A Netflix új romantikus filmjében semmi új és semmi romantikus nincs

Mikrofilm

Az oxfordi évem most jött ki, de mintha máris ezerszer láttuk volna – csak épp jobban és hatásosabban elkészítve.

Egy nő egy egzotikus/romantikus helyre utazik, ahol szerelembe esik – régi toposz ez, amelynek egyik klasszikus és jobban sikerült képviselője például az Ízek, imák, szerelmek. A 2020-ban debütált, immár ötödik évadjánál járó Emily Párizsban sorozat elképesztő sikere óta viszont a Netflix valósággal ontja magából az erre a sablonra épülő, egy kaptafára készült filmeket. A Nem várt találkozásban egy nő Veronába utazik a szakítása után, ahol beleszeret egy brit pasiba, aki véletlenül ugyanoda foglalt szállást, ahova ő. A tökéletes párosításban egy amerikai üzletasszony vetődik egy ausztrál birkafarmra, ahol természetesen egy jóképű férfi várja. A karácsonyi kastély egy skót kastélyban játszódik, és karácsonyi hangulattal vegyíti a jól bevált sémát. A Love & Gelato – Firenzei nyár helyszíne ismét csak Olaszország, de a történet ugyanaz; és ez igaz A tűzforró nap alatt – az Amalfi-parton című műremekre is.

A Netflix legújabb filmsikere ugyancsak ebből a kottából játszik – csak épp egy másik, hasonlóan elkoptatott alműfajt, a melodrámát is belekeveri a dologba. Az oxfordi évem főszereplője Anna (Sofia Carsonnak nem ez az első romantikus Netflixes mozija: korábban az örökbecsű Bíbor szívekben és az Álomlistában láthattuk), az ambíciózus amerikai lány, aki azért érkezik Oxfordba, hogy a viktoriánus költészetről tanuljon. Persze már iskolakezdés előtt összefut a csélcsap és nőcsábász Jamie-vel (Corey Mylchreestnek ez az első jelentősebb filmszerepe, de ismerős lehet a Sandman: Az álmok fejedelme és a Sarolta királyné – Egy Bridgerton-történet sorozatokból).

A romkomok állandó, legfontosabb pontja az ún. meet-cute, azaz az első találkozás. Az oxfordi évem ebben sem váltja meg a világot: Jamie menő kocsijával egy pocsolyába hajtva lefröcsköli Annát, majd összefutnak egy kajáldában. Természetesen hamar kiderül, hogy nem utoljára látták egymást: Jamie lesz Anna tanára az egyetemen. A páros eleinte szokás szerint évődik egymással, ám hamar szerelembe esnek, majd nyilván amikor kiderül, Jamie miért is fél annyira az elköteleződéstől, a film romkomból hirtelen romantikus drámává változik – és ekkor kezdődik csak az igazi lejtmenet.

Egyszerű, habkönnyű vígjátékként ugyanis Az oxfordi évem pont olyan, mint a műfaji felhozatal 90 százaléka: van benne egy tanácsokat osztogató meleg jóbarát és egy szerelmet nehezen találó barátnő, vannak benne randik, partik, félreértések és kínos szituációk. Persze egyikben sincs semmi eredeti, de az angliai helyszín és a főszereplők, akik úgy festenek, mintha most léptek volna le egy divatposzterről, mindezt elviszik a hátukon, az ilyen filmek kedvelői nem is nagyon várnak el mást a műfajtól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.