Csillag István – Mihályi Péter

A korsó és a kút

Meddig marad velünk a magas infláció és a munkaerőhiány?

  • Csillag István
  • Mihályi Péter
  • 2023. április 19.

Publicisztika

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján hangzott el, hogy Magyarországnak egy-két éven belül félmillió új munkavállalóra lesz szüksége. A kormányzati gazdaságpolitika legfőbb képviselői (miniszterelnök, gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, pénzügyminiszter) által egybehangzóan tett kijelentés a már ma sem laza magyarországi munkapiac számára azt az üzenetet hordozza, hogy tartós munkaerőhiányra kell készülni. Ennek nyilvánvaló következménye lehet, hogy a megfelelő munkakínálat híján a nominális béremelkedés követi a 25 százalék fölé ugrott, Európa-rekorder magyar inflációt.

„Elmegy a kútágas,

Marad csak a kútja,

Meg híres Werbőczi

Úri pereputtya.

Árvult kastély gondját

Kóbor kutya őrzi,

Hivasd a törvénybe,

Ha tudod, Werbőczi.”

(Ady Endre)

Ameddig maradnak

A magyar munkapiac a járvány utáni visszapattanástól, tehát 2021 második negyedévétől egyre gyorsuló gazdasági növekedés hatására egyre feszesebbé vált. Annak ellenére sem nőtt eddig számottevően a munkanélküliek száma, hogy az Európai Uniótól várt források elapadása és az infláció elleni megkésett jegybanki fellépés hatására emelkedő kamatok miatt az építőipar teljesítménye csökken, és az áremelkedés nyomán visszaeső vásárlási és költési kedv következményeként egymás után zárnak be a kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek. Persze, az is lehet, hogy a munkaerőpiac a vihar előtti csend képét mutatja, de tény, hogy – a konjunktúrajelentések szerint – minden ágazat munkaerőhiányra panaszkodik, beleértve az oktatást és az egészségügyet, de még a fegyveres testületeket is. A KSH szerint tavaly 26 ezer fővel újra rekordot döntött a külföldre távozók száma, amit nem kis mértékben befolyásolt a választások eredménye. Az Eurostat adatai szerint nagyjából 400 ezer magyar él az EU országaiban, ehhez a számhoz adódik hozzá az Egyesült Királyságban élő 200 ezer és az Európán kívüli országokba távozott közel 100 ezer honfitársunk. Amíg ők kint maradnak, vagyis inkább kint tudnak maradni, itthon nem lesz komoly, az inflációra fékezően ható munkanélküliség.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a járvány hatására nemcsak Nyugat-Európában választották az otthoni munkát azok, akik megtehették, hanem hazánkban is, és közülük sokan, akiket a munkáltatójuk a visszatérésre szólított föl, inkább kiléptek a honi munkapiacról. A járvány időszakában az idősebb munkavállalók – a járvány rájuk nézve súlyosabb következményeitől félve – nagyobb arányban maradtak otthon, és ha elérték a nyugdíjkorhatárt, már nem is tértek vissza, ezért a munkaerő-kínálat ezen az ágon is szűkült.

Amikor a magyarországi infláció okait azonosítják, sok szó esik a kormány 2022-es választásokat megelőző felelőtlen pénzszórásáról, de valamiért eddig elsikkadt egy másik következmény, a bérrobbanás. A KSH szerint 2022 októberében – az előző évhez képest – már 18,4 százalékos volt a bérnövekedés, miközben tavaly nyáron ez még csak 15 százalék volt. Az átlagkeresetek növekedése alól a költségvetési szektor sem vonhatta ki magát, így e szegmensben a nyári 12,5 százalékos keresetnövekedés októberre 16,5-re emelkedett. A legfrissebb adatok szerint 2023 januárjában az év/év alapon számított keresetnövekedés – a rendkívül magas 2022. januári (választási) bázis ellenére – bruttó, illetve nettó mértéke elérte a 16,1 százalékot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.