„Mondok vadásztársaság, Mondok zéerté, mi így emlegetjük itt, Karádon. Azt se tudjuk, valójában mi a neve a vadásztársaságának meg az egykori téeszből létrejött mezőgazdasági társaságnak. Mondokéké itt majdnem minden, amerre a szem ellát; sok hektár föld, a mezőgazdasági zrt., a vadászház” – mutat körbe a Somogy megyei falu, Karád határában egy helyi gazda.
| ||
A magyarnarancs.hu azért utazott Karádra, ebbe az 1700 fős, a Balaton déli partjától jó húsz kilométerre fekvő faluba, hogy feltérképezzük az izsáki polgármester, Mondok József itteni birodalmát, és azt is szerettük volna kideríteni, mit gondolnak róla a helyi gazdák. Mondok József az a Fidesz–KDNP-s polgármester, akiről a 444.hu kiderítette, hogy az általa vezetett Izsákra építtetett egy vadászházat 35 millió EU-s pénzből még 2014-ben,ám ahelyett,hogy kiadta volna szálláshelyként, inkább beköltözött oda. 1998 óta vezeti a Bács-Kiskun megyei Izsák várost, de közben több vállalkozása is van, családja benzinkutat működtet Izsákon, 2013-ban trafikkoncessziót is nyert. (A táppoltosként induló Mondok izsáki felemelkedéséről a 168 Óra közölt riportot.) Az Index később megtalálta Mondok másik vendégházát is, amit még több uniós forrásból épített épp a Somogy megyei Karádon, az irodája mellé. „És erre sem mondhatni, hogy nagyon töri magát, hogy bárkinek szállásként kiadja” – állapította meg a helyszínen járva a portál újságírója.
Cégek, földek, millikók
Mondok karádi jelenlétében egy, a falu szélén található, Hársfa utca 2. szám alatti ingatlan játszik kulcsszerepet. Ide van bejegyezve két cége is, az Agro-Wild, valamint a Karádi Mezőgazdasági Zrt., és e mellett az ingatlan mellett épült a korábban említett „vendégház” is. Az izsáki polgármester családi cége, az Agro-Wild Kft. nyert el 50 millió forint támogatást a karádi vadászház építésére, ám ennek elkészültekor az illetékes hivatal ellenőrzést végzett, melynek nyomán végül csak 40,8 millió forintot fizettek ki az 50-ből.
| ||
Az Agro-Wildet ma már inkább Mondok fia viszi, ő az ügyvezető, de az izsáki polgármester is jelenlegi tulajdonosa. A vadgazdálkodással foglalkozó cég bevételei az elmúlt időszakban meglehetősen megcsappantak: 2013-ban még 76 millió árbevétellel számolhattak Mondokék, egy év múlva már csak 41,5 millióval, 2015-ben pedig mindössze 8 millióval. A Mondok József tulajdonában álló, szintén a Hársfa utca 2. szám alatt székelő Karádi Mezőgazdasági Zrt. a cégadatok szerint 2015-ben 540,7 millió forint árbevételt produkált. Helyi gazdálkodó forrásunk meggyőződése, hogy a karádi vendégházban Mondok „kisebbik fia lakik, Mondok Izsák Bálint”.
| ||
A Somogy megyei Karád és a szomszédos Andocs dobra vert földjei esetében 177 hektár 158 millió forintért lett a Mondok fiúké – ezt olvashattuk ki Ángyán József exállamtitkár somogyi földjelentéséből, amibe a magyarnarancs.hu pillanthatott bele elsőként. (Cikkünk megjelenése után Mondokék jelezték, hogy annak ellenére, hogy ők lettek az árverés győztesei, végül nem ők lettek tulajdonosként bejegyezve.)
„Ez bagatell ahhoz képest, hogy kis túlzással fél Karád az övék” – mondja erre egy, az ősz földművesünknél fiatalabb helyi kisbirtokos. De hogyan is alakult hát ki az izsákiak birodalma a szinte Balaton-közeli községben? – kérdezzük a helyi gazdákat.
Mindenkit levett a lábáról
„A rendszerváltás utáni időkig kell visszamennünk a történetben” – mondja egymás szavába vágva az idős és a fiatalabb gazda. „Érdekes időszak volt az Karádon is. Az olajszőkítéskor nem győztek fordulni a szőkített olajjal teli vagonok Kaposvár és Karád között. Ezzel egy időben az utolsó téeszelnök privatizálta a szövetkezetet, ami valaha nagyon jól menő téesz volt, országos hírű, akadt olyan időszak, amikor az a mondás járta, hogy Bábolna után a második legeredményesebb. Jó földjeink vannak, ebből is látszik. Már akkor is suttogták, hogy valamilyen pénzes ember állhat a téeszelnök mögött. Ma már egyértelmű: ő lehetett a Mondok Jóska. Először csak úgy tűnt föl, mint aki vadászni jár a környékre, azután kibérelte a téeszből lett részvénytársaság földjeit vadászterületnek, majd fölhajtói segítségével elkezdte fölvásárolni a földeket.”
