Csökkenteni, szűrni, alámenni

Koncertszervezés a válság után

  • Vincze Ádám
  • 2012. április 25.

Zene

A gazdasági válság hatásai alól a szórakoztatóipar, ezen belül a koncertszervezők sem tudták kivonni magukat - a válság kezdete óta eltelt három év jól érzékelhető változásai ugyanakkor nem formálták át drasztikusan a szakmát. Körképünkben nyolc kisebb-nagyobb, külföldi zenekarokat rendszeresen hazánkba csábító koncertszervező cég és egy saját szervezésű rendezvényekkel is dolgozó klub, az A38 hajó egy-egy munkatársával elemezzük a helyzetet.

Egyáltalán nem meglepő módon komoly véleménykülönbségek alakultak ki a megkérdezett szervezők körében, ami főleg annak tudható be, hogy az általuk összehozott koncertek mérete eléggé különböző. Abban ugyanakkor mindenki egyetértett, hogy a koncertek nézőszáma - ha nem is mindenhol drasztikusan, de érezhetően - csökkent, ahogy abban sem volt vita, hogy a szakmának a legnagyobb kárt az Európában példátlan módon 27 százalékra emelt általános forgalmi adó okozta.

A válság általános hatásai, úgy tűnik, a nagyobb rendezvényeket viselték meg jobban. A stadionkoncertekre specializálódó Live Nation nevében nyilatkozó Borsos László szerint hazánkba egyenesen mostanra gyűrűzött be igazán a gazdasági válság, aminek eredményeként az emberek válogatósabbak lettek, jobban meggondolják, hogy mire költsék a pénzt. Nem csak nekik jelent komoly problémát ugyanakkor az állandó árfolyam-ingadozás: emiatt ugyanis értelemszerűen mindenkinek jóval nehezebb kalkulálnia a várható bevétellel.

Azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben mennyivel is csökkent a koncertlátogatók száma, a vélemények eltérőek voltak: a többnyire pár ezres bulikat szervező Livesound munkatársa, Bogdan Gomilko egyenesen húsz-huszonöt százalékos visszaesésről beszél, míg az underground zenekarok klubkoncertjeivel foglalkozó szervezők ezt az arányt nem látják annyira drasztikusnak - az Rnr666 színeiben dolgozó Csühös Pál szerint például maga a közönségszám nem csökkent, csak ők szerveznek némileg kevesebb koncertet.

Közismert problémája a szakmának a koncertgázsik folyamatos emelkedése is, aminek az a fő oka, hogy a sokszor szinte nullára csökkenő lemezeladások miatt ma leginkább az élő fellépésekből tud megélni egy zenekar. Az undergroundban, illetve a mainstreamebb vonalon dolgozó szervezők között ebben sem volt egyetértés. A Bálványvér Bookinggal klubkoncerteket szervező Restár Milán szerint egyenesen csökkentek a gázsik, és az ötven-száz főt megmozgató kis zenekarok inkább a sűrűbb koncertezést választják. A Negative Art tulajdonosa, a szintén főként klubokban dolgozó, de nagyobb koncerteket is - ilyen volt például tavaly a Petőfi Csarnokban a Kyuss Lives! fellépése - szép számmal szervező Varga Balázs szintén azon a véleményen van, hogy a koncertgázsik egyáltalán nem emelkedtek, csupán különleges események, például egy-egy újjáalakuló zenekar nosztalgiaturnéja esetében. A főleg rock/metál/hardcore zenekarokat hazánkba hívó Skalar Music munkatársa, Horváth Máté tapasztalata viszont tökéletesen más: ő úgy látja, hogy a közelmúltban százhúsz-száznyolcvan százalékkal emelkedtek meg a gázsik, de van olyan előadó, aki a felhajtásnak köszönhetően egyenesen háromszor magasabb áron koncertezik ma, mint korábban. Borsos László is ugyanezt tapasztalja, ő azonban ezt a folyamatot nem a csökkenő lemezeladásoknak tudja be, hanem inkább annak a ténynek, hogy világszerte megnőtt az igény az élő koncertek iránt.

Áron alul vagy ingyen

Magyarország ráadásul kivételesen rossz helyzetben van a jegyárképzés terepén a fizetőképes kereslet szűkössége és a már említett 27 százalékos áfa miatt: a szervezők nálunk kénytelenek olyan alacsonyan tartani a jegyárakat, amennyire csak tudják - de ez persze a másik félen is múlik. Arra a kérdésre, hogy egy adott zenekar menedzsmentje mennyire rugalmas a fellépti díjat illetően, egészen eltérő válaszok születtek. Borsos szerint semennyire: a megaprodukciókért egy itthoni szervezőnek is pontosan ugyanannyit kell fizetnie, mint a külföldieknek. A klubokba és közepes méretű termekbe is szervező Hammer Concerts nevében nyilatkozó Hartmann Kristóf és Skalar Music-os kollégája viszont azt tapasztalja, hogy a gázsi és a belépőjegyek beárazása mindig az adott zenekartól és a menedzsmentjétől függ, és a legtöbbjükkel azért lehet egyezkedni, mert belátják, hogy Budapesten nem lehet annyit elkérni egy koncertbelépőért, mint mondjuk Bécsben. Az A38 hajó programszervezője, Bende Zsuzsanna szerint is muszáj alámenni a külföldi gázsinak és a jegyáraknak, hiszen ellenkező esetben nem lehet rentábilisan kihozni egy koncertet - ám szerinte éppen ezért erősödik az a tendencia, hogy a turnézó zenekarok általában megállnak Bécsnél, mert nem buli nekik kevesebb pénzért Magyarországon játszani.


