Az amerikai békemissziót inkább a pánik, mint tudatos stratégia mozgatja, Orbán Viktor moszkvai látogatása pedig csak Putyin igazolására szolgál és Európa egységének gyengítését szolgálja. Fedinec Csilla Ukrajna-kutatóval elemeztük az elmúlt másfél hét eseményeit.
Számos előremutatónak gondolt amerikai nukleáris technológia összességében sok pénzbe kerülő importjára tett ígéretet az Orbán Viktor vezette magyar delegáció Washingtonban. Kérdéses, hogy lesz-e bármelyikből ténylegesen üzlet – pláne valamennyiből.
Egyelőre nem látni, milyen hatással lesz a háborúval kapcsolatos tudásunkra az ukrán-orosz fronton használt rengeteg drón, de az biztos, hogy a tábornokok évszázados tudást voltak kénytelenek a kukába dobni.
Washingtonba repült a magyar miniszterelnök, a hivatalos ebéd igen jó hangulatban zajlott, majd kiderült, hogy Orbánnak sikerült kiharcolni a mentességet az orosz szankciók alól – a Barátság és a Török Áramlat esetében egy évig.
Geert Wilders egyszemélyes pártjának 2023-as győzelme földindulást is jelenthetett volna, de csak egy bénázó és széteső kormánykoalíciót szült. A szerdai előre hozott választás után a legtöbb esélye egy gyenge kormánynak van, aminek a vezetője nem szerepelni, hanem dolgozni szeretne.
De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.
Egy elnöki rendelet segítségével a világ második leggazdagabb embere felügyelheti az amerikai tiktokozók algoritmusát, miközben a fia tévécsatornákat vásárol fel, és már a CNN-t is kinézte. Mindez nem csak a trumpi propaganda akadálytalan terjesztése szempontjából aggályos.