| ||
A helybéli legendárium szerint „végigjárta a Jóska a kocsmákat, fizetett egy kört mindenhol és elhintette, hogy délután négykor a téeszben földet vesz attól, aki jó pénzért eladja” – emlékszik vissza egy olyan helybéli lakos, aki maga is eladta annak idején néhány hektár földjét Mondoknak. „Levett bennünket a lábunkról, jó pénzt láttunk akkor, amikor a földnek alig volt értéke.” Társa gyorsan hozzáteszi: „Ez volt az ország, a magyar vidék tönkretételének időszaka. A kisbirtokosok itt is, másutt is megszabadultak pár hektárjuktól, és ezzel, termény híján abbahagyták az állattartást is. A fénykorban, amikor nagyon ment a téesz Karádon, majdnem háromszázan dolgoztak benne, a falunak meg 2600 lakosa volt. Ma közel ezerrel kevesebb… Közben Mondokéké lett minden, a mezőgazdasági társaság és egyre több föld.” Másik beszélgetőpartnerünk átveszi a szót. „Mire föleszméltünk, már le is zajlott az egész, a szemünk előtt, úgy, hogy sem tenni nem tudtunk ellene, sem belelátni az ügyletekbe. Akinek pénze volt, annak volt szava mindenütt. Annyi területhez jutottak már így vagy úgy – szerintem kétezer hektárnál biztosan több, talán megvan az már háromezer is –, hogy kis túlzással ma már akármerre nézünk, mindenütt vagy bérlők, vagy szomszédok, és ennél fogva elővásárlási joggal bírnak. Sajnos, az úgynevezett földbizottságot is ők elnöklik, pontosabban a nagyobbik fiú, József, és meg tudják akadályozni, hogy fiatal helybéli gazdálkodóé legyen egy eladó földdarab.”
Kocsmai pletykák
Megkerestük Mondokékat cikkünk megjelenése előtt, a földekkel, azaz a Karádi Mezőgazdasági Zrt.-vel kapcsolatban. Azt közölték: a zrt. által használt földterület nem haladja meg az 1200 hektárt. Arra a kérdésre, hogy Mondok Izsák Bálint a karádi vadászházban lakik-e, úgy reagáltak: „a vadászház a 8676 Karád, Hársfa utca 2. sz. alatt található, míg Mondok Izsák Bálint a 8676 Karád, Hársfa utca 4/E sz. alá van bejelentve, és ott is lakik.” Általánosságban pedig úgy nyilatkoztak: „a zrt. működése Karád településen a nyilvános adatok szerint is harminc család kenyérkeresetét biztosítja, ezzel nagyobb bértömeget mozgat, mint a második és harmadik legnagyobb munkáltató összesen a térségben. A zrt. vállalta a település külterületi útjainak karbantartását is, mindemellett minden önkormányzati rendezvényhez támogatásával járul hozzá. Ezen felül a zrt. fizeti az iparűzési, a gépjármű és az építményadót, valamint a mezőőri hozzájárulást. Cégünk folyamatosan igyekszik fejleszteni és beruházni, így is biztosítva fent említett munkavállalók biztos munkalehetőségét a jövőben is. Így véleményem szerint kijelenthető, hogy cégünk igyekszik segíteni a település boldogulását.”
| Fehér hímzés, kanásztánc, Gárdonyi Karáddal kapcsolatban szélesebb körben ismert az ún. karádi fehér hímzés vagy a karádi kanásztánc. Kodály Zoltán többször is visszatért a faluba 1933 és 38 között helyi népdalokat gyűjteni. A karádi kisiskolában kezdte tanítói pályafutását Gárdonyi Géza 1882-ben, akkor még Ziegler Géza néven. Négy éven át élt és tanított a községben, szekrényét, amibe verset vésett, a könyvtárban őrzik. |
Egyik forrásunk, a fiatalabbik gazda is tagja a helyi agrárkamarai bizottságnak, megkérdezzük tőle, ugyan ki szavazta meg elnöknek a Mondok fiút? „Hát mi!” – feleli. „De ez nem ilyen egyszerű. Amikor megalakultunk, még arról volt szó, hogy az agrárkamarának afféle tanácsadó testülete leszünk, belementünk, amikor azt mondták az agrárkamarai emberek: legyen a Mondok az elnök, hiszen nincs minden gazdának számítógépe, neki van, könnyebben intézi az ügyeket. Arról szó sem volt, hogy ezek a testületek kapják annak a jogát is, hogy eldönthessék, kié legyen a föld helyben. A törvény szerint helyi gazdákból erre létre kellett volna hozni a földbizottságot, de valahogy ez országos szinten elfejtődött, így Karádon sem jött létre. Így pedig, ha a kamarától kapnak egy e-mailt, hogy véleményezzenek egy földeladást, össze sem hívják a bizottságot, a zrt.-dolgozó tagokkal elrendezik, még mielőtt a többiek, akik nem nézegetik naponta az e-mailjeiket, észbe kapnának. Ha ezt tudjuk előre, aligha az ifjabb Mondokot választjuk elnöknek.”
