Vincze Ádám

A metálosok a Freshfabrikból, illetve a hírhedten elvetemült zenét játszó Korogból ismerhetik, az egykori Gödör törzsvendégei pedig többek közt az ef Zámbó Happy Dead Band vagy a Balaton soraiból. A rengeteg zenekarban megfordult gitáros idén a Koroggal és ef Zámbóval is készített lemezt - ebből az apropóból válaszolt a Magyar Narancs kérdéseire.

Négy kiváló magyar rocklemez - zéró lemezkiadó.

Magyarország egyik legsikeresebb angolul éneklő rockzenekara, a budapesti Subscribe három év után jött ki negyedik lemezével, ami a This Moment Will Soon Be Gone címet kapta. Az igen erősre sikerült, a Subscribe-tól eddig megszokott eklektikus dalokat és meglepő zenei fordulatokat jóval letisztultabban, érettebben prezentáló album megjelenése alkalmából (a képünkön balról első, illetve harmadik) Csongor Bálint énekes és Horváth Attila gitáros válaszolt a kérdéseinkre.

Az undergroundban visszatért a hatvanas-hetvenes évek kislemez-tendenciája. Nagylemezeket egyre kevésbé éri meg készíteni, és a zenekarok inkább a folyamatos jelenlétet választják: felvesznek néhány dalt, majd valahogy úgy dobják fel az internetre, mint ahogy a hetvenes évek angol punkbandái szórták szét a pár dalos, sebtében legyártott bakelit kislemezeket.

Négy különleges rocklemez még 2013-ból, amelyek mellett vétek lenne elmenni.

A nehezen komolyan vehető, bár legalább nem klisés nevű Apey And The Pea-hez annak idején óvatosan közelítettem, hiszen korábban a trió mindhárom tagja egy Pantera-feldolgozásokat játszó zenekarban zenélt (miközben a ritmusszekció egy ideig a Superbuttban is aktív volt, Áron András énekes-gitáros pedig jelenleg is a nem túl eleven Neck Sprain frontembere).

Legutóbbi narancsos interjújában (Léggömbök sorsa, 2010. március 11.) Justin Sullivan nagyon optimistán beszélt zenekara akkor még csak tervezett, a harmincadik évfordulót ünneplő jubileumi turnéjáról, illetve jövőbeli terveiről, a hírek szerint azonban a csapat eléggé megrogyott az elmúlt egy-két évben, és csak súlyos gyalogáldozatokkal - többek közt Peter Nelson, a New Model Armyban már huszonéve alapembernek számító basszusgitáros lelépésével - tudta átvészelni ezeket a vészterhes időket.

Az 1999-ben alakult, szóval már igazi veteránnak számító Fish! - belegondolni is ijesztő, hogy jövőre a tizenötödik évfordulót ünnepelhetik - talán a legokosabban építkező zenekar azok közül, akik a kétezres évek elejétől fogva rendszeresen megfordultak az olyan, ma már nem létező budapesti klubokban, mint a Süss Fel Nap!, a Pesti Est Café vagy a Kultiplex.

Sokan egy lyukas garast sem adtak volna a liverpooli Carcass pár évvel ezelőtti visszatéréséért...

Az idei Hegyalja Fesztivál felhozatalában és az időpontokat nézve is rendhagyóra sikeredett, hisz míg a szervezőknek a szerdai napra a Slayert, a csütörtökire pedig a Downt, vagyis két, mindenféle túlzás nélkül legendásnak nevezhető, stílusteremtő amerikai zenekart sikerült lekötniük, addig a fesztiválokon is mindig erősebbnek számító péntekre és szombatra nem tudtak hozzájuk méltó headlinert találni.

Az egyik beérett végre, a másik nagy előddel versenyez, a harmadik kislemezzel tartja a frontot, a negyedik pedig svéd példaképét fogja hadra: nyári magyar rockkörkép.

A svéd Meshuggah a kilencvenes évek közepén kezdett ismertebbé válni Destroy Erase Improve című lemezével, ami már akkor azt a zenét tartalmazta, amely mostanában djent néven válik egyre népszerűbbé. A Destroy egyesítette az akkoriban népszerűsége csúcsán lévő Pantera és a Machine Head intenzív metállemezeinek súlyosságát a Cynichez hasonló, dzsesszihletésű, progresszív bandák trükkös ritmusképleteivel, s később a zenekar ebből kiindulva fejlesztette tovább különös zenéjét.