Mennyit fizetnének a szupergazdagok a Tisza-program szerint?

Gazdaság

A magasabb adókulcs bevezetését a Tisza az egymilliárd forint feletti vagyon adóztatásával bekkelné ki, ami elsőre jól hangzik, valójában azonban több sebből vérzik. 

Vajon hányan fizetnének vagyonadót, ha azt tényleg bevezetnék? A Blochamps Capital tanácsadó cég számításai szerint nem sokan. A legfelső egy százalék, ami 40,4 ezer háztartást, kiskorúakkal és egyéb, aktív és inaktív családtagokkal együtt 113 ezer főt jelent, nagyjából 50 ezer milliárd forint nettó vagyont birtokol. A lakosság teljes nettó vagyona, összehasonlításképpen, 2025-ben 274 ezer milliárd forint volt a tanácsadó cég számításai szerint, tehát ebből birtokol 50 ezer milliárdot a felső egy százalék, a maradék 99 százalék pedig osztozik 224 ezer milliárdon. Utóbbi átlagosan 56 millió forint vagyont jelent.

A felső egy százalék által birtokolt 50 ezer milliárd forint háztartásonként 1,2 milliárd forint vagyont jelent átlagosan, ez épp a tervezett vagyonadó fölött van valamennyivel. A vagyonadót 25 ezer háztartásnak kellene megfizetnie nagyjából 16,5 ezer milliárd forint értékű vagyon után – van, akinek a vagyona nem éri el az egymilliárd forintot, és akié meghaladja, annak is csak az egymilliárd forint feletti rész után kellene fizetnie. Egy százalék vagyonadóval számolva ez 165 milliárd forint, háztartásonként átlag 6,6 millió – utóbbi egy húszmilliós fizetés havi adójának és járulékterhének felel meg, de persze szegény Mészáros Lőrinc az 1749 milliárd forint vagyona után egymaga 17,48 milliárd forintot kellene fizessen.

Mielőtt még gyűjtést szerveznénk: a leggazdagabb egy százalék öt év alatt több mint 18 ezer milliárd forinttal növelte a vagyonát, ami évente átlagosan több mint 3600 milliárd forintot jelent, vagyis bankbetétben is többet kamatozik a vagyonuk annál, mint amit adóként be kellene fizetniük.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.