Várkonyi Iván

A Postabank újkori története a Fidesz-éra egyik legjobban kommunikálható

Annak ellenére, hogy most a kormány igencsak jól jár a nagyobb inflációval, nem érdeke, hogy az árnövekedés üteme ilyen gyors maradjon. A bevételek és a kiadási lehetőségek bővülése jól jön ugyan, de ennek az árát meg kell fizetni. A magas infláció - ez alaptétel - rontja a gazdasági feltételeket, növeli a lakosság és a vállalatok elégedetlenségét, és - ez is egy szempont - távolabb tolja az uniós csatlakozást. Ami a nagyobb infláció rossz hatását eleve mutatja, hogy eltolódott a csúszóleértékelés megszüntetése, idén például - bár korábban tervezték - már szinte biztosan nem mérséklik a leértékelés ütemét havi 0,3-ról 0,2 százalékra. De a polgárok közérzete sem javul, ráadásul a polgár mindig kétszer akkora árnövekedést érez, mint amit a hivatalos statisztika mutat.

Jövőre a háromgyermekesek nagyon jól járnak, és az állam is örülhet, bevételei nem csökkennek számottevően - erről szólnak a 2001. évi adóváltoztatások. Van még bennük európai jogharmonizáció, a polgárok életét könnyítő megoldás, illetve - ellentételezésként - a terheiket növelő intézkedés. A bevételi előirányzatok teljesítésének kényszerén túlmutató koncepciót viszont nemigen találtunk.

Nem lesz boszorkányüldözés - közölte tizenkét és fél hónappal ezelőtt, Princzék kiűzetésekor Járai Zsigmond, amikor a felelősségrevonásról faggatták. Azóta hat szervezet, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), a Pénzügy-minisztérium (PM), a Postabank, az ÁPV Rt., a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fordult a rendőrökhöz a Postabank ügyében. A rendőrök először nem foglalkoztak vele, később feljelentés-kiegészítést rendeltek el, aztán szakértők bevonásával altatták a dossziét, végül gyanúsítottként hallgatták meg a volt elnök-vezért. Politikai nyomás az ügyben csak Princz védője szerint van.

A kormány két hete tárgyalta az Pénzügyminisztérium által kidolgozott adóreform-tervezetet, de csak hogy lendületből visszadobja oda, ahonnan érkezett. Így már biztos, hogy a Fidesz negyven választási pontjából legalább kettő nem valósul meg. A legnagyobb kormánypárt talán rájött arra, hogy némi önellentmondásban van: az adócsökkentés és az osztogatás nem fér meg egymás mellett.

A Princz-féle Postabank a tavalyi választási kampányban szép summákat juttatott a győzelemre esélyes politikai pártoknak, és e tételeket működési költségein át számolta el - másfél éve rebesgetik e pletykákat. Az SZDSZ most két sajtótájékoztatót tartott az ügyben: ha valamivel közelebb is járunk most az igazsághoz, frakcióvezető legyen a talpán, aki ezt az állítást bizonyítani is bírja. Továbbra sem tudni, mennyit kapott a Fidesz, és azt sem, mennyit tehettek zsebre a többiek. Az mindenesetre valószínű: az új kormány megszegte a Princzcel kötött megállapodást azzal, hogy nyomoztat a volt elnök-vezér után. Orbán átrázta Princz Gábort.

A kormánynak lassan sikerül annyi elismert közgazdászt kivágnia az államapparátusból, hogy az válik a szakmai tisztesség mércéjévé, ki mikor hagyta ott az állását. Azt ugyanis, hogy a magyar gazdasággal minden rendben van, ma már csak azok állítják, akiket minimum miniszteri pozícióval vesztegetett meg a Fidesz. A szakemberek már február vége óta költségvetési megszorításokat sürgetnek, a pénzügyminiszter július közepére ígért ilyesmit. Hogy lesz-e belőle valami, vagy sem, még nem tudjuk; az viszont biztos, hogy a Fidesz eddig a jól bevált megoldást alkalmazta a bajok orvoslására. Komcsizni kezdett.

Az elmúlt hónapokban ugye általában azt hallhattuk, hogy majd az 1999. évi költségvetés lesz az, amelyen meglátszik az új kormány új értékrendje. Nos, ritkán volt akkora vita a T. Házban büdzséről és értékrendről, mint november közepétől év végéig az ideiről. Az alábbi beszélgetésben természetesen csak a főbb csapásirányokra kérdezhettünk rá, de azért sok minden így is kiderül. És: először ismeri el kormánytag interjúban, hogy lényegében helyes volt a tavaly bevezetett nyugdíjreform.

A Postabank elveszítette alaptőkéjét, és jelenlegi tulajdonosai nullára írhatják le a bank részvényeibe fektetett tőkéjüket a december végi közgyűlésen, amikor is az állam újabb tízmilliárdokat költ a pénzintézet megmentésére. Az viszont már vita, mégpedig politikai vita tárgya, hogyan alakulhatott ki ekkora veszteség, és hogy egyáltalán mekkora hiányról lehet beszélni. A kormányzat mindenesetre hajlamos felnagyítani a bankra költött összegeket és a hiány nagyságát, de nem tudni, hogy az ebből származó politikai előnyökön túl van-e rá gazdasági oka.

Hongkongból indult, mégpedig robbanásszerűen, majd átterjedt New Yorkra; Magyarországra pedig, ahogy régen mondták, szépen begyűrűzött a nemzetközi pénzügyi válság: a fekete hét alatt több mint tíz százalékkal estek a részvényárak a Budapesti Értéktőzsdén. Interjúalanyunktól, aki két éve a magyar Tőzsdetanács elnöke, civilben meg a Magyar Hitelbankból alakult ABN-Amro Bank elnök-vezérigazgatója, leginkább azt próbáltuk megtudni, hogy a sajátos magyar gazdasági és bankhelyzet hogyan viszonyult a tőzsdekrachhoz.

Választási költségvetés készül a parlamentben, így elképzelhető, hogy egy-két év múlva újabb megszorításokra lesz szükség - állítja interjúnkban az elmúlt héten parlament elé került tervezetről az az ember, akinek tudnia kell: Kupa Mihály. Az Antall-kormány pénzügyminisztere szerint a Horn-kormány régi reflexek szerint működik, és valójában a szövetkezeteket akarja helyzetbe hozni a földtörvény módosításával. A politikai comebackre készülő Kupa Mihály a nemzeti tőke megteremtését és az EU-csatlakozásra való felkészülést sürgeti.

Nem lehet eltérni a gazdaságpolitika mai irányaitól - véli a Narancsnak adott interjújában Medgyessy Péter pénzügyminiszter, aki szerint jövőre, a választás évében sem lehet eltérni a stabilizációs politikától, hiszen a kormány csak hosszú távú gondolkodással lehet sikeres. Medgyessy úgy véli: az új esztendő egyik legnagyobb feladata a nyugdíjrendszer reformjának elfogadtatása lesz.