Dunaújváros és az országos baloldali politika

Elvannak magukban

szerző
Matkovich Ilona
publikálva
2016/24. (06. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A június 5-i dunaújvárosi időközi önkormányzati választás előtt tapasztalt baloldali töketlenkedés nem helyi bénaság volt, hanem az érintett pártok országosan is látható impotenciájának egyenes következménye.

Tehetetlenek és sértettek: így jellemzik a dunaújvárosi baloldalt a választóik. A szimpatizánsok úgy látják, hogy a gyilkossági ügybe keveredett fideszes képviselő lemondásával esély nyílt a június 5-i időközi önkormányzati választáson egy baloldali győzelemhez: csak össze kellett volna fogni a Fidesz demokratikus ellenzékének. Ehhez képest múlt vasárnap Dunaújváros 4-es számú egyéni választókerületében Lassingleitner Fruzsina Fidesz-jelölt, a Széchenyi Programiroda helyi vezetője nyert 422 szavazattal. A három baloldali indulóra (DK, MSZP, PM) összesen 425-en voksoltak. Az Együtt nem indított senkit.

 

Hívők szavaznak

A Párbeszéd Magyarországért (PM) viszonylag korán önállósodott, áprilisban „Ica van” címmel rendezett sajtótájékoztatóján bemutatta jelöltjét, Pappné Grabant Ilonát. Az ő múlt vasárnapi hétszázalékos eredményét egyértelmű sikerként könyvelheti el az országosan fél százalékon álló PM. Az MSZP alig egy százalékkal végzett előbbre, és ezt a kudarcot máig nem tudta feldolgozni az egymilliós szavazóbázisról álmodozó országos szocialista vezetés. Ám az elért 8 százaléknál is nagyobb tragédiaként élik meg a DK jó eredményét; az eredetileg orosz–magyar tanár, később városfejlesztésből doktorált Huszti Zsolt (aki 2009-es kilépéséig MSZP-tag volt) ugyanis két és félszer több szavazatot kapott a szocialista Selyem Józsefnél. Utóbbi 2014-ig, 12 éven át vett részt a közgyűlés munkájában, és az előzetes mérések szerint ő volt az esélyesebb baloldali jelölt.

A DK-s Huszti Zsolt azt mondja, tagságuk végig hitt abban, hogy egyedül is győzhetnek. Ez ugyan nem sikerült, de a választás megmutatta, hogy a DK folyamatosan erősödik. „Két hónapig voltunk az utcán, és felkopogtattunk, ahová csak lehetett. Ez egy kompakt választókörzet, 84 lépcsőház a Római városrészben nagyrészt 10 emeletes házakkal, ahol sok a nyugdíjas. Nagy tanulság volt, hogy a Fidesznek – a KDNP nem létezik a városban – van egy 20 százalék fölötti hívő bázisa, akiket nem érdekelnek a tények” – utalt Huszti a februárban lemondott fideszes képviselő pályájára. Pedig Gál Roland érdekes politikai karriert futott be Dunaújvárosban. A rovott múltú képviselőt először a közbiztonsági bizottság elnökének, majd 2014 őszén az önkormányzat közbiztonsági tanácsnokának nevezték ki, így politikusként az ő feladata volt a rendőrök kitüntetése. Idén februárban egy bebetonozott holttest megtalálása nyomán Gál Rolandot emberölés gyanújával őrizetbe vették, mire pártja felfüggesztette a tagságát.

Gál munkássága mellett az sem érdekelte az embereket, hogy több mint egy éve sötétben botorkálnak az utcákon: a nagyrészt uniós pénzből elvégzett közvilágítás-korszerűsítés után olyan sötét lett este a városban, hogy rendőröknek és polgárőröknek kellett átkísérni a gyalogosokat a zebrákon. A Jobbik képviselője januárban feljelentést tett emiatt, így az adóhatóság és a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt máig nyomoz ismeretlen tettes ellen. S volt több botrány is. A 2010-es választás után öngyilkos lett a gazdasági alpolgármester; közel húszmilliárd volt a város eladósodottsága az adósságkonszolidáció előtt; az élményfürdő négy éve zárva tart; harmadikos gyerekeket kényszerítettek WC-pucolásra egy iskolában. Amúgy nem sokkal Orbán Viktor dunaújvárosi látogatása előtt jelentette be a külügy­miniszter, hogy a kormány támogatja Kína piacgazdasággá minősítését, ami a dunaújvárosi acélipar számára azt jelenti, hogy a dömpingáron érkező kínai acél miatt a Vasmű körülbelül 7 ezer dolgozója és a beszállítók elveszthetik a munkájukat.

