Korábbi cikkünkben (lásd: A hőn óhajtott egyensúly, Magyar Narancs, 2015. május 26.) bemutattuk, hogy az utóbbi években egyre gyorsuló tempóban áramlott ki a magyarországi médiapiacról a külföldi tőke, helyükre pedig magyar oligarchák és a politikához különböző mértékben kötődő üzletemberek nyomultak be. Ezúttal a frissen közzétett 2015-ös cégadatok alapján megvizsgáljuk a médiapiaci táborok pénzügyi helyzetét. Nagy meglepetés nincs, Simicska Lajos érdekeltségei jelentősen megzuhantak, a formálódó új kormányközeli médiabirodalom pedig az állami hirdetéseknek köszönhetően virágzó vállalkozáscsoporttá nőtt.
Meredek szánkópálya
Orbán Viktor és Simicska Lajos tavalyi szakítása után kérdés volt, hogy az egykori főoligarcha médiaérdekeltségeinek pénzügyi mutatói hogyan esnek majd vissza. Már 2015 nyarától azt kommunikálta a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Hír Tv is, hogy az állami hirdetések elapadtak, egy-két helyről az is kiszivárgott, hogy a hirdetésszervező munkatársak emiatt lógatják a lábukat. Simicska Lajos és médiás partnere, Fonyó Károly esetében kilenc médiacéget vizsgáltunk: Magyar Nemzet, Heti Válasz, Metropol (nyomtatott lapok), Class FM, Lánchíd Rádió (rádióadók), Publimont, Euro AWK, Euro Publicity (plakátcégek), Hír Tv. Az olyan kisebb cégeket, mint az A-Plakát, a Budamédia, a Budamédia Rózsadomb most nem vettük figyelembe, továbbá a sokak szerint Nyerges Zsolthoz köthető Music FM-et sem. Kimaradt az összehasonlításból az évente nagyjából egymilliárdos forgalmú, és a teljes cégcsoport összforgalmából nagyjából 4 százalékot kitevő Mahir Cityposter is, mivel nem jelent meg a tavalyi eredménye.
A teljes cégcsoport a 2014-es 28,05 milliárdos forgalmából tavaly 10,93 milliárdot bukott, ami 37 százalékos esés. Ez hozzávetőleg a 2010-es szint, noha akkor a Metropol még nem is tartozott a Simicska-médiabirodalomba. A csökkenés jelentős részét a négy nagyágyú – egyben legnagyobb fejőstehén –, a Publimont, a Class FM, a Metropol és a Hír Tv hozta össze. A Publimont árbevétele a 2014-eshez képest 4,2 milliárddal, vagyis a felére apadt egy év alatt, a Hír Tv 3 milliárdot veszített, a Metropol 1,2 milliárdot, míg a Class FM 670 milliót bukott. Az árbevétel ekkora esése csak részben utal az állami hirdetések elmaradására. A Kantar Media piackutató cég adatai szerint ugyanis Simicskáéktól bár listaáron 8 milliárd forintnyi állami hirdetés vándorolt el (a nem listaáras, vagyis reális költés egyébként éppen az oligarchahatás miatt nem lehet sokkal kevesebb), emellett el kellett pártolnia a piaci hirdetők egy részének is. Vagyis a piac a háború komolyságát megérezve maga is visszafogta a költéseit Simicskáéknál; esetleg most árazta be e sajtótermékek valódi, piaci értékét.
Ekkora veszteséget emberemlékezet óta nem hoztak össze a Simicska–Fonyó-érdekeltségű médiacégek. A Fonyó Károly tulajdonába tartozó Metropol fennállása óta először került mínuszba (233 milliós bukta) – lapzártánkkor érkezett a hír, hogy az ingyenes lapot be is zárja a tulajdonosa. A Fonyó (rész)tulajdonába 2015 végéig tartozó Euro AWK plakátcég 371 milliós veszteséget könyvelt el. A Lánchíd Rádió is ráfizetéses lett, 65 millió forintot kellett beletenniük Simicskáéknak. A 2014-ben még 929 milliós nyereséggel zárt Magyar Nemzetet sikerült nagyjából nullszaldóra kihozni, a korábbi aranytojást tojó tyúk, a Publimont két évvel ezelőtti 3 milliárd forintos profitja pedig 490 millióra esett vissza. Egyedül az idén májusban eladott Class FM hozott pénzt, 1,5 milliárd forintot, de azt is az eredménytartalékkal összevonva. Simicska az utolsó fillérig ki is vette belőle a pénzt, ahogyan a Publimontból is. A teljes cégcsoport egy év alatt a nyeresége 74 százalékát veszítette el – de még így is termelt 1,75 milliárd forintot. Mivel a Class FM-től megváltak, és a Habony-féle Lokál piacfoglalása miatt Fonyó a Metropolt is feladta, a 2015-ös lehetett a nagy Simicska-médiabirodalom utolsó nyereséges éve. A tavalyi eredmények is azt mutatják, hogy a birodalom 2010-től mesterségesen lett felduzzasztva. Azt eddig is lehetett tudni, hogy normális körülmények között csak a Publimont, a Class FM és a Metropol piacképes, értékes termék – utóbbi kettő is leginkább azért, mert a saját területükön monopolhelyzetben voltak.
