Közérdekű adatként kérte a kegyelmi ügy összes iratának kiadását egy felperes a Fővárosi Törvényszéktől, de a bíróság elutasította a keresetet – írja a 24.hu.
A bíró úgy határozott, a jelenlegi törvény alapján nem lehet nyilvánosságra hozni, miért döntött úgy Novák Katalin akkori köztársasági elnök, hogy kegyelmet ad az elítélt K. Endrének.
A határozat hivatkozik a Kúria hasonló ügyekben hozott ítéleteire, amelyekben kimondatott, hogy a kegyelmi eljárások dokumentumai nem hozhatók nyilvánosságra, mert bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, és ezek nem számítanak közérdekű vagy közérdekből nyilvános információknak, legalábbis nyilvánosságra hozatalukat „a törvény széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem teszi lehetővé”.
Ez az iránymutatás a bíró megítélése szerint K. Endre bűnügyi személyes adataira is vonatkozik.
A Demokratikus Koalíció korábban törvényjavaslatot készített annak érdekében, hogy a kegyelmi döntések legyenek nyilvánosak. Ehhez több jogszabályt is módosítani kellett volna. Az ellenzéki párt azzal indokolta kezdeményezését, hogy a köztársasági elnök jó esetben az egész társadalom nevében határoz, ezért hibás az a gyakorlat, hogy minden indoklás nélkül gyakorolhat kegyelmet.
Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága, amely kormánypárti többségű, úgy döntött, hogy még tárgysorozatba sem kerülhet a DK javaslata.
Gulyás Gergely miniszter arról beszélt a Kormányinfón, hogy az Alaptörvényt ismét módosítani fogják, annak érdekében, hogy az elnöki kegyelemhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzésére se legyen szükség. Így Sulyok Tamás köztársasági elnöknek nagyobb lesz a döntési szabadsága ilyen esetekben.
Ezzel egy olyan alkotmányos szabályt törölnek el, amely a történeti alkotmány részét képezte 1848 óta. „A parlamenttel szembeni politikai felelősség nélküli egyéni kegyelmezési jog az alkotmányos monarchiákban is elképzelhetetlen lett volna már többszáz évvel ezelőtt is” – írta az az ügyvéd, aki a kegyelmi ügyet kirobbantotta.
