A hét kampányeseménye
Február 21-én elindult az aláírásgyűjtés, hivatalosan is itt a kampány! Ez persze csak papíron van így, hiszen ahogy minden releváns politikai elemzőműsorban elhangzik, már minimum második éve élünk folyamatos kampányban, de ha ehhez hozzáadjuk a kormányzati tájékoztatónak hazudott Fidesz-kampányokat, akkor minimum 2015 óta. Ettől függetlenül persze tény, hogy elindult az aláírásgyűjtés, aminek a tanulságai eddig egészen világosak: a Tiszának és a Fidesznek tulajdonképpen a nulladik percben összejött a választókerületenként elvárt 500 szignó, a többi pártnak vagy egyes jelölteknek általában sokkal lassabban. Olyannyira, hogy még cikkünk megjelenésekor sem jött össze egészen ismert neveknek sem ez a szám. Ennek egyébként hétfő reggel a Csepelt már többször is megnyert Szabó Szabolcs vonta le a következtetéseit: az Együttből indult képviselő úgy döntött, kiszáll a versenyből, mivel az aláírások gyűjtése során egyértelműen az lett a tapasztalata, hogy nem tudna győzni függetlenként.
A hét hazugsága
Az aláírásgyűjtés egészen őrületes erőfitogtatásba torkollt a Fidesz és a Tisza között. Magyar Péter 250 ezer aláírásról beszélt, a Fidesz viszont a Nemzeti Választási Irodához (NVI) beérkezett adatokra hivatkozva állítja, hogy a Tisza csak 110 ezret adott le, miközben ők 196 ezret. A párt egyik elemzőnek hazudott szócsöve, az Alapjogokért Központ kérte ki az adatokat, amiket az NVI rekordgyorsasággal ki is adott. Azt már a parádés érvelésekre mindig kapható Szánthó Miklós nem részletezte, hogy az NVI egyáltalán nem számolja meg az összes aláírást, csak a minimum 500-ig, és csak a leadott ívek számát közölték. Ebben az a jó, hogy tulajdonképpen akárhány választási ívet fel lehet venni és le lehet adni, szélsőséges esetben akár nulla aláírással is, tehát a kormánypárt által megingathatatlan tényként tálalt adat egyszerűen nem létezik. Ez nem jelenti azt, hogy ne gyűjthetett volna akár több aláírást a Fidesz a Tiszánál, ahogy fordítva sem elképzelhetetlen a dolog, de még ebből a ködös helyzetből is sikerült kihozni egy ordas kamuzást.
A hét botrányai
A Fidesz alapvetően a külpolitikára építi az idei kampányát. Mivel az elmúlt években a teljes magyar külpolitikai orientációt, minden szövetséget és döntést sikerült Orbán Viktor személyes érdekekeibe állítani, így már nem is csodálkozik azon az ember, hogy a magyar kormány a háborúban álló Ukrajnával való izmozásból csinál kampánytémát. Így történheett, hogy mivel továbbra sem jön semmi a Barátság olajvezetékből – amit egyébként az oroszok bombázták le –, a magyar kormány pedig épp most döntött úgy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aljasságából nem engedik át a kőolajat Magyarországra a vezetéken, emiatt leállították a dízelszálítást Ukrajna felé, és akár az árammal is leállhatnak. Az orosz energiát amolyan szent grálként előadó magyar kormánynak abban akár igaza is lehet, hogy az ukránok valószínűleg nem túl lelkesek egy olyan olajvezeték újraindításának ügyében, aminek Európa két masszívan putyinista kormánya (rajtunk kívül a Szlovákok vehetnek még kőolajat Oroszországból) a vásárlója, ugyanakkor a tájékoztatás tulajdonképpen minden körülményt és tényt kihagy az egészből. Ráadásul a magyar állam valójában nem humanitárius okokból adott dízelt Ukrajnának, hanem kifejezetten jól keresett rajta: így történhet meg az, hogy kampánycélokból és az orosz függés fenntartása és az ukránellenes kampány kedvéért már megint kicsit megrövidítik az államkasszát. Mindegy, úgysem az ő pénzük ugye. Időközben Tatárföldön egy kulcsfonttású szivattyúállomást is támadás ért, szóval az üzemeltetéshez már azt is gyorsan helyre kéne állítani, ezúttal Oroszországnak. Valamiért azt gyanítjuk, őket kevésbé fogja sürgetni Szijjártó Péter.
A múlt hét második felében elképesztően minősíthetetlen kampányvideóval állt elő a kormánypárt. A Fidesz budapesti szervezete által közzé tett AI-képsorokon egy kislány az ablakon kitekintve várja haza az édesapját, az anya kisírt szemekkel, megtörve dolgozik a konyhában. Amikor a lány rákérdez az apjára, látjuk a férfit is: a sárban térdel bekötött szemmel, egy ellenséges tiszt pisztolyt szegez a fejéhez és eldördül a lövés. A Fidesz a biztos választás – mondja egy hang. Ahogy erről a förtelemről publicisztikánkban megírtuk, a párt ezzel lényegében azt üzeni, ha nem a Fideszre szavazol, meghalsz.
A hét képe
Schiffer András egykori ellenzéki reménység és főállású megmondóember is aláír. Nem is akárkinek: a Munkáspár és Szolidaritás pártszövetségnek Ha az elmúlt évek teljesítményét nézzük, akkor jó eséllyel nem kerülnek rá a szavazólapra, de nem is ez a fontos. A fontos az, hogy az utóbbi években a NER különféle szintjeire berendezkedett férfi politikai evolúciója azért mégis csak új pontra érkezett: az ügynökakták nyilvánosságra hozásának egykori leghangosabb követelője végül is Kádár János utolsó vállalt örökösének, Thürmer Gyulának szurkol.
A hét Magyar Narancs-cikke
A Tisza két hete megejelent programját elemeztük alaposan lapunk legfrissebb számában. A legnagyobb kérdés természetesen az, kormányra jutása esetén mit fog tudni megvalósítani belőle Magyar Péter pártja.
