Akár 150-nel száguldhatott és versenyezhetett is az Árpád hídi halálos balesetet okozó autós

  • narancs.hu
  • 2023. július 2.

Bűn

Az Árpád hídon maximum 70-nel lehet menni.

130-150 kilométer per órával hajthatott az az autós, aki péntek éjjel a fővárosban, az Árpád hídon okozott halálos balesetet.

Mint ismert, a sofőr letarolta a szalagkorlátokat, és halálra gázolt egy épp ott tekerő biciklist, aztán visszapattant az útra, ahol egy másik autóval ütközött.

A balesetben a két sofőr és a biciklis megsérült,

a biciklis, egy 26 éves férfi a kórházban belehalt a sérüléseibe, az (eddig ismeretlen korú) sofőrök zúzódásokkal és törésekkel kerültek kórházba.

 
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Az RTL Híradójánaknek nyilatkozó igazságügyi szakértő szerint a szalagkorlát csak a hídon engedélyezett sebességtartományban véd – az Árpád hídon maximum 70-nel lehet menni–, de a balesetet okozó sofőr valószínűleg jóval gyorsabban, 130-150 kilométer per órás sebességgel is száguldozhatott. Erre lehet következtetni abból is, hogy az autók több mint száz métert sodródtak az ütközés után.

A baleset körülményeit még vizsgálják, a sofőr ellen büntetőeljárás indult. Vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a két autós versenyzett egymással.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.