Körkép politikusokkal

A Narancs is próbált utánajárni, miért volt ilyen alacsony a részvétel a választáson, és hogy mennyire érdeklik a fideszes vezetés alatt történt botrányok a dunaújvárosiakat. Többen azt mondták, ők azzal nyilvánítottak véleményt, hogy nem mentek szavazni. „Itt olyan emberek laknak, akik ledolgozták az éle­tüket három műszakban a vasiparban, s a munkára ráment az egészségük. A helyi politikusok nagy részéről ezt nem mondhatjuk el. A szocik idején az Andrásnak (Kálmán András szocialista polgármester 2010-ig vezette Dunaújvárost, az utolsó ciklusban városházi Fidesz-többség mellett – M. I.) Szekeres Imre parancsolt, a mostani polgármesternek (a fideszes Cserna Gábor – M. I.) Dorkota Lajos mondja meg, mi legyen. (Dorkota Lajos a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, illetve a Fidesz választókerületi elnöke Dunaújvárosban – M. I.) Az itteni vezetésnek sose volt szava, nincs értelme szavazni” – legyint az először névvel bemutatkozó, majd nyilatkozatát csak Lajos bácsiként vállaló férfi.

Az időközi választáson a részvétel alig lépte túl a 30 százalékot – a 3671 szavazásra jogosult polgárból 1177-en szavaztak. Az általunk megkérdezett helyiek közül többen is dicsérték Orbán Viktort, hogy megtisztelte a várost, és eljött személyesen egy ilyen „lófütty választás előtt”. Volt, aki Cserna Gábor fideszes polgármesternek volt hálás, amiért a nyugdíjasoknak évi két alkalommal ötezer forintot ad az önkormányzat, és épp a választás előtt megkapták az egyik ötezer forintot, amelyről az értesítőt „fideszes kislányok” hozták személyesen. Volt, aki indulatosan azt is mondta, hogy „a Fidesz kevesebbet lopott, mint a kommunisták, azért szavazok rájuk”. A fideszes képviselő lemondásának okát szinte mindenki ismerte, de többen bólogattak, amikor a Kántor Kati néniként bemutatkozó asszony azt mondta: „Ahhoz a Viktornak semmi köze nincsen. Örökké sajnálni fogom, hogy nem szoríthattam meg azt a drága kezét.” A rögtönzött lakótelepi fórumon találtunk szocialistaszimpatizánst is. P. Kálmán kijelentette, neki ugyan hiába tették rendbe nagy hirtelen a házuk mögötti parkolót, ő úgy tudja, hogy az alig világító lámpákat fölszerelő cég tulajdonosa korábban Gyurcsány Ferenccel volt üzleti kapcsolatban, most pedig Orbánnal, úgyhogy ő az MSZP-re szavazott, „pedig ott egyik se beszél olyan jól, mint az Orbán meg a Gyurcsány”.

Orbán Viktor május 31-én, alig egy héttel az időközi választás előtt TEK-esek gyűrűjében érkezett, és két órát töltött a városban. Ez alatt ígért 31 milliárd forintot a Modern Városok Program keretéből, s Cserna Gábor polgármesterrel közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy „a politikában is vannak becsületbeli ügyek, és Dunaújváros városa ilyen, mert becsületbeli ügy megmutatni, hogy az egykori hagyományos ipari városban is van jövő”. Aztán jöttek a konkrét ígéretek: útfelújítások négymilliárdért, a város megveheti a banktól és felújíthatja az élményfürdőt hárommilliárdból, és lesz egy áruforgalmi csomópont, amelyhez az állam 500 hektáros területet biztosít a település közelében; a buszpályaudvar kiköltözik a vasútállomáshoz, lesz új kézilabda-akadémia kétmilliárdból, villanybuszok, és végre elbontják vagy felújítják az évtizedek óta a város sebeként emlegetett régi SZTK épületét egymilliárdért.

