Amikor Mészáros Istvánt 2008 nyarán letartóztatták, Kiskunhalason azt várták: végre rács mögé kerül valaki a közismerten uzsorázásból és a behajtott horribilis kamatokból élők közül. A gyanút a (hivatalosan rokkantnyugdíjas) férfi életmódja, előkelő háza és drága Mercedese kellően megalapozta, a rendőrség és az ügyészség tucatnyi tanúval indította el a vádeljárást súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt. Ám a lendület fél év után megtört, később pedig az öt vádpontból csak egyben találták bűnösnek a férfit. (Mészáros 17 hónapot ült, ma már szabadlábon van.)
Már az első tárgyalási napokon bebizonyosodott, hogy a sértettek elszántsága kevés a vád megtámasztásához és a jegyzőkönyvekben szereplő bűncselekmények bizonyításához. A beidézettek sok esetben meg sem jelentek a bíróságon, de olyan is előfordult, hogy a bírói meghallgatáson ők maguk enyhítették (vagy épp vonták vissza) korábbi vallomásukat. Erre két okuk lehetett. A pórul járt uzsorahitelesek egy része kétségtelenül félt Mészárostól – annak ellenére, hogy hivatalosan soha, egyetlen könnyebb vagy súlyos testi sértés nem történt. Van azonban egy másik oka is a sértettek magatartásában bekövetkezett változásnak.
Fotó: MTI
Egyetlen pofon nélkül
Mészáros után nem sokkal letartóztatták Strausz Istvánt is. A közvélekedés őt is úgy tartotta számon, mint aki rövid lejáratra és irreálisan magas kamatra ad kölcsön pénzt, majd azt adott esetben nyomásgyakorlással követeli vissza – sikerrel. A jelenleg kétéves börtönbüntetését töltő férfit szintén uzsora, zsarolás és más bűncselekmények miatt vették őrizetbe, majd ítélték el.
Megjegyzendő, hogy Mészáros és Strausz nem azok közé tartozott, akik a sajtójelentésekben gyakorta szerepelnek mint a legszegényebbek néhány tízezer forintos jövedelmét szipolyozó „vállalkozók”. Ők tehetős, sok esetben kifejezetten prosperáló céget-cégeket vezető valódi vállalkozóknak adtak gyakran több millió forintos kölcsönt; ráadásul többnyire nem ők hajtották föl kuncsaftjaikat, hanem azok keresték meg őket. Az ügyfelek pedig annak ellenére mindig fizettek, hogy az eredeti megállapodáshoz képest rendre a sokszorosa lett a törlesztett végösszeg. Különös az is, hogy a fizetési hajlandóság azzal együtt is megvolt, hogy – mint mindkettőjük tárgyalása során bizonyossá vált – egyetlen pofontól eltekintve soha senkinek a haja szála sem görbült.
A sértettek vallomásaiból kiderült: a kölcsönkérésekről a legritkább esetben készült hivatalos vagy legalább a bíróság előtt bizonyító erejű dokumentum. Ezek hiányában a vádlottak ügyvédei könnyen ízekre szedhették a vallomások azon elemeit, amelyek a pórul jártak álláspontját igazolták volna akár a valós kárukat, akár az irreális kamatokat, akár a visszafizetéseket, késedelmeket illetően. Többen egészen elképesztő összegeket fizettek vissza: a bíróságon megdermedt a levegő azon meghallgatásokon, amelyeken a sértettek képtelenek voltak érdemben megmagyarázni, miért adtak vissza 600 ezer forint után 8 milliót, vagy az évek során összesen kölcsönkért 14 millióra bő nyolcvanat.
