Nagyot közeledtek az álláspontok az orosz-ukrán béketárgyaláson

  • narancs.hu
  • 2022. március 29.

Külpol

Oroszország visszavesz a támadásokból Kijevnél és Csernyihivnél, Ukrajna nem lép be a NATO-ba, és külön tárgyalásba kezdene a Krím félszigetről.

Moszkva úgy döntött, hogy visszavesz az ukrán főváros, Kijev, valamint Csernyihiv nagyváros közelében folytatott harci műveletek intenzitásából, hogy ezzel növelje a kölcsönös bizalmat az ukránokkal a harcok befejezését célzó tárgyalásokon - jelentette be az AP hírügynökség szerint Alekszandr Fomin orosz védelmiminiszter-helyettes.

Fomin nyilatkozata kedden hangzott el, az Oroszország és Ukrajna közötti, Isztambulban tartott újabb tárgyalási forduló után. Úgy tűnik, hogy ez lesz az első nagyobb engedmény, amelyet az oroszok tesznek az ukrajnai invázió több mint egy hónappal ezelőtti kezdete óta.

Ukrajnai h?bor?

 
Lelőtt orosz repülőgép roncsai Csernyihivben
 
Fotó: Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata/EPA/MTI
 

Az ukrán hadsereg vezérkara korábban közölte, hogy Kijev és Csernyihiv környékén az orosz csapatok részleges visszavonulását észlelték.

Az AP tudósítása szerint

Ukrajna hajlandó vállalni, hogy semleges lesz, nem fogad külföldi katonai erőket, és hogy a következő 15 évben tárgyalásokat folytat a Krím félsziget jövőjéről, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.

A tárgyaláson az ukrán küldöttség felvázolta egy jövőbeli békemegállapodás lehetséges kereteit, amely jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákon alapulna, és amely más országok beavatkozását is lehetővé tenné, ha Ukrajnát támadás érné, azonban ez nem jelenti azt, hogy belépnek a NATO-ba.

Ukrajnai h?bor?

 
Recep Tayyip Erdogan török államfő köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban március 29-én

Fotó: Török elnökség/AP/MTI

 

Ettől függetlenül a garanciáknak hasonlóaknak kellene lenniük, mint a NATO 5. cikke, amely a szövetség tagjait arra kötelezi, hogy támadás esetén megvédik egymást.

Az, hogy az ukrán fél által vázolt javaslatokról Oroszország mit gondol, egyelőre nem világos, de a török külügyminiszter szerint a tárgyalófelek néhány kérdésben konszenzusra és közös megegyezésre jutottak. Mevlut Cavasoglu azt mondta:

A két fél a tárgyalások kezdete óta a legjelentősebb előrelépést érte el a keddi isztambuli találkozón.

Hozzátette: ezután az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozója következik majd, valamint napirenden van egy Zelenszkij-Putyin találkozó is.

A keddi tárgyalás kezdetén jelen volt Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

FRISSÍTÉS:

Az Ukrajnával tárgyaló orosz delegáció vezetője szerint Moszkva a legutóbbi találkozót a kompromisszum felé tett lépésnek tekinti - írja szintán az AP.

Vlagyimir Medinszkij az orosz állami RT televízióban azt mondta, hogy

Oroszország az ukrán javaslatokat a félúton való találkozás felé tett egyértelműen pozitív lépésnek tekinti.

Hozzátette: a két félnek még hosszú utat kell megtennie a megállapodásig.

Medinszkij elmondta, hogy Oroszország szintén két nagy lépést tett a béke felé, először is beleegyezett abba, hogy csökkenti a katonai tevékenységet az ukrán főváros, Kijev és az északi Csernyihiv város körül. És arról is beszélt, hogy Oroszország beleegyezett egy találkozóba Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amint a leendő békeszerződés aláírásra készen áll.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?