Az erőseket imádja
Simicska kiszorításával párhuzamosan új jobboldali médiabirodalom jött létre és kezdett erősödni. Az olyan új médiumok, mint Habony Árpád Lokálja és 888.hu-ja, továbbá a Magyar Idők, a Ripost vagy a Faktor.hu már puszta elindulásukkal is számolhattak valamekkora árbevétellel az állami hirdetésekből. Viszont a Simicskától kieső 10 milliárd forint tavaly még nem jelent meg náluk – legalábbis nem az egésze.
A tavaly áprilisban bejegyzett, Habony Árpád tanácsadó és Győri Tibor, Simicska egykori közeli embere által tulajdonolt Modern Media Group (MMG) két terméke, a Lokál ingyenes hetilap, valamint a 888.hu féléves működés alatt így is 804 millió forintos árbevételre és 204 millió forintos nyereségre tett szert. Mindezt vélhetően adófizetői pénzből sikerült összehozni, a 25 százalékos árbevétel-arányos eredmény pedig azt jelenti, hogy fél év alatt kreáltak állami pénzből nagyon alacsony bérköltség-szinttel (145 millió forint) és alacsony gyártási költséggel (375 millió forint) funkcionáló médiatermékeket. (Az MMG közpénzből finanszírozott hirdetéseiről korábban lásd: Szex és propaganda, Magyar Narancs, 2016. március 3.)
A Magyar Nemzetnél felmondó „orbánisták” által készített Magyar Idők viszont a Modern Times Groupnál nem sokkal nagyobb árbevétel mellett (870 millió forint) óriási bérköltséggel működött (538 millió forint – az árbevétel 62 százaléka). Nyilván az új igazolások és a nagy szerkesztőség dobta meg ennyire a költségeket, de így is hiányzott a nullához 343 millió forint. Az állami reklámbevétel a Magyar Nemzet szebb időszakaihoz képest is csak harmadannyi volt tavaly.
A formálódó új kormányközeli média szatellitmédiája közül a Pesti Srácokat kiadó Gerilla Press (most már Insider Media) árbevétele két és félszeresére nőtt tavaly, 125 millióra. Az adózott eredmény figyelemre méltó, 38,8 millió forint, vagyis igen szép megtérülésről beszélünk. A tavalyi menekültválságba álhírekkel és tömény migránsozással berobbant, Ómolnár Miklós-féle Ripost bulvárszájt 343 milliós árbevétel mellett 39 millió forintos profitot hozott. A tavaly még a volt Tv2-s hír- és programigazgató, György Bence által alapított, szerény eredményeket, de annál több kormányzati hirdetést felmutató Faktor.hu mögött álló Nouvelle Media 54 milliós forgalom mellett 78 milliós veszteséget produkált. A Faktort időközben átvette Ómolnár Miklós cége.
A kormány és Orbán Viktor mellett évtizede kitartó Széles Gábor médiacégei, az Echo Tv és a Magyar Hírlap végre nem kerültek olyan sokba az üzletembernek. Az Echo Tv évek óta ugyan a legalacsonyabb árbevételt hozta össze (720 millió), ám nyereséges lett (180 millió), amire nem volt példa korábban. A Magyar Hírlap tavaly sem tudott nyereséges lenni, ám évek óta ez volt a legjobb eredménye, alig több mint 10 millió forintos veszteséggel.
A végére hagytuk a két legnagyobb szereplőt, az Origót és a Tv2-t. Az Origo tavaly év végén került át ténylegesen jobboldali érdekeltségbe: a korábban Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető, Vs.hu-t kiadó New Wave Production testvércége, a New Wave Media vásárolta fel 4,2 milliárdos állami hitelből. Az Origo (nem csak az Origo.hu hírszájt!) hiába produkálta az elmúlt hat év legjobb árbevételét, 5 milliárd forintot, a veszteségcsapdából nem tudott kikerülni, mínusz 369 millióval zárta az évet. Pedig az elmúlt két évben jelentős listaáras állami reklám ment hozzájuk, összesen 1,7 milliárd forint értékben. Úgy tippeljük, a most már György Bence vezette portálra alighanem idén kezd nagyon sok állami hirdetés menni.