| Kicsiben is védik az uzsorást A sajtóból ismert uzsoravilág főleg a külvárosok legszegényebb negyedeiben működik, ahol nem milliókat kérnek kölcsön az ügyfelek, hanem legfeljebb tízezreket. A tárgyalásokon mégis rendre olyanok derülnek ki, mint azokban az esetekben, amikor „nagyban” játszanak: az ügyfél védi az uzsorást. Aki ugyanis rászorul a hó végi pár ezres kölcsönre, az kérni fog. Amikor pedig uzsorását a – tavaly szigorított jogszabállyal – bíróság elé állítják, nem fogja érdemben megtámogatni a vádat. Ez történt nemrég egy Jánoshalmán elkapott 50 évest férfival, aki a kölcsönadott 50 ezer forintjára végül 600 ezret, majd 120 ezerre már 1,5 milliót követelt áldozataitól. Előzetesbe, majd vád alá került, ám időközben – mint nem hivatalosan értesültünk – maguk a sértettek léptek föl az érdekében. Azzal védték a vádlottakat, hogy ha azok rács mögé kerülnek, nem lesz, aki – akár drága kölcsönnel is – finanszírozza az életüket a hónap végén. Jogász forrásaink nem zárják ki, hogy a helyi igazságszolgáltatás ugyanolyan nehézségekbe ütközik ebben az ügyben, mint a halasi uzsorásokéban: a sértettek maguk akadályozzák a vétkesek megbüntetését. „Ahol nem különíthető el tisztán a bűnös és az áldozat, a gazemberség és a botrányos felelőtlenség, a gátlástalanság és a vétkes ostobaság, továbbá ahol a szegénység felülírja a megfontolt mérlegelést, ott a rendőr, az ügyész és a bíró sem tud hatékonyan fellépni a bűnnel szemben” – értékeli az ilyen ügyeket és a második Orbán-kormány által hozott vonatkozó jogszabályok hatékonyságát egy névtelenséget kérő ügyészségi forrásunk. |
Rendőruzsora
A tehetősek uzsoravilágának sajátos vonása az is, hogy sokszor az uzsoráshoz forduló „ügyfél” sem feddhetetlen; azért keres fel nem hivatalos hitelezőt, hogy a szürke- vagy feketegazdaságban folytatott tevékenységéhez szerezzen forrást. Például a Dél-Alföld több városára kiterjedő ügyben egy volt rendőr, H. A. is érintett, aki mindkét uzsorásnak a tőlük kért pénzek sokszorosát fizette vissza. Ez a férfi hol sértett, hol tanú ezekben az ügyekben – miközben ellene üzletszerűen elkövetett, nagy értékű csalás miatt emeltek vádat, és jelenleg Kecskeméten és Kiskunhalason is folyik vele szemben eljárás. (Úgy tudni, a férfi komoly összegeket kért kölcsön, amiket aztán nem, vagy csak részben fizetett vissza. Nem egy családnak az egzisztenciája ment rá az egyébként ma is nívós szinten élő férfival fenntartott kapcsolatra.) H.-tól a tárgyaláson megkérdezték: miért fordult uzsoráshoz extrakamatos hitelért, ha sikeres vállalkozása révén akár bankhitelhez és fejlesztési pályázathoz is hozzájuthatott volna? H. nem válaszolt erre. Hitelezői vallomásaikban így beszéltek róla: az egyik uzsorás például figyelmeztette „kollégáját”, hogy vigyázzon, mert ő már „kiszívta H. vérét”, mire a másik uzsorás azt felelte: „Akkor csontozzuk ki együtt!” Mindezek ellenére az uzsorás és „áldozata” nem ápolt rossz viszonyt: H. több ízben vendégeskedett a Strausz házaspárnál, sőt, lányuk keresztelőjén is megjelent. A mellékszálak sokszínűségét jelzi az is, hogy Mészáros például a Zuschlag-ügyben elítélt szocialista Weiszenberger Lászlóval együtt szerepel azon a felvételen, amely végül bukásához és elítéléséhez vezetett.
A halasi uzsoraperek tavaly zárultak le: a több tízmilliós ügyeket is mozgató Mészáros István 17 hónap után szabadult. Strausz jelenleg is börtönbüntetését tölti.
| Jogi háttér: elvileg adott Az uzsorát bűncselekménnyé nyilvánító Btk.-módosítást 2008-ban fogadta el a parlament. Ilyen bűncselekményt az követ el, aki a sértett helyzetét kihasználva üzletszerűen köt olyan megállapodást, amely aránytalan ellenszolgáltatást tartalmaz, és ezzel a sértettet, illetve hozzátartozóját további súlyos nélkülözésnek teszi ki. A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés, bűnszövetségben öt év a felső határ. A Btk. és a Ptk. együttes módosításakor 2011-ben az uzsora-bűncselekmény tényállási elemei közül kivették az üzletszerűséget, így már az is szabadságvesztéssel büntethető, aki akár egyetlen alkalommal ad kölcsön és követel visszafizetést uzsoraalapon. A módosítás a bíró számára lehetővé teszi, hogy korlátlanul enyhítse annak a büntetését, aki ilyen bűncselekményt maga jelent és tár fel a hatóságnak. |
