Komjáti községnél kanyarodunk el Bódvalenke irányába a 27. számú főútról, és pár perc múlva az észak-borsodi faluba érve már látható is az egyik színes házfal a sok közül, amely a kétutcás községet ismertté tette. A 208 fős település az elmúlt években vált híressé egy Egyiptomból kölcsönvett ötlet nyomán, miután a falu 59 házából eddig 33-nak került a hátsó falára nagyméretű szekkó.
| ||
Keskeny, aszfaltozott út kátyúit kerülgetve jutunk el a kétutcás falu közepén álló projektházhoz. Előtte kaszálják, takarítják az árkokat, a kikerülő iszapot és a lekaszált füvet egy pótkocsira dobálják. A polgármester – akivel később beszélnünk is sikerült – közelről figyeli a közhasznú dolgozók tevékenységét. Megtudjuk az egyik közmunkástól, hogy másnap (a helyszínen múlt szerdán jártunk – a szerk.) adják át a babaházat, ahová Kovács Zoltán államtitkárt várták, de csak valamelyik helyettese érkezik az eseményre.
| ||
A projektházban találjuk Pásztor Esztert is. Hozzá köthető a bódvalenkei projekt, amivel a társadalomban erősen gyökerező előítéletek ellen vette fel a harcot évekkel ezelőtt. Mindehhez pénz is kellett, amit – ezt már ő mondja – ismertsége révén többnyire sikerült megszerezni. Az asszony azt mondja, az első időszakban cégektől és magánszemélyektől érkeztek támogatások, amiből néhány ötlet megvalósult.
Havi nyolcezer forintból
Amikor megteremtették az alapokat, már pályázatokat adtak be. Csakhogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és az EMVA-pályázatok sorsa mindig elutasítás lett, pedig vendégszobákkal akarták bővíteni a projektházat, hogy szállást tudjanak kínálni a turistáknak. „Ehhez még étterem is kellene” – jegyezte meg Pásztor Eszter, bár a faluban ma összesen egy élelmiszerbolt van, a posta mobilhálózaton működik, és a térerő is akadozik itt, a szlovák határ közelében.
| ||
Ezenkívül tervben volt még egy tanösvény kialakítása is, 2013-ban pedig biomasszaprojektre pályáztak. Utóbbi a környéken keletkezett fahulladék és az erdők tisztítása során felgyülemlett gallyak aprítását célozta. A kassai, a rimaszombati és a miskolci biomassza-erőművel keretszerződést kötöttek az Innova-Eco Kft. közvetítése révén a faapríték beszállítására, de mivel a pályázat nem nyert, így nem tudták beszerezni a munkához szükséges gépeket és szerszámokat. Amikor idén áprilisban kiderült, hogy ezt a pályázatukat is elutasították, 12 embert kellett elküldeni. „Nehezen viselték el, hogy újból munka nélkül maradnak” – mondta Pásztor. Indítottak varrodát is, ahol négy asszony hegesztő-védőruhákat készített. Ebbe a budapesti GS-Pipe Kft. ügyvezetője, Sike Péter adott félmillió forintot, és ők voltak az első megrendelők is. Csakhogy hamarosan két munkavállaló egészségügyi okok miatt nem tudta a munkát tovább vállalni. Ezt az ötletet ez akasztotta meg.
| ||
Ottjártunkkor Pásztor Eszter megemlítette a rendbe tett horgásztavat is. Szóba került, hogy három éve rávette a helyi családokat, hogy műveljék meg kertjeiket, és azt is mondja, néhányuk kivételével a feladatot ma is végzik, amihez minden évben ingyen biztosít vetőmagot. Ehhez segítséget
| Egy eredmény Nagy segítséget jelent a helybelieknek Esti Nóra is, aki Waldorf-módszeres fejlesztő foglalkozásokat tart gyerekeknek. Az önkéntes egyetemisták és szociális dolgozók munkája már látható. 2009-ben 28 bódvalenkei tanulóból 24 megbukott, 2013-ban viszont 38 gyerekből mindössze egynek kellett osztályt ismételnie. |
kapott Hollandiából és a Magyar Református Szeretetszolgálattól is, de előfordult, hogy ő vásárolta meg és osztotta szét a rászoruló családoknak az elvetni valót.
