Tamás Gábor

Végre egy örömhír: a politikai paletta majd' egésze támogatja, hogy csökkenteni kell az élelmiszerek általános forgalmi adóját. A részletekre azonban most is figyelni kell.

Harminc százalékkal nőtt az új autók értékesítése Magyarországon az év első nyolc hónapjában. Optimista kommentárok szerint ez azt mutatja, hogy javul az ország gazdasági teljesítménye és a lakosság vásárlóereje. A valóság korántsem ennyire egyértelmű.

Hogyan alakul újjá a tavaly novemberben betiltott magyar játékgépes piac? Ellenőri autóba ültünk és megnéztük. A válasz: illegálisan, de jól szervezetten.

A gazdasági lecsúszással és a lomizás törvényi szigorításával párhuzamosan találékony népünk új formákat talált a szükséges javak beszerzésére és a jövedelemkiegészítésre.

"A futball olyan, mint a bográcsgulyás: folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész", mondta Orbán Viktor a fociakadémiája honlapjának, meg azt is, hogy elég nagy baj, ha a labdarúgásra mint üzletre tekintünk. A miniszterelnök megnyugodhat: amennyi magán- és közpénzt elemészt a honi labdarúgás, annak alapján kizárt, hogy bizniszként kezelnék.

Az OTP-vezér összesen tízmilliárdos nagyságrendű részvényeladásának okaként agrárberuházási célokat jelölt meg. Sokan kétlik, hogy valóban erről van-e szó, holott a Csányi-féle agrárbirodalom ma a legnagyobb egybefüggő hazai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari érdekeltség - ami számos politikai feszültség forrása.

Botrányos körülmények között szavazták meg az országgyűlési képviselők múlt pénteken a termőföldforgalmi törvényt. Az ökopárti képviselők oligarcháztak, a jobbikos képviselők hazaárulóztak, a szocialisták pedig szakmázni próbáltak - az utóbbiak képviselőjét, a korábbi agrárügyi államtitkárt kérdeztük.

A tervekkel ellentétben hétfőn mégsem szavaztak a föld tulajdonjogát szabályozó törvényről, hanem a tervezetet ismét visszavonták további egyeztetésekre. Utolsó információink szerint június 21-én dönt az Országgyűlés. A jogszabály amúgy a családi gazdálkodókat és a kistermelőket preferálná - de hát a földalappályázatoknál is ez volt a cél eredetileg, aztán lett, ami lett.

A hulladékfém-kereskedelem januári szigorítása után tovább nehezítené az ebből élők helyzetét a kormány: lényegében minden hulladék eredetét hivatalos papírral kellene igazolni. Ez a változtatás kétségkívül fejfájást okozna a nagybani fémtolvajoknak és felvásárlóiknak - ami örvendetes -, ám egyúttal ellehetetlenítheti a hulladékfém-gyűjtésből élő szegények (hajléktalanok, romák) megélhetését is.

A játékgéppiac felszámolása és a dohányforgalmazás radikális átalakítása után a hazai szeszkereskedelem és -gyártás lehet a gazdaságpolitika következő kitüntetett célterülete: a jövedéki szabályozás alá tartozó termékek e köre is valamilyen "nemzeti" hálózaton belül kelhet el már a közeljövőben is.

A háztáji gazdálkodás újraindításáról gondolkodik a vidékfejlesztési tárca. Fazekas Sándor miniszter múlt heti bejelentése szerint "a minisztérium olyan programot dolgozott ki, amely több tízezer termelőnek biztosít majd jövedelemszerzési lehetőséget ezen a területen". Aminek a neve ellenére sincs köze a klasszikus háztájihoz.

Környezetgazdálkodási és gazdaságpolitikai kérdéseket vet fel az a beterjesztett törvénymódosítás, amely a hatóságra bízza annak eldöntését, hogy a gazdasági célra kiemelt termálvizet vissza kell-e juttatni (azaz visszasajtolni) a talaj mélyrétegeibe, vagy sem.