Adótervek 2001-re: Kulcskeresők

szerző
Várkonyi Iván
publikálva
2000/30. (07. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Jövőre a háromgyermekesek nagyon jól járnak, és az állam is örülhet, bevételei nem csökkennek számottevően - erről szólnak a 2001. évi adóváltoztatások. Van még bennük európai jogharmonizáció, a polgárok életét könnyítő megoldás, illetve - ellentételezésként - a terheiket növelő intézkedés. A bevételi előirányzatok teljesítésének kényszerén túlmutató koncepciót viszont nemigen találtunk.

Jövőre a háromgyermekesek nagyon jól járnak, és az állam is örülhet, bevételei nem csökkennek számottevően - erről szólnak a 2001. évi adóváltoztatások. Van még bennük európai jogharmonizáció, a polgárok életét könnyítő megoldás, illetve - ellentételezésként - a terheiket növelő intézkedés. A bevételi előirányzatok teljesítésének kényszerén túlmutató koncepciót viszont nemigen találtunk.

A jövő évi adóváltoztatások pénzügyminiszteriális lényegét jól foglalja össze a változtatási tervezet céljainak felsorolása. A legelső feladat a költségvetés bevételeinek biztosítása - olvasható a július közepén kiadott dokumentumban. Ez az adózók számára kedvezőbb mondat annál, mint amit az előterjesztés egy hónappal korábbi változata tartalmazott: akkor a költségvetési többletbevétel elérése volt a pénzügyi tárca célja. A mondat - és a mögötte rejtőző adóteher-növelési szándék - a koalíciós frakciók tevékenységének eredményeként változott enyhébbre. Az állam így nem fogyaszt majd többet jövőre, mint idén - sőt kicsit kevesebbel is megelégszik -, de éhsége alapvetően a régi marad.

Szaknyelven szólva

a főbb adóbevételek aránya

a bruttó hazai termékhez (a GDP-hez) képest csak kicsit változik: idén a Pénzügyminisztérium (PM) becslése szerint a GDP 35,9 százalékát veszi el az állam adó és járulék formájában a polgáraitól, jövőre ez az arány 35,4 százalék lesz. Ez annyit jelent, hogy a változtatások 700 milliárd forintot hagynak a polgárok és a vállalkozások zsebében. Ez nem kevés, de sok szakértő szerint lehetne több is. A kutatók és elemzők szerint a pénzügyi tárca ugyanis kissé alábecsülte az idén várható bevételeket, ami azt jelenti, hogy - ha igazuk van - mód lenne nagyobb adócsökkentésre is.

Sokan, így például a kisgazdák és az ellenzéki pártok a személyi jövedelemadóban (szja) tartanának szükségesnek jóval kedvezőbb lépéseket. A PM tervezete

két ponton könnyítené

a polgárok terheit. Egyrészt a gyermekkedvezmények növelésével, másrészt az adótábla megváltoztatásával. A tárca erre a két feladatra két változatot készített, az egyik a gyermekeseknek jobb, a másik mindenkinek.

Az első szerint az adókulcsokhoz tartozó úgynevezett jövedelemsávokat a jövő évre tervezett inflációval azonos szinten, vagyis öt százalékkal emelnék. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb (20 százalékos) kulcs a mai 400 ezer helyett 420 ezer forintos éves jövedelemig lenne alkalmazható, a középső, 30 százalékos kulcs felső és a legnagyobb, 40 százalékos alsó határa pedig egymillióról egymillió ötvenezer forintra emelkedne. Ehhez a táblához párosulnak a nagyobb gyermekkedvezmények. A PM azt ugyan nem vázolja, hogy ezek mekkorák, csak azt mondja, hogy az általa előterjesztett mértékek jelentős emelésére van lehetőség akkor, ha a kormány ezt a változatot támogatja.

Az, hogy a tárca a második változathoz tartozó gyermekkedvezmény-növelésre készített konkrét számításokat, azt mutatja, hogy a PM-apparátus is inkább a "mindenkinek jobb" változatot támogatja. Ez az adótábla abban különbözik az előzőtől, hogy a legkisebb kulcs - vagyis a 20 százalékos - felső határa 400 ezerről 480 ezer forintos éves jövedelemig terjedne. A középső kulcs felső és a legnagyobb kulcs alsó határa ugyanúgy egymillió ötvenezer forintra növekedne.