Legújabb kezdeményezésük a Biztos Kezdet Gyerekház Program most valósult meg – az átadó múlt csütörtökön volt. A projekt révén „kaptak” két óvodapedagógust, akiket az Edelényi Kistérség Többcélú Társulás 2015. április 30-ig alkalmaz egy 500 milliós felzárkóztató programon belül. Ők segítenek a felgyűlt szociális hátrányok eltüntetésében. Az új intézmény egy különleges bölcsőde, ahová a babák és a mamák együtt járnak. Az anyák saját gyermekükön gyakorolhatják a fürdetést, az öltöztetést. Pásztor tapasztalatai szerint a fiatal anyukák erejét és tudását sokszor meghaladja a gyermeknevelés. Az Angliából származó ötlet nyomán a babák és az anyák rendszeresen juthatnak élelemhez is.
| ||
2009-ben felmérést végeztek a helybeli roma családok egy főre jutó jövedelméről, amibe beleszámított a feketemunka után járó fizetés is. Akkor 16 ezer forint jött ki, ám az elmúlt év februárjában az összeg 8 ezerre esett vissza – ez a KSH által megállapított létminimum egytizede.
Freskófalu vs. polgármester
Többen élnek a faluban ellátás nélkül, mivel a törvények szerint a 18. évét betöltött fiatal után nem jár családi pótlék. (Közülük sokan segélyre azért nem jogosultak, mert nincsen meg a ledolgozott 200 munkanapjuk.) A munkaügyi központtal viszont minden állástalannak kapcsolatot kell tartania, ami legközelebb Edelényben van, ahová az utazás közel háromezer forintba kerül. Ha valakinek azonban nincs pénze, és nem tud utazni, az nem is kaphat segélyt – ördögi kör. Pásztor Eszter mindehhez hozzátette: a szegénység elmélyülésével egyre fiatalabb korban szülnek a lányok, és akad olyan 18 éves fiatal is, akinek már három gyermeke van. A községben 34 fő négy év alatti gyermek él, közülük 28-nak az édesanyja még nem érte el a felnőttkort. Mindez növeli a szegénységet, amiből az következik, hogy az éhező anyák éhező gyerekeket nevelnek.
| ||
Összességében Pásztor Eszter elmondta: úgy érzi, sokszor ütközik falakba, ráadásul a falu
| Évi hatezer „Aki Bódvalenkére látogat, nem úgy távozik onnan, ahogyan érkezett” – mondja Pásztor Eszter, akinek becslése szerint 2013-ban közel hatezer látogató tekintette meg a freskófalut. A látogatók az USA-tól Japánon át számos országból érkeznek a freskófaluba. A helyi családok egy része vállalta, hogy étkezést biztosít az ideérkezőknek. |
vezetésével sem találja meg az összhangot. Az angol tolmács örömmel nyilatkozik a külföldi sajtónak, járt már Bódvalenkén a Reuterstől a Washington Poston át az El Dzsaziráig számtalan stáb, akik bemutatták az ott zajló munkát. Sikerült megnyerni az ügynek a kortárs európai és hazai roma festészet több alakját, akik „letették kézjegyüket” a falakon. Riportalanyunk úgy fogalmaz: nem feneketlen kútba öntik a kapott támogatást, ezért „állambácsi” is nyújthatna némi segítséget az ötletek valóra váltáshoz, amelyekkel összességében a munkahelyteremtést célozzák meg.
