Egy macsó ország macsó vezetői még a gendertudósoktól is féltik a hatalmukat

Lelki betevő

Nem tudnak mit kezdeni azokkal a férfiakkal és nőkkel, akik természetesnek veszik a nemi egyenlőség gondolatát, és hajlandóak tenni is érte.

Nem fogok belemenni abba, hogy mit jelent az egyetemi autonómia, sem abba, hogy az miért fontos. Arról sem szeretnék írni, hogy mi a MAB (Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság) feladata, miért jött létre és miért fontos ennek az államtól való függetlensége, mint ahogy arról sem, hogy hogyan lehet Magyarországon elindítani egy szakot és azt kinek, mikor, hogyan és miért van lehetősége megszüntetni.

Abba se szeretnék belemenni, hogy hogyan működik a felsőoktatási intézmények finanszírozása, végül pedig azt a ziccert is kihagynám, hogy van-e, kell-e összefüggésnek lennie az egy-egy szakra járó emberek száma és annak működési engedélye között, mert nyilván nincs, illetve a dolog ennél kicsit talán összetettebb. Érdemes végignézni az ELTE BTK szakjait, rögtön látszódni fog, itt bizony bőven több oka lehet annak, hogy egy szak működik, mint az, hogy hány hallgatójuk van. Lehet, hogy inkább a határvadászok szükségességén kéne inkább elgondolkodni.

Néhány elég kellemetlen gendertényen viszont, illetőleg azon, hogy milyen szarul is állunk világviszonylatban nemi egyenlőség terén, azért érdemes lenne kicsit elidőzni, csak hát ez bő két hónapja már megtörtént akkor, amikor Azt hisszük, tenyerünkön hordozzuk a nőket, de közben a tenyerünkkel nyomjuk őket agyon címmel írtam már egy Lelki betevőt.

Szóval bőven lenne miről tanulni, bőven lenne mit megérteni azzal kapcsolatban, hogy az hogy lehet, hogy miközben a két nem közötti biológiai eltérések csekély mértékűek csupán, addig társadalmi szinten a különbségek horrorisztikusak.

Ezek pedig, akárhogy is nézzük, akárhonnan is jöttünk, tények.

Szóval itt nem hitről, nem ideológiáról, hanem egy társadalmi jelenségről van szó, és ez még akkor is így van, ha Novák Katalin, Semjén Zsolt és Hollik István ezt nem akarják megérteni, vagy úgy tesznek, mintha nem értenék.

De vajon miért ennyire kellemetlen, ha Magyarország olyan ország, amiben lehet a társadalmi nemekről egyetemi szinten is tanulni? Miért ilyen nehéz megérteni, hogy a gender és annak tanulmányozása nem arról szól, hogy az emberek meg akarnák változtatni a biológiai nemüket.

Miért ilyen kellemetlen, ha Magyarország lépéseket tesz a nemi egyenlőség felé?

Hát egyrészt azért, mert egy macsó kultúra, egy macsó társadalom hatalommal rendelkező férfiúi nem akarnak veszíteni privilegizált, de egyébként képességeik alapján nem feltétlenül megérdemelt helyzetükből. Egy macsó, patriarchális társadalom nem tud mit kezdeni sem az egyenlőséget értő, azt elfogadó és azt tettekkel is támogató férfiakkal, sem pedig az egyenlőségért küzdő nőkkel.

Másrészt azért, mert, ahogy a nemi erőszak sem a szexről, hanem a hatalomról, de még inkább a félelemről és a komplexusokról szól, úgy a mostani történet sem önmagában a gender szakról, de még csak nem is feltétlenül az egyetemi autonómia csorbításáról szól, nem.

Hanem a hatalomról. És még inkább a félelemről és a komplexusokról. Fitogtatni kell tehát úton-útfélen a hatalmat és az erőt, nehogy kiderüljön, hogy emögött is ott a rettegés az ellenkező véleménytől és a hatalom elvesztésétől, a rettegés az egyenlőségtől és a nemi egyenlőségtől.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.