Csillag István

Tücsökszerenád

Orbán Viktor gazdaságpolitikájának elmúlt három éve

  • Csillag István
  • 2023. szeptember 20.

Publicisztika

Orbán felcserélte a célt és az eszközt a gazdaságpolitikában – írtam e lapban bő három éve.

(Minden fordítva, Magyar Narancs, 2020. július 2.) Autokratikus hatalomgyakorlásának nem a nép jóléte a célja, hanem családja gazdagodása és a hatalom megtartása. Akkor a Covid előtti utolsó „békeév”, 2019 adatai alapján vizsgáltam a magyar gazdaságpolitikát. Azóta a makrogazdasági fundamentumok és a gazdaságpolitika külső feltételrendszere is átalakult – ám Orbán céljainak hierarchiája mit sem változott. Annak ellenére sem, hogy a növekedés a járvány utáni felpattanást követően mérséklődik, hogy a fizetési mérleg és az államháztartás mérlege is deficites (ez az ikerdeficit), hogy az államadósság újra növekedésnek indult, a fogyasztói árak növekedési üteme háromszorosan haladja meg az európai átlagot, és az uniótól érkező források ma pusztán a földalapú támogatásokra korlátozódnak. A megváltozott körülmények az önkényuralmat csak újabb eszközök használatára késztették.

A „szuverén gazdaságpolitikát” Orbán a külső befolyástól, az IMF-től és az Európai Uniótól való megszabadulásra és a belső ellenőrzés kikapcsolására alapozta, ehhez pedig azt a látszatot keltette, hogy fegyelmezett gazdálkodást folytat, és fenntartható növekedési pályára állította az országot. Ám 2021-től nem érkeznek az uniós transzferek, s ezek devizatartalékot növelő, a költségvetési hiányt finanszírozó és a növekedést olajozó funkciója helyére a korábban elutasított – kamatfizetési kötelezettséggel járó – devizakötvény-kibocsátás lépett (2022-ben például a szamurájkötvény és zöldpanda-kötvény). A devizakötvény-állomány háromszorosára nőtt (3,6 milliárdról 9,54 milliárd forintra), miközben a kínai, japán, dél-koreai működőtőke-befektetések, az akkumulátorberuházások első beérkező részletei is javítják a fizetési mérleg statisztikáit. Most nincs pénzügyi válság, mint 2008-ban, amikor a pénzpiacok befagytak, és Magyarország a szükséges forrásokhoz az IMF, a Világbank és az EU segítsége nélkül nem volt képes hozzájutni. Ám a központi költségvetés hiánya – elsősorban a Covid, valamint a Covid utáni gazdaságélénkítés ürügyén a választások előkészítésére és az Orbán oligarchiái­nak kiáramló állami pénzek hatására – most sem kicsi (2020-ban a GDP 7,5, 2021-ben 7,1, 2022-ben 6,1 százaléka), és az államadósság sem sokkal csökkent a GDP 80 százaléka alá. Ebben a GDP „felpuffadása” (az infláció) játszott szerepet. 

A költekezés

Orbán a 2022-es választások előtt óriási összegeket költött a hatalma megőrzésére. 2021 októbere és 2022 áprilisa között a GDP közel 10 százalékára vállalt kötelezettséget: a 2021-ben már befizetett személyi jövedelemadó visszatérítésére, a 25 év alattiak adómentességére, a 13. havi nyugdíj teljes összegének a visszaadására, a nyugdíjprémiumra, a fegyveres testületek „fegyverpénzére”, a munkáltatói járulékok 4 százalékpontnyi csökkentésére, a központi béremelésekre, és külön a GDP 5 százalékát elérő beruházási kezdeményezésekre. Az eszeveszett pénzszórás inflációs hatását növelte a „népszerűség-fokozó” bérminimum- és minimálbér-emelés is. Az oligarchák kivitelező építőipari kapacitásainak a lekötésére kitalált lakásépítési, -felújítási és -vásárlási kedvezmények (így a csok, a kedvezményes hitelek) elképesztő mértékben meglökték az ingatlan­árakat. A költségvetés hiányát nem azonnal, hanem 2023-ra növelte tovább a Magyar Nemzeti Bank vesztesége. Ezt azok a hitel- és kötvényvásárlási programok okozták, amelyekkel a MNB alacsony kamatozású hiteleket folyósított Orbán embereinek, s amelyek fedezete a kereskedelmi bankoknak az MNB-nél magas kamaton elhelyezett betétállománya volt. Az MNB veszteségét (valójában az oligarchák olcsó finanszírozását) ugyancsak az adófizetők állják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.