„Szívesen beszélek külső tényezőkről is, de ezt egy rossz iskolának tartom. Én abban nőttem föl, hogy ha valami nehézség volt itthon, akkor arra hivatkoztak a komcsik, hogy kívülről gyűrűzik be, később a liberálisok meg azt mondták, a világgazdaság trendje. Ezt fölmentésként használták arra, hogy ha ilyen nehéz helyzet van, akkor itt sem mehetnek jól a dolgok” – mondta Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen külső tényezők befolyásolják ma a magyar gazdaságot. A miniszterelnök hozzátette:
„Ezt én mindig idegesítőnek, felelősségáthárításnak, magyarázkodásnak találtam.”
Magyarországon „békeköltségvetést” vagy „háborús költségvetést” kellett csinálni az amerikai elnökválasztás eredményétől függően, „és mi békeköltségvetést csináltunk” – folytatta Orbán a Telex összefoglalója szerint, majd szerényen megjegyezte: „Nem azt mondom, hogy szerencsénk van, hanem jól láttuk előre a folyamatokat.” Trump győzelmével kapcsolatban ezután arról beszélt, „a magyar gazdaság azzal számol, hogy egy nagyon erőteljes, pozitív külső hatás ér majd bennünket.”
Ezzel szemben a negatív hatások a kormányfő szerint Európából jönnek, ott nem látja, mitől változnának a dolgok. „Talán a béke az egész európai gazdaságra is pozitív hatást gyakorol majd, de olyan vezetői döntést Európában sem Brüsszeltől, sem Berlintől, sem Párizstól nem látok és nem várok, aminek egyébként pozitív hatással van a magyar gazdaságra.” Azzal kapcsolatban, hogy a szakértők szerint a gazdasági kilátásokról az árulja el a legtöbbet, hogy a családok és a vállalkozások hogyan látják a jövőt, Orbán arról beszélt: „A biztonság, a kiszámíthatóság határozza meg a családok gazdálkodását. Ezért is van, hogy a nők vezetik a családokat tulajdonképpen. A nőknek, az asszonyoknak az életösztöne alapvetően a biztonság, mindig kell lennie valami konyhapénznek, tartaléknak.”
„A háziasszonyok pontosan tudják, hogy mikor lehet, és mikor nem lehet költeni”
– foglalta össze Orbán, hogy a közgazdászok szemléletével ellentétben szerinte miért jó rábízni az emberekre, hogy mikor költik el a pénzüket. „Nem hiszem, hogy egy gazdaságpolitikát kizárólag a kormány meg tudna határozni. Nekünk vannak programjaink, ajánlataink, de azt ők döntik el, részt vesznek-e benne” – magyarázta.
Orbán Viktor a hosszan beszélt a politikai korrupcióról azzal összefüggésben, hogy az amerikai kormány leállította az USAID-támogatásokat. „Dőlt ide a pénz magukat civilnek tartó szervezetekhez, médiavilághoz, újságírókhoz, politikusokhoz” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy annak „föltárása”, hogy „hogyan működött ez a rendszer, hogyan befolyásoltak kormányzati döntéseket, esetleg parlamenti döntéseket, közvéleményt, egyáltalán hogyan befolyásolták a közéletet, a tavasz egyik legfontosabb feladata”, ahogy a „védelmi mechanizmusok” kiépítése is.
Orbán arról is beszélt, hogy „sok millió, esetenként 10 millió eurót fizettek nagy hollywoodi amerikai mozisztároknak, szórakoztatóiparbeli hírességeknek azért, hogy elmenjenek Kijevbe és támogassák az orosz-ukrán háborút, és ne a béke mellett álljanak ki, hanem a háború folytatása mellett. És ilyenből rengeteg van.”
Ebből a „befolyásolásból” Orbán szerint a magyaroknak is „jutott bőségesen”, de „ez a nagy gépezet az egész világban bevetette a manipulációs technikáit”. Arra a kérdésre, hogy milyen ellenállásba ütközhet Magyarországon az ezzel szembeni „védelmi mechanizmusokkal” kapcsolatos jogalkotási munka, illetve maga a feltárás, a miniszterelnök azt mondta:
„Semmilyen ellenállásra nem számítok. Csak a kormányon múlik, csak a parlamenti többségen múlik, amennyire eltökéltek.”
Orbán szerint Magyarországnak rá kell csatlakoznia az amerikai tényfeltárásra, és „pontosan azt kell csinálnunk, amit Amerikában csinálnak, nemcsak a tényfeltárásban, hanem a védekezésben is”.