Levelében ifj. Mondok József megjegyezte: a kocsmaízű pletykákra nem kíván válaszolni. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy „megfelel a valóságnak, hogy a karádi Települési Agrárgazdasági Bizottság elnöke vagyok, azonban a hatfős tanácsban az egy tag–egy szavazat elve érvényesül, aminek értelmében teljesen kizárt, hogy bárkinek a kérelméről egyedül módomban álljon döntést hozni”. Hangsúlyozta: „nekünk is csak abban az esetben nyílik lehetőségünk bárki földvásárlására rájelentkezni, ha a törvény által felállított sorrend szerint előrébb állunk – mint elővásárlásra jogosultak – adott földterület esetén, mint a vevő.”
| ||
Sikerült Mondok Józseffel is beszélnünk. “Néhány hangadó helyi gazdának a zsírosabb földekre fáj a foga, de a többivel mi lenne, ha mi nem volnánk?” – kérdezett vissza Mondok József, amikor telefonon sikerült elérnie a magyarnarancs.hu-nak. Az izsáki polgármester a vadászház-ügyekről nem kívánt nyilatkozni, a karádi ügyekről is csak nagyon rövid ideig tudtunk vele beszélni. Ezzel kapcsolatban azt állította: míg ma az állam 1250 forint bérleti díjat fizet aranykoronánként, ők már hat éve 2500-at adtak annak a karádi gazdának, aki nekik adta földjét. “Nem akarjuk, hogy a 80 éves bácsik kisemmizettnek érezzék magukat, mindig ez volt az elvünk. Nem több falusi legendánál, hogy a kocsmában fizettem köröket a gazdáknak. Sosem volt erre szükség” – bizonygatta Mondok József. “Az sem igaz, hogy annyira jó földek volnának a karádiak. Nem elég, ha csak vetünk, keményen dolgozni kell, de mi szeretünk korán kelni, szeretünk dolgozni. Mindhárom fiamat erre neveltem; kettő is agrár szakember lett.”
A falu első emberével is sikerült beszélnünk Mondokékról. “Segítőkészek, ha hozzájuk fordulunk, adnak támogatást, ha kérünk egy-egy rendezvényhez” – mondta Schádl Szilárd karádi polgármester. “A nyári falunapra rendre leesik egy-egy vad, amit megfőznek pörköltnek és kiosztják a falu népének.” Azt azonban pontosította a polgármester, hogy ha van is harminc dolgozója a mezőgazdasági zrt.-nek, annak szerinte csak harmada helybéli.
Már nyomoznak Mondok kapcsán
„Izsák és Dodi (ez az ifjabb Mondok József beceneve – a szerk.) is dolgos emberek amúgy, látjuk, hiszen javarészt itt élnek. De Karádon akad egy másik nagybirtokos is (nem falubeli, de a közelben él és megyei agrárkamarai vezető), na ő nem ügyeskedik, nem urizál. Sok pénze van, de láthatóan vissza is forgatja, sokat dolgozik. Amolyan közülünkvaló-fajta, a múltkor is egy kamarai gyűlésen azt dörmögte maga elé, hogy most már beszéljünk arról, hogy húsz százalékkal drágult a műtrágya – és ez volt az egyetlen értelmes hozzászólás az összejövetelen… Hogy Mondokékkal mit nyert a falu? Ha már Jóska akkora lovas szaktekintély (a hazai szövetség nemrég választotta újra elnökévé a fogathajtó szakágnak), hozhatna ide rangos versenyeket, így viszont legfeljebb csak a vadászataira meghívott potentátok, államtitkárok ismerik meg a falu nevét.”
Egyébként három vadásztársaság, három vadászház: ez is Karád, melynek ebből következően nemcsak a földjei kiválóak, hanem vadban is roppant gazdag vidék. „A Mondok vadásztársaság (ha ugyan ez a neve, mi csak így emlegetjük) nem a szokványos társulat, hiszen voltaképpen nincsen tagsága” – állítja egy helybéli vadász, aki a Kossuth névre keresztelt vadásztársaságnak a tagja, a harmadik csoportosulás a Sefagé, vagyis a megyében működő állami erdészeté. „Amikor megalakult, az volt a szlogen, hogy a karádiak majd vadászhatnak, de sose volt egy karádi tagja se. Mondok József egyszemélyes társasága ez valójában, vendégvadászatokra hívja meg a barátait, meg azoknak a barátait.”
A 444.hu összesítése szerint Mondok József és családja – jelentős részben a Karádi Mezőgazdasági Zrt.-re – 2016-ban 190 millió, 2015-ben pedig 133 millió állami támogatást könyvelhetett el. A 24.hu péntek délután pedig már azt írta, hogy többrendbeli költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást Mondok József izsáki polgármester ügyében a Kecskeméti Járási Nyomozó Ügyészség.