Ellentétben a fél éve már Andy Vajna filmügyi kormánybiztos tulajdonában lévő Tv2-vel, ahol az elmúlt két évben listaáron összesen 15 milliárd forintot költött az állam hirdetések formájában – a felvásárlásra szánt összesen 7,2 milliárdos hitel mellett. A tévévállalat ugyan 2015-re 18,7 milliárdra növelte az árbevételét, de egy közel 5,5 milliárdos veszteség mellett érte el ezt.
E médiaportfólió árbevételben összességében már megközelítette az egykori Simicska-birodalom csúcséveit, és összesen 25,2 milliárd forintot produkált. Ugyanakkor az összesen 6,2 milliárdos veszteséget pótolni kell – a fedezet erre az állam felől fog érkezni. A tavalyi átmeneti év után a veszteségek idén alighanem minimalizálhatók lesznek, hiszen például egyedül Habony médiájába 1 milliárd forintnyi állami hirdetés ment pár hónap alatt. A legtöbbjükhöz azonban változatlanul mindenféle értékes piaci teljesítmény nélkül ömlenek majd az adóforintok.
| A kormány körein kívül Egyes, főként multinacionális médiacégek esetében az összevonások, cégátalakítások miatt nehéz konszolidált együttes árbevételt és eredményt mondani, hiszen van olyan multis cégportfólió, amelynek eredményét három, sőt öt cég együttese adja ki. Másoknál nehéz a nyomdákat, sales-house-okat leválasztani, esetleg a portfólióból kivenni a politikailag semleges tartalmú lapokat, magazinokat, szájtokat. Kizárólag a cégadatok alapján azt látjuk, hogy a multinacionális médiacégek nem állnak rosszul. Több ilyen vállalat pénzügyi eredménye ugyan még nem jelent meg, viszont látszik, hogy egyikőjüket sem viselte meg drámaian a 2015-ös év, a reklámadóval együtt sem. A külföldi tulajdonú médiacégek aránya azonban csökkent az évek során, így csak annyit lehet mondani, hogy a maradóknak egyelőre nincsenek nagy fájdalmaik. E portfóliókban ugyanakkor elvétve akad politikailag ellenzéki lap. A Mediaworksé a Népszabadság, és ezzel véget is ér a sor – már ha a Klubrádióban, a 168 Órában és az ATV-ben részesedést vásárló brüsszeli Brit Médiát nem számítjuk multinacionális cégnek. Az adatok alapján a független politikai média összárbevétele ugyan csökkent, de csökkentek a veszteségeik is, sőt némelyikük nyereséget is termel. A kormánnyal kritikus médiumok alkalmazkodtak a helyzethez, és minimál üzemmódban működnek. Látványos javulás a HVG-nél látszik, amely öt év után termelt először nyereséget (141 millió forint). A Népszabadság 660 millió forintos árbevételét és 137 milliós nyereségét azért nehéz értelmezni, mert közben a lap teljes tulajdonát megvásárolta a Mediaworks, így nem látjuk a teljes éves adatot. A 444.hu-t kiadó Magyar Jeti 205 millió forint árbevétel mellett 77 millió forintos veszteséget produkált, vagyis egy 25 fős, megfeszítetten dolgozó szerkesztőségi szervezetet ma biztonsággal évi 300 millió forintból lehetne fenntartani. Jó lett volna összevetni ezt a pénzügyi eredményt a vele egy időben indult Vs.hu tavalyi produkciójával, de az ő eredményeik egyelőre nem jelentek meg. A legnagyobb hírszájtot, az Indexet kiadó, a kormány által putyinista propagandamódszerekkel támadott Spéder Zoltán CEMP-je 275 milliós nyereséggel zárt. (A Magyar Narancsot és a magyarnarancs.hu-t kiadó Magyarnarancs.hu Kft. mérleg szerinti vesztesége 2015-ben 21 millió forint volt – a szerk.) A vízválasztó sok szempontból az idei év lesz. Nagy kérdés, hogy a tavaly elindult átrendeződés és az idei kormányzati médiahadjárat szétveri-e a független sajtó maradék állásait is, s mi tud talpon maradni a kormánypropagandán és a Simicska-érdekeltségeken kívül a 2018-as választásokig. |
| Közlemény A magyar médiapiaccal foglalkozó előző cikkünk (A hőn óhajtott egyensúly, Magyar Narancs, 2015. május 26.) megjelenése után a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. hivatalos levélben kifogásolta cikkünk azon állítását, miszerint egyes terjedő verziók szerint a Mediaworks mögött valójában nem a Vienna Capital Partners tulajdonosa, Heinrich Pecina, hanem maga Spéder Zoltán áll. A Mediaworks szíves közlése szerint, melynek ez úton teret adunk, „a magyar és osztrák céginformációk alapján könnyen ellenőrizhető tény, hogy a Mediaworks cégcsoport a Vienna Capital Partners közvetett tulajdonában áll, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Spéder Zoltán a Mediaworksben sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal nem rendelkezik”. |
