Csillag István

A Covid kezelésének módja, majd a háborús veszélyhelyzet intézkedései megerősítették az Orbán-rendszer három legfontosabb pillérét: az egyenlőtlenségeket, a függőséget a kormánytól és a szabad rablást. Csillag István volt gazdasági miniszter írása az elmúlt 3 év gazdaságpolitikájáról.

Az iparkamara gazdasági évnyitóján hangzott el, hogy Magyarországnak egy-két éven belül félmillió új munkavállalóra lesz szüksége. A kormányzati gazdaságpolitika legfőbb képviselői által egybehangzóan tett kijelentés a már ma sem laza magyarországi munkapiac számára azt az üzenetet hordozza, hogy tartós munkaerőhiányra kell készülni.

Egyetlen, monopolhelyzetet élvező magánvállalkozó lesz ezentúl a magyarországi autópályákon élet és halál ura. Kinek érné meg ez a modellváltás éppen most és miért? Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter írása.

Nehéz megkérdőjelezni az Orbán-rendszer gazdaságpolitikájának eredményességét a makrogazdasági folyamatok alakulását jelző tényezők (gazdasági növekedés, munkanélküliség, áremelkedés, külső egyensúly, az államháztartás egyensúlya stb.) alapján.

Miért jó, hogy nálunk nyit összeszerelő üzemet a BMW?

Az elmúlt év a béremelésektől volt hangos. Először a 2014-es választások után csalódott szocialisták karolták fel a közgazdasági összefüggések iránt nem túl nagy affinitást mutató celeb-tanár, Pogátsa Zoltán ötletét.

Orbán Viktor 2014. március 19-én, a Magyar Gazdasági Kamara Évnyitó c. rendezvényén hirdette meg az új szerkezetű gazdaság kialakításának tíz pontban összefoglalt programját. Elsőként az új szerkezetű gazdaság eléréséhez az államadósság minél nagyobb arányú hazai finanszírozását tűzte ki célul: "A magyar államadósság finanszírozása üzleti kérdés. Ha megéri a Templetonnak, hogy magyar állampapírokat tartson, akkor Kovács Józsefnek miért ne érné meg, ha van pénze?

A miniszterelnök újabb ajándékkal kedveskedne az ő népének: meg kívánja vásárolni az E.ON-t. Nyilván nem Európa legnagyobb, német tulajdonú energetikai óriására gondol, hiszen ehhez az éves magyar nemzeti össztermék is kevés lenne.

A minap arról értesültünk, hogy a magyar gazdasági növekedés 2011. második negyedévében a várakozásokat alulmúlóan alacsony volt. Nincs emelkedés az első negyedévhez képest, 2010 második negyedévéhez képest pedig alig másfél százalékkal nőtt a GDP.

A történelem csele, hogy a legnagyobb társadalmi támogatást élvező kormány, a legnépszerűbb miniszterelnök közel egyévi kormányzás után a társadalom felkészítése nélkül, rögtönözve, felkészületlenül fog hozzá azoknak a megkövesedett társadalmi normáknak a megváltoztatásához, amelyeknek az örökkévalóságig való megvédését maga ígérte.