Moll Zoltán első filmje, a Víziváros a húszas-harmincas generáció útkereséséről szólt – tavaly mutatták be, elég nehéz volt rátalálni, de akinek sikerült megnéznie, alighanem hamar megkedvelte a kicsit költői, kicsit elvont filmet.
Bár valószínűleg az Engedetlen sem fog betörni a plázákba, annyi különbség mindenképpen van, hogy most egy másik korosztályról akart beszélni Moll, ez a film azt mutatja meg, milyen a kamasz- és a felnőttkor közötti állapot, amikor már megvoltak az első szerelmek, de az ember még nem tudja, mihez is akar kezdeni, melyik lányba kellene beleesni a kettő közül, és érdemes-e valaki után futni egészen az erdő mélyére.
ENGEDETLEN hivatalos előzetes (16)
Bálint 18 éves. Az érettségi utáni hónapok a bulikról, a zenélésről szólnak. Engedni a vágyaknak, megtalálni valamit, ami igazi. Egy fesztivál után találkozik egy titokzatos lánnyal, aki az erdőben él. Egy másik lány, a városban, azt állítja, évek óta vár rá. A legjobb barátjának új barátnője is izgatja. Hány első szerelem lehetséges?
Talán ebből is látszik, hogy az Engedetlen erősen költői film lett, nincsen olyan története, ami két szép mondatban megfogalmazható lenne, és a szereplők neveit se lenne egyszerű sorolni, mert azok nem is igazán hangzanak el a filmben. A hagyományos narratívával szemben pillanatokban és képekben gondolkodik a rendező, megyünk egyik helyről a másikra, és követjük a körülbelül 18 éves fiatalt, aki egyik szerelemből a másikba sodródik, a lakáskoncerten még a fekete hajú lánnyal csókolózik, később pedig már a szőke hajúval.
Miközben elsőre furcsa, hogy tulajdonképpen in medias res csöppenünk az eseményekbe, a néző hamar hozzászokik a sodró lendülethez. A budapesti utcán, a zuhogó esőben ölelkezés ugyanúgy szépen van megjelenítve, mint az évődés a házibuliban. Nem feltétlenül ebben a filmben kell keresni a mai fiatalság problémáinak lenyomatát, vagy legalábbis nem egy az egyben kell itt keresni. Ehhez túl költői, túlságosan is elvont az Engedetlen, még ha a főszereplő, Bagossy Bálint profin is mutatja meg a saját útkeresését, a felnövés előtti dilemmákat, amelyek valójában nem is dilemmák, inkább csak élethelyzetek. Kár, hogy a szép képekhez és pillanatokhoz furcsa dialógusok társulnak, így biztosan nem beszélnek a fiatalok.
| ||
Ennek ellenére jó, hogy az Engedetlen itt van, és hogy van egy magyar film, ami beszél arról a generációról, amelyről az itthoni filmek kevéssé szoktak. A szerda esti, gimnazistákkal és fiatal egyetemistákkal teli vetítésen izgalmas diskurzus alakult ki arról, hogy mennyire szól erről a generációról az Engedetlen, és jó-e egyáltalán a film. És ez már önmagában szuper.
Az Engedetlent péntek este játsszák a Kinóban, a további vetítésekről itt lehet tájékozódni.
Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!
