Nagy Gergely Miklós

Putyin rezidenciáján egy éve jelentették be a magyar kormányfő jelenlétében, hogy orosz hitelből épít Paksra két új blokkot a Roszatom. Az évforduló kapcsán beszéltük át a 4000 milliárd forintos projekt kérdéseit az Energiaklub szakértőjével.

Borsod második legnépesebb városa évtizedek óta küzd problémáival. Ózdon arra kerestük a választ, vajon miért a Jobbik 27 éves jelöltje lett a polgármester. Hamar arra jutottunk: nem nyerhetett más.

Legújabb könyve, a Napra jutni jó apropó ahhoz, hogy mindenféléről kérdezzük: miért nem lehet traumák nélkül felnőni, hisz-e a jó kapitalizmusban, és miért nem politizál.

Noha az atomfizika rém absztrakt és bonyolult dolog, a nukleáris ipar tragikus balesetei mégis a világ pofonegyszerű dolgai közé tartoznak. Hiszen mit kell azon magyarázni, ha valaki örökre elveszíti otthonát, mindazt, ami számára az életet jelentette? Hogy hátralévő éveit a hazatérés be­teljesületlen sóvárgása határozza meg, vagy, ami még rosszabb, a rák elleni, eleve kudarcra ítélt harc. Eltérő eszközökkel, de az idei Verzió két nukleáris „utóélet-filmje” is az evidencia meggyőző súlyával foglalkozik ugyanazzal: mi marad a helyén és mi lesz azzal az emberrel, amit/akit atomkatasztrófa sújtott?

Ha magas korrupcióval valósul meg a paksi bővítés, annak akár az állampolgárokat is veszélyeztető biztonsági kockázatai is lehetnek – állítja a Corruption Research Center Budapest frissen publikált tanulmánya. A szervezet alapítója elmagyarázta, hogy miért.

Még ma is tízezren élnek annak a szibériai atomüzemnek a közelében, ahol 1957-ben a csernobilihez mérhető katasztrófa történt. Itt ugyanis elmaradt a teljes kitelepítés, sőt, az érintettek százezreinek el sem mondták, mi történt. Idén nyáron mi, magyarok újra atomszemetet szállítottunk a területre. A világ egyik legsúlyosabban sugárszennyezett vidékén jártunk.

Néhány hete elszállították a 2003-as üzemzavarban megsérült fűtőelemeket Paksról. De addig mit csináltak velük? És az mennyibe került? Tanult-e Paks a történtekből? Milyen engedélyeket kell beszereznünk, ha atomvonatot akarunk indítani külföldre? Majdnem mindenre válaszolunk.

A múlt héten jelentette be a paksi atomerőmű, hogy Oroszországba szállították a 2003. áprilisi üzemzavar után visszamaradt radioaktív hulladékot. De hogyan keletkezett ez a hulladék? A lapunk birtokába került dokumentumok alapján, eddig ismeretlen részletek feltárásával rekonstruáljuk, mi is történt azon a tizenegy évvel ezelőtti drámai éjszakán, és mik vezettek az erőmű eddigi legsúlyosabb üzemzavarához. Riportunk első része!

A hazai alternatív zene kedvelői a Karabély együttesből ismerhetik. Mások bringájukat tolják el a Tilos Rádióval közös udvarban lévő műhelyébe, a Küllőkezű Edwardba. Mi is itt kerestük fel, és a tavasz közeledtével aktuális kerékpár-felkészítésről, átszerelésekről érdeklődtünk. De előbb lássuk az új dalt.

A hírekben is megjelentek a Fideszen belüli harcok, szurkálódások, miközben új kormányzati struktúrát építettek ki. Összefügg a kettő? És mi Lázár János titka? Az ellenzék végleg kimúlt? Ezekről beszélgettünk Lakner Zoltánnal, aki nemrég coming outolt a Facebookon.

A külföldi munkák után jó is meg nem is hazajönni. A magyar határnál megszűnő internetkapcsolatról, a héten bemutatásra kerülő operarendezéséről, munkabírásról, hazaszeretetről, Kerényiről és Vidnyánszkyról is beszélgettünk.

Lehetséges-e 240 ezer évre előre gondolkodni? Ennyi idő alatt válik veszélytelenné az atomerőműből kikerülő nagy radioaktív sugárzású kiégett fűtőelem. Ilyenből pedig ma már 270 ezer tonnányi van világszerte. Olyan tárolóból, ahol ezeket végleg el lehetne fektetni, egyelőre egy sincs. Félnünk kéne? De akkor miért optimisták a mérnökök?