Almásfüzitő

Méreg folyik a Dunába

  • Mészáros Gyula
  • 2012. január 10.

Kis-Magyarország

A vörösiszap-tározó melletti utcában kiemelkedően magas a rákos megbetegedések száma, a környéken az arzén hússzorosa a megengedett értéknek. Nincs szabálytalanság, mindez legális. Az ügyészség most vizsgálja a környezetvédők beadványát.

„A hulladékot az ország minden tájáról hozzák ide. Egészen irtózatos szaga van, amikor leöntik mellénk, ide a tározóba” – mondja Nagy László, aki a vörösiszap-tározótól pár száz lépésnyire, a Béke utcában lakik Almásfüzitőn. Ingatlana eladhatatlan hosszú évek óta, ehhez a kellemetlenséghez azonban nem mérhető az a tény, hogy a Béke, valamint a környező utcák lakosai körében kiemelkedően magas a rákos megbetegedések száma. Nagy László elmondta azt is, hogy a tározó oldalán kis patakban folyt ki a toxikus lé, a veszélyes folyadék pedig beszivárog a kertjeikbe, sőt beszivárog a Dunába is. A tározó egyik oldala ugyanis egyben a Duna árvízvédelmi töltése, amiből folyamatosan szivárognak a mérgek.


 

Ehhez képest teljesen másképp látja a helyzetet a helyi önkormányzat. „Almásfüzitő és Dunaalmás nemrég, egymástól függetlenül fellépve, önkormányzati testületi határozatban állt ki a hetedik tározó folyamatban lévő rekultivációja (azaz újrahasznosítása – a szerk.) mellett. A lefedés folytatása a helyiek életminőségét javítja. Az ott élőknek kiemelten fontos a kiporzás okozta légszennyezés megakadályozása” – írta még novemberben a Népszabadság.
Az, hogy a légszennyezés megakadályozása fontos – evidencia. Az pedig tény, hogy a füzitői timföldgyár működése alatt a vörös szállópor a környéken mindennapos jelenség volt. „A munkanap úgy kezdődött, hogy az ember bement az irodába, és lesöpörte az asztalra és az iratokra fél nap alatt rakódott porréteget” – emlékszik vissza egy dolgozó. Azt a szennyezést, ami – ahogy az ajkai katasztrófa után már mindannyian tudjuk – asztmát és tüdőproblémákat, veseelégtelenséget okozhat. A munkások és a timföldgyár környékén lakók hosszú évekig ezzel éltek együtt. A timföldgyárat húsz éve zárták be.
Ezután logikus volt, hogy a szennyező vörösiszapos felületet mielőbb le kell fedni. Ennek megvan a szakszerű módja, fóliával és vastag termőtalajjal néhány hét alatt biztonságosan letakarható a felszín – ahogyan ezt már számos vörösiszap-tározónál meg is oldották. Almásfüzitőn azonban nem ez történik.
A befedést ugyanis a Tatai Környezetvédelmi Zrt. végzi – több mint 15 éve. Ráadásul veszélyes vegyszerekből, olaj- és fémiszapból, hulladékégetői salakból készült szennyezett földet terítenek a vörösiszapra, a folyamatot pedig „rekultiválásnak, komposztálásnak” nevezik. Erről viszont mások mellett a Greenpeace is úgy gondolja, hogy nem fedi a valóságot, mert – érvelnek a zöldek – a szervetlen veszélyes anyagok nem úgy működnek, mint a kertvégi komposztláda. Még ha össze is keverik a mérgeket, jó részük nem bomlik le, azok nem ártalmatlanítják, csak hígítják a hulladékot.
A környezetvédők december elején talajmintát vettek, és a laboratóriumi mérések alapján úgy vélték, „a tározóból kijutnak a szennyező anyagok. A tározó melletti partfalból vett talajmintában többek között a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén, a molibdén és a bróm mennyisége.” (Az arzén értéke a megengedett 20-szorosa volt!) A zöld szervezet szerint ez azt is jelenti, hogy a tározó szigeteletlen és szivárog, ezzel pedig a Dunát is mérgezi. A Greenpeace szerint a tározó engedélyében számos szabálytalanság van, ezért ügyészséghez is fordultak, ahol egyelőre még vizsgálják az ügyet.
A vállalatnál azonban úgy vélik, a tározó nem szivárog, értelmezésük szerint a környékre jellemző rendkívül magas talajvízszennyezés a korábbi timföldgyártásból származik. A lakók mégis elkeseredettek. Helyzetüket súlyosbítja, hogy 2010-ben a Tatai Környezetvédelmi Zrt. – 2015-ig – az almásfüzitői 7-es tározóra több mint 650 ezer tonna veszélyes hulladék beszállítására kapott engedélyt. Elköltözni eddig sem tudtak, és ezt követően még kevesebb esélyük lesz. Fordultak ők már az önkormányzathoz, a környezetvédelmi hatóságokhoz, a minisztériumhoz, miután nem akarnak hulladéklerakót a szomszédjukban. Eddig azonban senki sem hallgatta meg őket. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár még októberben a helyzet megoldását ígérte. Az érintettek eddig nem tapasztalták, hogy bármilyen előrelépés történt volna.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.