Fotó: Galló Rita

 

A mostanában elterjedt ingyenes koncertekről egyik szervező sincs túl jó véleménnyel: egyöntetűen úgy gondolják, hogy az ilyen rendezvények elszaporodása csökkenti az élő zene presztízsét, és hozzászoktatja a közönséget ahhoz, hogy ne fizessen a belépőért, ami természetesen meg is látszik a fizetős koncertek látogatottságán. Többen ugyanakkor nem zárkóztak el teljesen a dologtól. Horváth szerint egy-egy ingyenes koncert - ha nem ész nélküli gyakorisággal szervezik - kiváló promóciós lehetőség, míg Varga és Hartmann is úgy látja, hogy csak a teljesen ingyenes rendezvények károsak: előbbi a lefogyasztható árú belépőben hisz, utóbbi pedig az olyasfajta csomagkapcsolt akciókban, mint amit a Hammerworld magazinnal csinálnak, ahol gyakran koncertjegyet kap az újságot megvásárló rajongó. A helyzet azért sem egyértelmű, mert a rendezvényt befogadó kluboknak a több néző és az intenzívebb fogyasztás miatt sokszor jobban megérheti egy-egy ingyenes koncert.

Ami a koncerthelyszíneket illeti, a választás minden szervező szerint elsősorban pénzfüggő, valamint az adott zenekar preferenciáit tartják szem előtt - ezzel együtt szinte mindenkinek megvannak a saját bejáratott terei. Az Rnr666 például szinte kizárólag a Trafikba szervezi a koncertjeit: Csühös meglátása szerint kevés az ilyen volumenű koncerteket lebonyolítani képes klub, ráadásul újabban három hónapra előre be vannak táblázva a helyek. Mindazonáltal a kluboknál legalább megvan a választás lehetősége, míg az igazán nagy tömeget befogadni képes helyeknél ez koránt sincsen így. Amint azt Borsos László a Narancs online kiadásának tavaly - a Red Hot Chili Peppers le nem szervezésének okait körbejáró cikkben: Máshol csíp - elmondta, negyven-ötven ezres stadionokra tervezett turnéknál csak a rendkívül lerobbant, részleges bontás előtt álló Puskás Ferenc Stadion jöhetne szóba, mert beépítetlen területeken (tőlünk nyugatabbra gyakran repülőterek közelébe szervezik a megakoncerteket) az odatelepítendő infrastrukturális elemek annyira megdrágítanának egy-egy ilyen rendezvényt, hogy már túlságosan kockázatos volna belevágni. Pláne, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint Magyarországon a nagyszabású, drágább jegyeket igénylő koncertek esetében negyvenezer főnél több jegyvásárló nemigen mozgatható meg semmilyen zenekarral sem (az egyetlen kivétel Borsos szerint a U2 lenne - róluk pár éve szintén a stadion elfogadhatatlan állapota miatt csúsztunk le).

Egy város mind felett

A szervezőkkel beszélve az is világosan kiderült, hogy mindannyian gyakorlatilag kizárólag Budapestre koncentrálnak. Külföldi klubzenekarok felléptetése egy megfelelő nagyságú városban - Pécsett, Szegeden, Debrecenben vagy akár Szolnokon - esetleg összehozható, bár a zenekarok budapesti gázsiját már ezeken a helyeken sem lehet általában kitermelni, így az ilyen események száma meglehetősen csekély; aki pedig megaprodukciókra vágyik, annak szinte minden esetben a fővárosba kell utaznia.

Egy-egy koncertszervezői mellényúlás akár többmilliós bukást is eredményezhet az eseményt tető alá hozó cégnek, így a szervezőknek elemi érdekük, hogy komoly körültekintéssel kössék le az adott produkciót. Az igényfelmérésre azonban - a nemzetközi média és a közösségi portálok rendszeres figyelésén túl - nincs konkrét recept. Általános vélemény, hogy a megaprodukciók általában megbízhatóbban hozni tudják az elvárt nézőszámot, míg a klubkoncertek gyakorlatilag lutrinak számítanak, és a szervezők jórészt az intuícióikban és a rutinjukban bíznak. És persze abban, hogy lassan majd talán kicsit jobbra fordul a helyzet: addig is megkérdezetteink erősebb minőségi szűrést írnak elő maguknak, valamint a koncertmennyiség diszkrét moderálását.

Érdekes ugyanakkor, hogy ezen a túltelítettnek és egyúttal bizonytalannak gondolt piacon is találhatók még rések, és érkezhet az eddigiek mellé új versenyző. Mender Szilvia annak a frissen alakult Soundkitchennek a képviseletében nyilatkozott, amely a Lamb koncertjét szervezte tavaly év végén az A38-ra. Elmondása szerint pusztán rajongóként szerette volna megnézni a Lambet, és mivel egyik magyarországi cég sem mutatott a koncert leszervezésével kapcsolatos érdeklődést, végül saját maga csinálta meg - valahogy úgy, ahogy annak idején a hardcore-koncerteket szervezték a magyar színtér aktív tagjai. A Soundkitchené egyértelmű sikersztori: a telt házas Lamb-koncertet a dEUS felléptetése követte március elején, és a cég az eredményeket látva a következő hetekben-hónapokban további zenekarokat is elhoz Magyarországra. A rendezvényszervezői tudással dolgozó, bár a zenei szakmát még csak most tanulgató Mender szerint a menedzsmentekkel kimondottan könnyű tárgyalni, mert abszolút nem érdekli őket a szervező személye addig, ameddig a gázsira rendelkezésre áll a pénz; viszont szerinte már Budapest sem elég nagy piac a nagyobb nevek számára: úgy látja, az ügynökségeknek egyre kevésbé áll érdekükben egy-egy magyarországi koncert tető alá hozása, ami hosszabb távon egyértelműen az élő koncertek mennyiségének csökkenését vonhatja maga után.


Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.