A DK-s Huszti Zsolt szerint a miniszterelnök a felsoroltak többségét egy 17 évvel ezelőtt összeállított városfejlesztési koncepcióból vette át, amelyet a HÍD Dunaújvárosért és Környéke Egyesület dolgozott ki, amelynek ő is tagja. „Régóta mondjuk, hogy Dunaújváros jó adottságokkal rendelkezik, olyan ókori templom- és vármaradványokkal, amelyek miatt Pécs világ­örökségi helyszín lett. A szocreál építészet szintén kuriózum lehet az idelátogató turistáknak. Kiterjedt az ipar, közel vagyunk Budapesthez, ez a hivatásos turizmusnak kedvez, ezekhez viszont nem csoportosítottak pénzt a 31 milliárdból” – sajnálkozott a politikus.

Látogatásakor a miniszterelnök azt is ki­emelte, hogy Magyarországon a kormány nélkül nem lehet várost fejleszteni. Arról azonban nem ejtett szót, hogy – amint azt a városban beszélik – nagyon elégedetlen a dunaújvárosi Fidesz-alapszervezet teljesítményével.

Magukra hagyva

A Fidesz nem csak Orbán leruccanásának köszönheti a győzelmét. Kellett hozzá az együttműködésre képtelen baloldali ellenzék is. Az MSZP országos vezetése évek óta keresi a helyes utat, csak éppen nem bír eljutni a helyi közösségekhez, holott belőlük akar építkezni. Ebből pedig kezd elege lenni az egyre kisebb taglétszámú vidéki alapszervezeteknek. A dunaújvárosi szocialista alapszervezet elnöke, Pintér Attila szerint részben az volt az oka a vereségnek, hogy az MSZP felső vezetésének figyelme megoszlott a dunaújvárosi választás és a június 25-ére tervezett országos tisztújító kongresszus között. Azt egyébként maga sem gondolta, hogy országos jelentőségűvé válik egy önkormányzati helyért folyó, látszólag tét nélküli választás – hiszen a biztos fideszes többség baloldali győzelem esetén is marad. „A helyi tagság viszont elvárta volna az egyértelmű eligazítást az országos vezetéstől – mondja Pintér, akit a választási kudarc után az MSZP elnöke felszólított, ajánlja fel a lemondását. – A választás óta nem beszéltem Tóbiás Józseffel, a sajtóban üzengettek nekem, de feleslegesen, mert én tudtam, mit kell tennem – más kérdés, hogy a helyi tagság ezt nem fogadta el. Helyben teljes az egység, de arról most nem nyilatkoznék, mennyire borzolták fel a mieink kedélyét az elmúlt napok eseményei” – teszi hozzá az alapszervezeti elnöki tisztségében megerősített Pintér.

A 2014-es önkormányzati választások után a DK és az MSZP országos vezetése úgy határozott, hogy ha időközi országgyűlési vagy önkormányzati választásra kerülne sor a ciklusban, a két párt a 2014-es választókörzet-felosztás alapján indít jelöltet, és támogatják egymás indulóit. Ez működött is Újpesten, Tapolcán és Salgótarjánban: a DK beállt a szocialista jelöltek mögé az időköziken. Dunaújvárosban viszont az MSZP-nek kellett volna beállni a DK mögé, mivel a körzetet 2014-ben a DK-s Huszti Zsolt kapta. Pintér szerint nekik a felső vezetés azt mondta, „döntsétek el – és mi eldöntöttük, hogy nem lesz közös indulás, mert a mi jelöltünket, Selyem Józsefet az előzetes mérések alapján esélyesebbnek tartottuk”.

Közben zajlott az élet a baloldalon: Gyurcsány Ferenc május végén videóüzenetben emlékezett meg 2006-os őszödi beszédéről, s benne az őt eláruló egykori párttársairól. Tóbiás József pedig általában is kiállt a külön­utas szocialista politika mellett. Gyurcsányék erre figyelmeztették őket, hogy ha nem fognak össze, az országgyűlési választásokon a DK elsősorban az MSZP rovására érhet el jó eredményt. Tóbiásék azt válaszolták, hogy bár az MSZP törekszik a DK-val az együttműködésre, ám nem a korábbi megállapodás szerinti formában, hanem „az új választói igényeknek” megfelelően, bármit jelentsen is ez.