Azt már a helyi független polgármester sem cáfolja a magyarnarancs.hu-nak, hogy nincs a felek közt jó viszony. Tóth János nem rejtette véka alá, hogy nem szimpatizál a Bódvalenkén elindított kezdeményezéssel. Szerinte az egész csak a pénzről szól, ami mindig elfogy, és a falak kiszínesítésén túl semmi más nem történik. Kifejtette: olvasott már a kiskertprogramról, de körbe kell nézni, hány udvarban van veteményeskert. Amióta a projekt elindult, azt látja, hogy egyre fiatalabb korban szülnek a lányok ahelyett, hogy „tanulnának és megpróbálnának kijutni a munkaerőpiacra, akár az ország más térségében”. „Márpedig ha tizenévesen berendezkednek a segélyből élésre, félő, hogy egész életüket így élik majd le” – vélekedett. A szegénység ellenére különösebb gondja nincs a közbiztonsággal, amihez az is kell, hogy a falu 2-3 „renitense” időnként börtönbe kerül. „Ilyenkor a halastavából sem lopják a halakat.”
| ||
Pásztor Esztert is megkérdeztük az ellentét okáról. Szerinte a polgármesternek az lehet a baja, hogy nem tud hasznot húzni a programból. Egyébként – mondja Pásztor –, ő a falu legtehetősebb embere, hiszen földdel is rendelkezik sőt, előfordul, hogy munkát ad néhány helybeli embernek. A halastó mellett állítólag pálinkafőzdéje is van. Most tölti első ciklusát, főállásban pedig a mentőknél dolgozik.
Nyitni kéne
A projektházban alacsony, szőkés hajú asszonyt szólítottunk meg. A 48 éves Katalin elmondta, három gyermeke és öt unokája van, amikor teheti, segít a projektben. Hat hónapig a polgármesteri hivatalban dolgozott, így „leszámolása után” 40 ezer forint munkanélküli-segélyre volt jogosult, de június 1-jétől már csak 22 ezer 800 forintot kap, ahogy élettársa is.
| ||
„Ez a jövedelem csak annyira elég, hogy ne haljunk éhen, élelmen kívül másra nem futja.” Ő is elmondta, hogy rajtuk kívül még sok szegény ember él Bódvalenkén, akik szeretnének dolgozni, de a környéken „csak álom a munkahely”.
| 90 százalékban a Fideszre Az elmúlt négy évben az önkormányzat beadott néhány pályázatot a közmunkaprogramra, fejlesztések viszont nem történtek. Az áprilisi választásokig működött a téli közmunkaprogram, amibe szinte minden családból bevontak valakit. Ez közel 60 embert jelentett, most viszont kilenc közmunkás jut Bódvalenkének. Pedig az egész falu Fidesz-szavazó volt: áprilisban a 71 leadott szavazatból 66 a kormánypártra, négy a Jobbikra és mindössze egy darab érkezett az ellenzéki összefogásra. |
| | ||
| | ||
Jóllehet, a fotózás során mindenki barátságosan fogadott, behívtak az udvarukra, és azt sem bánták, ha szerepelnek a képen. A Petőfi út egyik kapuja előtt egy 18 év körüli, alacsony nő sétált el két év körüli gyerekével, majd azzal fordult hozzánk, hogy éhes, kérne pár száz forintot.
Szintén a Petőfi úton találkoztunk egy 60 év körüli asszonnyal, aki először ragaszkodott a névtelenséghez, majd inkább megadta a telefonszámát, hogy ne lássák újságíróval a falubeliek. A telefonban elárulta, hogy néhányan még mindig elzárkóznak a festménytémától, pedig sok házról pereg a vakolat, és a szekkók is jobban mutatnak, mint a csupasz, sérült falak. Naponta látta az erdőre járó embereket, és sajnálja, hogy be kellett fejezniük a biomasszaprogramot, mert ő is látott benne munkahely-teremtési lehetőséget. Azt mondta: örül a turistáknak, csak az a baj, hogy más településeken költik a pénzüket, mivel helyben még nincs szálláslehetőség, nincs étterem vagy egyéb olyan látnivaló, ami több napig Bódvalenkén tartaná őket. „Nyitni kellene a vendégfogadás irányába, hogy ne csak átmenő forgalom legyen a községben.”
| Szimpatikus kezdeményezés? Ha Ön vidéken él, és ismer olyan kezdeményezést, amely a helyi közösség életkörülményeit kívánja jobbá tenni és érdemes a bemutatásra, kérjük, írjon nekünk levelet a . |
