A korsó és a kút

Meddig marad velünk a magas infláció és a munkaerőhiány?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján hangzott el, hogy Magyarországnak egy-két éven belül félmillió új munkavállalóra lesz szüksége. A kormányzati gazdaságpolitika legfőbb képviselői (miniszterelnök, gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, pénzügyminiszter) által egybehangzóan tett kijelentés a már ma sem laza magyarországi munkapiac számára azt az üzenetet hordozza, hogy tartós munkaerőhiányra kell készülni. Ennek nyilvánvaló következménye lehet, hogy a megfelelő munkakínálat híján a nominális béremelkedés követi a 25 százalék fölé ugrott, Európa-rekorder magyar inflációt.

„Elmegy a kútágas,

Marad csak a kútja,

Meg híres Werbőczi

Úri pereputtya.

Árvult kastély gondját

Kóbor kutya őrzi,

Hivasd a törvénybe,

Ha tudod, Werbőczi.”

(Ady Endre)

Ameddig maradnak

A magyar munkapiac a járvány utáni visszapattanástól, tehát 2021 második negyedévétől egyre gyorsuló gazdasági növekedés hatására egyre feszesebbé vált. Annak ellenére sem nőtt eddig számottevően a munkanélküliek száma, hogy az Európai Uniótól várt források elapadása és az infláció elleni megkésett jegybanki fellépés hatására emelkedő kamatok miatt az építőipar teljesítménye csökken, és az áremelkedés nyomán visszaeső vásárlási és költési kedv következményeként egymás után zárnak be a kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek. Persze, az is lehet, hogy a munkaerőpiac a vihar előtti csend képét mutatja, de tény, hogy – a konjunktúrajelentések szerint – minden ágazat munkaerőhiányra panaszkodik, beleértve az oktatást és az egészségügyet, de még a fegyveres testületeket is. A KSH szerint tavaly 26 ezer fővel újra rekordot döntött a külföldre távozók száma, amit nem kis mértékben befolyásolt a választások eredménye. Az Eurostat adatai szerint nagyjából 400 ezer magyar él az EU országaiban, ehhez a számhoz adódik hozzá az Egyesült Királyságban élő 200 ezer és az Európán kívüli országokba távozott közel 100 ezer honfitársunk. Amíg ők kint maradnak, vagyis inkább kint tudnak maradni, itthon nem lesz komoly, az inflációra fékezően ható munkanélküliség.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a járvány hatására nemcsak Nyugat-Európában választották az otthoni munkát azok, akik megtehették, hanem hazánkban is, és közülük sokan, akiket a munkáltatójuk a visszatérésre szólított föl, inkább kiléptek a honi munkapiacról. A járvány időszakában az idősebb munkavállalók – a járvány rájuk nézve súlyosabb következményeitől félve – nagyobb arányban maradtak otthon, és ha elérték a nyugdíjkorhatárt, már nem is tértek vissza, ezért a munkaerő-kínálat ezen az ágon is szűkült.

Amikor a magyarországi infláció okait azonosítják, sok szó esik a kormány 2022-es választásokat megelőző felelőtlen pénzszórásáról, de valamiért eddig elsikkadt egy másik következmény, a bérrobbanás. A KSH szerint 2022 októberében – az előző évhez képest – már 18,4 százalékos volt a bérnövekedés, miközben tavaly nyáron ez még csak 15 százalék volt. Az átlagkeresetek növekedése alól a költségvetési szektor sem vonhatta ki magát, így e szegmensben a nyári 12,5 százalékos keresetnövekedés októberre 16,5-re emelkedett. A legfrissebb adatok szerint 2023 januárjában az év/év alapon számított keresetnövekedés – a rendkívül magas 2022. januári (választási) bázis ellenére – bruttó, illetve nettó mértéke elérte a 16,1 százalékot.