A dunaújvárosi pártelnök lapunknak azt mondta, ő fegyelmezett ember, pontosan tudja, „mi a hierarchia”, de pesti vezetőik nem biztos, hogy látják, mennyire megfogyott vidéken a szocialisták tagsága, mennyire meggyengült a támogatottság, milyen nehéz egy ilyen kampányt kevés pénzből megszervezni. „Itt nincsenek főállású politikusok. Aki csinálja, az a szabad idejében, társadalmi munkában csinálja. Itt nem lehet feladatot kiadni, és számon kérni, legfeljebb meg lehet kérni a tagságot. 2010 óta a vidéki tagság úgy érzi, azért dolgozik, hogy az a néhány szocialista vezető bejusson az Országházba. 2010-ben és 2014-ben elvesztettük a választást, ha ez megy tovább, lassan elfogyunk, ez törvényszerű. A tagságban nem lobog az átszavazási kedv, volt olyan tagunk, aki meg is mondta, ha neki a DK-ra kell szavazni, inkább nem megy el. Elvártam volna az elnökségtől, hogy útmutatást ad, mi alapján győzzem meg a tagságot” – magyarázza Pintér, aki szerint a 2018-as összefogáshoz erős pártok kellenek. „Az MSZP ma nem erős párt. Jó tábora van, de nem erős. Ahhoz, hogy az MSZP érdemben tárgyalni tudjon bármilyen összefogásról, helyre kell pofozni saját magát.” Felvetésünkre, hogy közben a Jobbik és a Fidesz, és valamelyest a DK is kiépítette a maga vidéki bázisait, diplomatikusan azt válaszolja: bízik benne, hogy a két hét múlva sorra kerülő tisztújító kongresszus jól fog dönteni arról, ki irányítsa a szocialista pártot. „Olyan mély árkokat ástunk a kampány során, hogy ha még meg is van egyes aktivistákban a hajlandóság a közvetítésre a két párt között, annyi sérelem gyűlt fel, hogy nehéz lesz megértetni az emberekkel az összefogás jelentőségét. Tudom, hogy az interneten nagyon mocskos dolgokat üzengetnek egymásnak a tagjaink.”

Jellemző, hogy a baloldali versengés miatt az MSZP és a DK kampánya nem is a Fidesz mulasztásairól, hanem egymás lenyomásáról szólt. A DK azzal foglalkozott, hogy az MSZP-ben ki kinek az üzlettársa, és Selyem József nem hiteles, mert rabosítva volt. Ami igaz, csakhogy minden 2002–2006 közötti dunaújvárosi képviselő rabosítva volt, mivel rendőrségi eljárás indult a polgármester és a képviselők ellen egy ingatlaneladás miatt (két és fél évvel később ejtették a vádat). Az MSZP meg azt firtatta, hogy a DK-s jelöltnek tényleg Dunaújvárosban van-e az állandó lakóhelye, és valódi-e a doktorija. Ahelyett, hogy mindketten az elmaradt felújításokról, a stagnálásról beszéltek volna. Igaz, helyi forrásunk szerint most éppen jól megy a Vasműnek az ukrajnai polgárháború miatt, mert a tulajdonos Donbass Ipari Szövetség alapanyaggyártó ottani bázisai egyszerűen megszűntek. „Dunaújvárosban a háború kitörése előtt már arról beszéltek, hogy teljesen leáll a folyékony fázis, most meg egy kohóval pöfögünk. De ha tényleg lesz kínai piacnyitás az acéltermékekre, abban a pillanatban bedől a vasgyár. És erről kevés szó esett a kampányban, pedig az embere­ket ez érdekli.” A baloldali szavazók azt mondták: ha nem tudtok ajánlani semmit, miért menjek el szavazni. Ha 2018-ban ugyanez lesz, Orbán Viktor mosolyogva besétál a Parlamentbe, és jó esetben vele tarthat tizenvalahány szocialista politikus. A szocialista párton belül meg az a legfőbb kérdés, hogy ők kik lesznek. Dunaújvárosból nagyon így látszik.

szerző
Matkovich Ilona
publikálva
2016/24. (06. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
MSZP
Dunaújváros
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Akadozik a szemétszállítás
Káosz és kosz
Radnóti András írása
Ukrajna és a magyar külpolitika
Interjúk
Gőz László, Simon Márton, Zurbó Dorottya
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kis-Magyarország

Kultúra