Tamás Gábor

Kóstoltatnak is. Pontosan úgy, ahogy az amatőr díler jointtal kínálgatja a srácokat az iskola kapujában.

Nincs elegendő alapanyag - hazai tej -, a megcélzott vásárlórétegnek tett be legjobban a gazdasági válság, lehetetlen a jogszabályi környezet - besokallt a Danone.

Lapzártánkkor még tartottak az egyeztetések arról, hogy mi legyen az eddig Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívott főhatósággal. Az már biztos, hogy a tárca hatáskörébe tartozó - jórészt európai uniós - források többsége Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe kerül. Az úgynevezett agrárvonal, a szakigazgatás pedig Debrecenbe költözik az év végén.

Kötelező jövedelmezőségi minimumokat állapított meg a sütőipari cégekre az adóhatóság erre az évre. A Magyar Pékszövetség egyeztetésre készül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) viszont tartani fogja magát az idei adóévre vonatkozó ellenőrzési tervhez.

Május 1-jén, uniós csatlakozásunk 10. évfordulóján jár le a külföldiek termőföldvásárlását tiltó moratórium - ám ezzel egy időben életbe lép az új forgalmi szabályozás, amely mégis tiltani fogja ezt. Közben az állam újabb területekre ír ki bérleti pályázatot.

Nem tarthatja fenn Magyarország a szabad pálinkafőzés 2011-től érvényes rendszerét - döntött a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság. Ez egyébként jól is jöhet a kormányerőnek: úgy alakíthatja át a hazai szeszforgalmazás rendszerét és zárhatja ki belőle a kisboltokat, hogy közben az unióra mutogathat.

Lapunk megjelenésekor már tudjuk, tényleg nehéz napja volt-e a szerda, ahogyan azt vasárnap ígérte Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Továbbra is nyomatja tehát a Fidesz a rezsivakert, most éppen nonprofittá alakítanák a közszolgáltatást - miközben a szektorban a bevételkiesés miatt a műszaki beruházások visszafogását tervezik.

Diplomáciai feszültséget gerjesztett az a kormányzati törekvés, hogy az ún. zsebszerződésekkel szerzett földeket a magyar állam végső soron a tulajdonába is vehesse. Az elsősorban Ausztriát érintő földharc azért is érzékeny téma, mert a földügyletek révén legalább 500 milliárd forint került magyarországi magánkezekbe, és az adásvétel nem kis részét osztrák pénzintézetek finanszírozták.

Napjainkra pénzügyi befektetők kezébe került az a 12 állami gazdaság, amelyet "dolgozói" privatizációban értékesített 2001-ben az akkori Orbán-kabinet. A cégeket eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került.

Az idei tanyafejlesztési pályázatok legnagyobb nyertese a főváros V. kerülete lett. A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Rogán Antal által irányított Belváros 225 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Nemzeti Bankkal szemben lévő Hold utcai vásárcsarnok újjáépítésére.

A jelenleg meglehetősen bonyolult adminisztrációhoz kötött kútfúrást csaknem teljesen szabaddá tenné - pusztán "bejelentési kötelezettség"-hez kötné - az a javaslat, amit Győrffy Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárkamara elnöke és Jakab István kormánypárti parlamenti alelnök, a Gazdakörök elnöke jegyez. A tét igen nagy.

A termőföldek után igényelhető uniós támogatások körül a múlt hónapban kirobbant botrány a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalig ér. Néhány köztisztviselő úgy gondolhatta: ha a „nagyoknak” szabad, nekik ugyan miért nem?