Gyáni Levente: A művészi tevékenység mellett mindig volt valami melóm, amiből megéltem. Sokáig belső átalakításokat csináltam a haverjaimmal, így kerültem kapcsolatba úgy kilenc-tíz évvel ezelőtt a Hajtás Pajtással - épp az ő szervizüket építettük át. Amikor végeztünk, az üzletvezető megkérdezte, nem maradnék-e ott szerelőnek. Gondolkodnom kellett rajta, mert egyáltalán nem értettem a bringákhoz. Ez ugyanis bonyolult egy terep: elég komoly tudásra van szükség, szabvány, kompatibilitások... Szerelni viszont tudtam, amióta az eszemet tudom, mindent megjavítottam. Végül igent mondtam.
Magyar Narancs: Hogyan lett végül saját szervized?
GYL: Az alaptudást két év alatt, mindennapi bringaszereléssel szedtem össze. Szerencsére jó mesterem volt. Nyolc év után már nem kell gondolkodnom, kialakult a rutin, tudom, mihez mi jó, vagy azt, hogy mit kell beszerezni. De a Hajtás Pajtásnál is jó volt dolgozni: a futárszolgálatból beérkező biciklik adtak egy stabil hátteret, amit kiegészítettek az "utcáról beesett" munkák. A csapat is jó volt, végül én lettem az üzletvezető. De amikor beütött a válság, épp a biztonságot adó háttér gyengült meg. Elkezdődtek a leépítések a cégnél, így a futároknál is. Ez a szervizre is kihatott, én meg belefáradtam a főnökség és az alkalmazottak közötti villámhárító szerepébe, ezért jöttem el. Ezután viszont nem nagyon voltak munkáim, ami volt, az meg hoszszú távon nem volt túl biztató. Ma már nem is tudom, hogyan sakkoztam ki anyagilag, de végül megcsináltam a műhelyt itt, az udvarban. A kezdő cuccokat, a berendezést lomtalanításkor szedtem össze. Egyedül startoltam, de tavasztól már lesz egy besegítőm is. Szeretném, ha az általam nyújtott szolgáltatás növelné a kerékpárosok tudatosságát, vagyis figyeljenek egyre jobban a minőségre. Ezt a szűrést segíti elő, hogy egy kicsit eldugott helyen van az üzlet, így jó eséllyel elsősorban azok találják meg, akik hallottak már rólam, érdeklődtek irántam. Ettől függetlenül természetesen vannak, akik az utolsó utáni állapotban hozzák el a járgányt. Ha nincs épp munkám, és egyszerűbb a probléma, azt egyből megcsinálom. A komplexebb feladatokra két-három óra kell.
MN: Van-e ennek a szerviznek valami specialitása?
GYL: Ha hoznak egy mintát, én azt egy hajlított rézlemezre kiütögetem, amit aztán a bicikli orrára rá is lehet tenni.
MN: Miért van szükség ilyenkor a tavaszi átszerelésre? És mit jelent ez pontosan?
GYL: Szükséges évente egyszer az ilyen generál átvizsgálás. Szétszedünk néhány dolgot, például a közép- és a kormánycsapágyakat. Kipucoljuk őket, mert a rendes használatban egy év alatt ezek bekoszolódnak. Ehhez jön még a centrírozás, amikor megnézzük a kereket, illetve a fékpofák, a bowdenek, a lánc ellenőrzése is.
MN: Fontos ez a művelet?
GYL: Jó, ha működnek a dolgok, ha nem kell kínlódni velük. Ez a kerékpárra is igaz - ez lenne a minőségi szempont. A gyakorlati pedig az, hogy amikor elmarad a karbantartás, akkor a kerékpár is rosszul működik. Ha sokáig nem figyel erre az ember, hirtelen eljön az a pillanat, amikor már nagyon sokat kell rá költeni, ki kell rajta cserélni szinte mindent. Néha elfelejtjük, hogy a bicikli veszélyes üzem, főleg itt a belvárosban. Látom, milyen bringákkal járnak emberek, csoda, hogy nem esnek szét! Igaz, sokszor tényleg nem esnek szét, ha ilyet látok, nagyon meglepődöm. Nyilván, ha valakinek ilyen biciklije van, akkor tudja, hogy 50 méterrel korábban kell fékezni, hogy aztán megálljon. Persze aki hirtelen elélép, azt elüti, ez nem kérdés.
| ||
MN: Mennyibe kerül egy ilyen generál?
GYL: Változó. Nálam az egész 8700 forintba. Plusz, ha valamelyik alkatrészt ki kell cserélni. Szerintem ez egy reális ár. Máshol, főleg Budán, ez drágább tud lenni.
MN: Milyenek a budapesti bicikliszervizek? Nagy a konkurencia?
GYL: Erősen változó. Manapság nyitnak-csuknak a műhelyek, sokan belevágnak, de nem értenek hozzá. Azt hiszik, hogy bármilyen problémával elboldogulnak, mert otthon meg tudtak a kerékpáron csinálni ezt-azt. Ezt onnan tudom, hogy ha valaki behozza a biciklijét azzal, hogy nemrég már megcsináltatta, nincs akkora baj, látom például, hogy nincs rendesen meghúzva a csapágy. Aztán egyre több mindenről derül ki, hogy helyre kell hozni, és bár egy olcsó problémával jött a kuncsaft, a végén nem is lesz olyan olcsó.
MN: A lopások nincsenek rossz hatással a bringások tudatosságára? "Úgyis ellopják, miért költsek rá?" Nincs ilyen hozzáállás?
GYL: Ezt nem érzem. Bringát mindig loptak. Most többet lopnak, mert több a bringa, de az arány szerintem nem változott a korábbiakhoz képest. Különben senki sem úgy vesz bringát, hogy nemsokára úgyis ellopják.
MN: Vannak extrém kívánságok?
GYL: Sokszor kérnek olyat, amit nem lehet megcsinálni. Mondjuk első teleszkópos biciklire fix kosarat - képtelenség. De volt egy igazán furcsa eset: valaki nemrég fűthető ülést akart. Fázott a bringán.
