazánkba csábító koncertszervező cég és egy saját szervezésű rendezvényekkel is dolgozó klub, az A38 hajó egy-egy munkatársával elemezzük a helyzetet.

A Makóról a skóciai Edinburghba keveredett Kátai Tamás igazi polihisztora a hazai underground zenei színtérnek: a pályafutását a számítógépre épített Darklighttal kezdő zenész később az üdítően egyéni, ennek megfelelően relatíve sikertelen Gire-ban billentyűzött, újabban pedig gitáros-énekes-programozóként egyedül készíti zenekara, a Thy Catafalque lemezeit.

A több mint tíz éve működő Fish! a budapesti klubéletből nőtte ki magát a magyar könnyűzene fontos tényezőjévé. A slágeres dalairól és szórakoztatóan odamondogatós szövegeiről ismert rockzenekar idén ősszel adta ki - pontosabban tette ingyenesen letölthetővé - Sav című új lemezét. Kovács Krisztián énekest ebből az apropóból kérdeztük.

Mire számíthat az ember egy friss Stephen King-regénytől, amikor tisztában van azzal, hogy az író hosszú évek óta képtelen a klasszikus könyveihez - Holtsáv, Ragyogás, Carrie - méltót alkotni, és az elmúlt tíz év terméséből a valójában még a hetvenes években - Richard Bachman néven - írt, ennélfogva kiváló Blaze (Magyar Narancs, 2010. január 7.) mellett egyedül a Rémautó emelkedik ki valamennyire, az olyan címek pedig, mint a Lisey története vagy a Mobil nehezen feledhető fájdalmas emléket idéznek minden egyes King-rajongóban?

Aktuális szigeti metálajánlónknak nyugodtan adhattuk volna ismét a tavalyi címet - Ismétlőkör -, annyira nincs semmi meglepetés ezen a fronton. Láttuk már, láttuk már, láttuk már - mondogathatnánk a programfüzet lapozgatása közben, és mire észbe kapnánk, már el is fogytak az oldalak. Az alant említett zenekarokat viszont bármikor szívesen megnézzük újra. * Ha az ember túlélte a Geszti "Büntető" Péter fémjelezte mínusz egyedik - erre a legjobb megoldás a Szigettől minél távolabb, lehetőleg egy vidéki kiskocsmában százforintos hosszúlépéseket hörpölgetni -, valamint a rockfronton szintén nem annyira érdekes nulladik napot, akkor szerdán már van miért kihajóznunk a hajógyárira.