Egy nő egy egzotikus/romantikus helyre utazik, ahol szerelembe esik – régi toposz ez, amelynek egyik klasszikus és jobban sikerült képviselője például az Ízek, imák, szerelmek. A 2020-ban debütált, immár ötödik évadjánál járó Emily Párizsban sorozat elképesztő sikere óta viszont a Netflix valósággal ontja magából az erre a sablonra épülő, egy kaptafára készült filmeket. A Nem várt találkozásban egy nő Veronába utazik a szakítása után, ahol beleszeret egy brit pasiba, aki véletlenül ugyanoda foglalt szállást, ahova ő. A tökéletes párosításban egy amerikai üzletasszony vetődik egy ausztrál birkafarmra, ahol természetesen egy jóképű férfi várja. A karácsonyi kastély egy skót kastélyban játszódik, és karácsonyi hangulattal vegyíti a jól bevált sémát. A Love & Gelato – Firenzei nyár helyszíne ismét csak Olaszország, de a történet ugyanaz; és ez igaz A tűzforró nap alatt – az Amalfi-parton című műremekre is.
A Netflix legújabb filmsikere ugyancsak ebből a kottából játszik – csak épp egy másik, hasonlóan elkoptatott alműfajt, a melodrámát is belekeveri a dologba. Az oxfordi évem főszereplője Anna (Sofia Carsonnak nem ez az első romantikus Netflixes mozija: korábban az örökbecsű Bíbor szívekben és az Álomlistában láthattuk), az ambíciózus amerikai lány, aki azért érkezik Oxfordba, hogy a viktoriánus költészetről tanuljon. Persze már iskolakezdés előtt összefut a csélcsap és nőcsábász Jamie-vel (Corey Mylchreestnek ez az első jelentősebb filmszerepe, de ismerős lehet a Sandman: Az álmok fejedelme és a Sarolta királyné – Egy Bridgerton-történet sorozatokból).
A romkomok állandó, legfontosabb pontja az ún. meet-cute, azaz az első találkozás. Az oxfordi évem ebben sem váltja meg a világot: Jamie menő kocsijával egy pocsolyába hajtva lefröcsköli Annát, majd összefutnak egy kajáldában. Természetesen hamar kiderül, hogy nem utoljára látták egymást: Jamie lesz Anna tanára az egyetemen. A páros eleinte szokás szerint évődik egymással, ám hamar szerelembe esnek, majd nyilván amikor kiderül, Jamie miért is fél annyira az elköteleződéstől, a film romkomból hirtelen romantikus drámává változik – és ekkor kezdődik csak az igazi lejtmenet.
Egyszerű, habkönnyű vígjátékként ugyanis Az oxfordi évem pont olyan, mint a műfaji felhozatal 90 százaléka: van benne egy tanácsokat osztogató meleg jóbarát és egy szerelmet nehezen találó barátnő, vannak benne randik, partik, félreértések és kínos szituációk. Persze egyikben sincs semmi eredeti, de az angliai helyszín és a főszereplők, akik úgy festenek, mintha most léptek volna le egy divatposzterről, mindezt elviszik a hátukon, az ilyen filmek kedvelői nem is nagyon várnak el mást a műfajtól.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