A második változat több ok miatt is logikusabb. Egyrészt a havi 40 ezer forintra tervezett minimálbért kereső így legalább éppen a legkisebb kulcs szerint adózna. Az első változat komikuma így kikerülhető: a minimálbért így nem a középső adókulcs terheli. Ráadásul ez a változat minden, évi 480 ezer forintnál többet keresőnek hatezer forintot hagy a zsebében. Ez nem kevés, összesen 11 milliárd forinttól fosztja meg a büdzsét.

A második változathoz tartozó - vagyis a javasolt - gyermekkedvezmény-emelés mindezek felett nem is picike. Az egy-két gyermekesek ugyan csak gyermekenként négyszáz forintot kapnak havonta pluszban - 2200 forint helyett 2600 forintot írhatnának le az adójukból -, a három- és többgyermekesek viszont havonta kilencezer forinttal többet írhatnának le, 12 ezret. Ez minimum havi 36 ezer, évi 432 ezer forint adó megfizetésétől mentesítené a nagycsaládosokat. A háromgyermekes adózó körülbelül évi bruttó 1,4 millió forintos jövedelemig elfelejtheti az államot. (Az adóbevallást nem, azt ilyenkor is kell adni.) Igaz, ez nem teljesíti azt a politikai célt, ami - eredetileg - az volt, hogy hárommilliós jövedelemig ne fizessen az államnak a háromgyermekes. Ezért készült valószínűleg az első változat, és a nagyobb gyermekkedvezményről szóló homályos leirat.

Ráadásul a második adótábla-változat vagy a gyermekesek plusz 11 milliárdja nem vész el. Amit ugyanis a gyermekesek vagy a bérből élők kapnak, azt

a vállalatok fizetik majd meg

- legalábbis egy másik, igen aprócska pont szerint. Ebben az szerepel, hogy a repikiadások jövőre természetbeni juttatásnak számítanak, és adóznak. A logika egyszerű: sok cég ad repi címén drága ajándékot a menedzsernek, értékes kávét a dolgozóknak. Ez adószempontból kisebb költséggel jár, mint a bér, hiszen nincs tb és szja, csak némi többlet nyereségadó-fizetési kötelem. Jövőre a tervek szerint lesz tb és szja, ami azt jelenti, hogy a jövedelemadó-bevételek 13, a járulékbevételek pedig 6-7 milliárddal nőnek, miközben a nyereségadóban megszűnik a többletfizetés, így 2,4 milliárd kiesik. A szaldó legalább 19 milliárd forintos bevételi plusz az államnál, és az, hogy a személyijövedelemadó-bevételek arányaikban nem csökkennek. Vagyis: nincs másról szó, mint az adófajtán belüli átcsoportosításról, a jövedelmek újrafelosztásáról.

A javaslat egyebekben szinte csak erről szól. Ezt az is mutatja, hogy a bevételi arányszámok nem nagyon változnak. Az egyes adófajtákból származó bevételek rendre ugyanolyan arányban finanszírozzák az államot, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ebből az következik, hogy szinte minden egyes elvonási fajtánál azokat a kedvező lépéseket, amelyeket megtesz a pénzügyi tárca, biztos, hogy kiegészíti egy olyan kis lépés, ami visszahozza a bevételeket. A szabály alól egyetlen kivétel van, a munkáltatói tb-járulék. Ez jövőre és 2002-ben is csökken majd három százalékponttal. Igaz, jövőre a minimálbér emelése szépen visszahoz a járulékcsökkentés miatt elvesztett tízmilliárdokból.

Várkonyi Iván

szerző
Várkonyi Iván
publikálva
2000/30. (07. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Akadozik a szemétszállítás
Káosz és kosz
Radnóti András írása
Ukrajna és a magyar külpolitika
Interjúk
Gőz László, Simon Márton, Zurbó Dorottya
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kis-Magyarország

Kultúra