Lemez

Fish!: Konzervzene

  • Vincze Ádám
  • 2013. november 17.

Zene

Az 1999-ben alakult, szóval már igazi veteránnak számító Fish! - belegondolni is ijesztő, hogy jövőre a tizenötödik évfordulót ünnepelhetik - talán a legokosabban építkező zenekar azok közül, akik a kétezres évek elejétől fogva rendszeresen megfordultak az olyan, ma már nem létező budapesti klubokban, mint a Süss Fel Nap!, a Pesti Est Café vagy a Kultiplex.

A Fish!-nek meglenne az esélye a komolyabb hazai áttörésre is, és a Senior Hal művésznéven dj-ző Kovács Krisztián énekes karakteres figuráját is könnyen el lehet képzelni a marginális szubkultúrák felől jött félcelebek között, de a zenekar szándékosan nem él a kínálkozó a lehetőségekkel. Ehelyett becsületes konoksággal végigtúrják évről évre ugyanazokat a fesztiválokat, és most már menetrendszerűen, kétévente érkezik egy-egy nagylemez, amit pár nap erejéig ezúttal is ingyenesen letölthetett bárki.

Egy ilyen zenekartól nem azt várja az ember, hogy állandó kísérletezéssel rombolja le és építse újjá a róla alkotott képet, úgyhogy nem meglepő, hogy a Konzervzene gyakorlatilag a 2011-es Sav egyenes folytatása - de ez így is van jól. Az egyetlen gyenge pont az erőtlen rapverzékkel büntető Több a többnél, egyébként viszont maradt a slágeres, gitározós, refréncentrikus rockzene kellően vitriolos szövegekkel, ami pont annyira változatos - a paletta a Kelj fel! egy perc alatti punkoskodásától a Minden jó lesz szarkasztikus lassulásáig ér -, hogy ne unjuk meg rögtön elsőre, a lemez hosszát pedig ismét sikerült az ebben a műfajban optimális harminc perc körül tartani.

Szerzői kiadás, 2013

alá

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."